Zöld Energia
Ezzel a két lépéssel látványosan csökkenthető a rezsi
A napelemes és a hőszivattyús beruházás külön-külön is csökkentheti a rezsit, a kettő együtt viszont még jobb lehet.
Van, aki a bolygó megóvása érdekében; van, aki az energiaköltségek csökkentésének céljával; megint más mindkét szempontot szem előtt tartva, de tény, hogy egyre többen gondolkoznak otthonuk fűtési rendszerének korszerűsítésében. A hőszivattyúk és a napelemek egyaránt jó választások lehetnek, sőt ezek együtt, egymást kiegészítve még hatékonyabban működnek.
Köztudott, hogy egy napelemes rendszer a napsugárzásból képes elektromos áramot előállítani, amelyet aztán az otthoni berendezések működtetésére vagy éppen e-autó töltésére fordíthatunk. Az energia ugyanakkor elektromos fűtési rendszert is elláthat, amelynek fenntartása a hálózatról működtetve egyébként igen költséges lenne.
A napelemek mellett a hőszivattyúk is egyre ismertebb, elterjedtebb megoldások, ezek lényege röviden, hogy a rendszer külső környezetből, például levegőből vagy talajból von el hőt, amelyet fűtés esetén növelve, hűtés esetén csökkentve ad át a lakóhelyiségnek. A rendszer árammal működik, fogyasztása viszont jóval kisebb, mint mondjuk egy elektromos kazáné. Olyannyira, hogy a rendszer már önmagában 30 százalékkal képes mérsékelni a fogyasztást, az arány pedig tovább nőhet, ha a hőszivattyút napelemmel kombináljuk.
A napelemes rendszer részben vagy egészben biztosíthatja a hőszivattyú üzemeltetéséhez szükséges energiát. Ezzel nemcsak a rezsit csökkentheti az érintett háztartás, hanem energiafüggőségét is mérsékelheti. A hatékony, a hálózattól szinte teljesen független fűtési rendszer természetesen komoly tervezést és előkészületet igényel, fontos szempont például, hogy a napelemes és a hőszivattyús rendszer egyaránt a háztartást igényeinek megfelelő méretben épüljön ki.
Amennyiben az otthon lakói tovább fokoznák függetlenségüket, akkumulátort is beszerezhetnek a rendszerek mellé. Noha ez jelentősen megnöveli a beruházás költségét, az energiabiztonságot is fokozza, a tavaly ősszel kihirdetett, átmeneti napelemes hálózati betáplálási stop miatt ráadásul az akkumulátor jelenti most az egyik megoldást, ha valaki napelemes rendszert akar kiépíteni.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.