Zöld Energia
Kiszámolták, hogy megéri-e akkumulátort venni a napelemekhez
Egy napelem mellé költséges lehet az akkumulátor beszerzése, de több érv is szól mellette.
A 2022-es év vége kifejezetten rosszul alakult a napelemes piac számára: előbb november 1-i hatállyal vezettek be visszatáplálási stopot, majd az is kiderült, hogy a szaldós elszámolás 2023. december 31-ig maradhat, ezt követően az új napelemek más, kevésbé kedvező feltételek mellett csatlakozhatnak. Utóbbi döntést egyébként egy EU-s szabály is előírja.
A betáplálási korlátozás legkésőbb 2024 év végéig maradhat, addig viszont komoly akadályt gördít a napelemek elé. Az egyik megoldás az otthoni akkumulátorok beszerzése, amelynek előnyeiről és hátrányairól az NV Solar írt. Az ilyen berendezések iránt korábban a hibrid inverterek megjelenésekor is komolyan nőtt az érdeklődés. Akkumulátoroknál alapvetően három faktort szokás figyelembe venni: ellátásbiztonságot teremt – például áramszünet esetén is tud energiát biztosítani –, növeli a környezettudatosságot, valamint hat a megtérülésre.
A hibrid inverterek felbukkanásakor az ellátásbiztonság volt az akkumulátorok iránti érdeklődés mozgatórugója. Fontos: a beruházás előtt érdemes felmérni, hogy az áramszünet valójában mennyire súlyos, gyakori probléma, hiszen a berendezés beszereltetése nagyon költséges, 2-3 millió forintba is kerülhet. A folyamatos ellátás természetesen ennek ellenére is egy olyan szempont, amelynek egy akkumulátorokkal kiegészített napelemes rendszer tökéletesen megfelel.
Ami a környezettudatosságot illeti: napjainkban egyre többen ébrednek rá, hogy lépni kell a bolygó éghajlati átalakulása ellen. Ennek számtalan módszere van, az egyik az alternatív energiaforrások, így a napenergia hasznosítása. Amit kevesen tudnak, az az, hogy a napelemek akkumulátorral kiegészítve még inkább környezetbarát módon tudnak működni, hiszen nem keletkezik „elveszett” energia. A felesleget a rendszer képes eltárolni olyan időszakra, amikor a napelemek nem termelnek elegendő áramot.
Mennyi idő alatt térül meg?
Ami szintén nem elhanyagolható kérdés, az a megtérülés, elvégre minden potenciális beruházó szeretne hosszabb távon spórolni. Sajnos akkumulátorok esetében a kalkuláció nem egyszerű, több faktor is szerepet játszik a képletben. Érdemes kiemelni, hogy a következő, az NV Solar által végzett kalkulációban csak a tárolók megtérülését vizsgálták, a napelemes rendszer árával nem számolnak.
A számításokhoz az NV Solar egy kedvező áru akkumulátorpakkot választott ki, ez végül az itthon mostanában felbukkanó Sofar Solar lett. A Sofar BTS-5K (5kWh) beszereléssel a cikk írásakor 1.180.000 forintos áron már elérhető volt.
A szakértők lakossági és céges viszonylatban mérték fel a megtérülés idejét. A lakossági résznél a bruttó villamosenergia-árakat nézték – ez jelenlegi átlagfogyasztás (2526kWh/év) alatt 36, e fölött 70 forint –, és úgy kalkuláltak, hogy egy 5kWh-s akkumulátornál napi 4 kWh-t vesznek ki. A kalkulációt kétszer végezték el, egyrészt úgy, hogy az év minden napján teljesül a kivitel, másrészt a sokkal reálisabb 270 napra. Utóbbi esetben, amennyiben a fogyasztás az átlag alatt alakul, a megtérülés 30,3 év, míg az átlagfogyasztás felett 15,6 év. A cégeknél csak az árakat változtatták meg egy jelenleg reális szintre, és nettó árakkal számoltak. E szerint, 270 napos forgatókönyvnél az átlag alatt 6,8, az átlag fölött pedig 4,8 év a megtérülés.
Érdemes hozzátenni, hogy a számolás nem teljesen reális, egy 5kWh-s berendezást 20 százalékra lemeríteni minden nap például nem ideális, a kalkulációkor pedig nem vették figyelembe a degradációt. Az akkumulátorok teljesítmény garanciái általában annyit vállalnak, hogy tíz év elteltével a névleges teljesítményük 80 százalékára még képesek lesznek – ez jelen esetben azzal jár, hogy a tízedik évben 5kWh-s eszközünk már inkább csak 4kWh-s lesz.
Most akkor megéri?
Összességében nehéz megválaszolni, hogy végül megéri-e az akkumulátoros beruházás. A piaci helyzet igen képlékeny, a rezsiárak még mindig nagyban torzítják azt, közben viszont jönnek az új, az árakat lefelé nyomó akkumulátortechnológiák, idővel ráadásul új árazási módszer is kialakulhat. Cégek esetében egyértelműbb a helyzet, a vállalatoknak már most is megérheti a beruházás.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.