Zöld Energia
Korlátlan napenergiát nyerhetnénk ki ezzel a módszerrel
A Blue Origin amerikai űripari vállalat új módszere a Holdon található regolitot hasznosítja.
Jeff Bezos amerikai milliárdos űripari vállalata, a Blue Origin bejelentette: olyan módszert fejlesztett ki, amely révén holdi regolit felhasználásával lehet napelemes cellákat, valamint átviteli vezetékeket előállítani – számol be az Interesting Engineering. Az égitest felszínén található törmelékes kőzetréteg régóta foglalkoztatja a szakértőket, mivel az anyag nagy mennyiségben érhető el a Holdon, fontos alapanyagforrássá válhat a későbbi missziók során.
Bár egy korábbi döntés értelmében a Hold meghódításában a NASA fő partnere egy időre bizonyosan a SpaceX lesz, a Blue Origin sem akar lemaradni. Könnyen elképzelhető, hogy új technológiájának, a Blue Alchemistnek a későbbiekben kiemelt szerep jut majd.
A rendszer elektrolízis segítségével választja szét a holdi regolitban lévő alumíniumot, vasat és szilíciumot a kötött oxigéntől. Ezekből az anyagokból aztán fotovoltaikus cellákat, üvegburkolatot vagy éppen alumíniumvezetékeket lehet létrehozni. A Blue Origin szerint a regolitból kialakított napelemes cellák akár egy évtizeden át is működhetnek az objektum zord körülményei között.
A vállalat közleményében azt írta, regolitot utánzó anyagok felhasználásával sikerült bebizonyítaniuk a technológia életképességét. A cég szerint ha a módszert egyszer a Holdon is bevetik, gyakorlatilag korlátlan napenergiát biztosíthatnak ott, ahol szükség van rá.
A hasonló módszerek elengedhetetlenek lesznek, ha az emberiség tartósan meg akar telepedni a Holdon. Az égitesten sokkal gazdaságosabb lehet az ottani nyersanyagok hasznosítása, a felszerelések helyben történő előállítása, mint azok költséges behozatala a Földről. A NASA az Artemis-program keretében alapozná meg a holdi megtelepedést, a tervek szerint az Apollo-17 1972-es küldetése után legkorábban 2025-ben következhet olyan misszió, amelynek keretében ember léphet a Holdra.
Érdekes módon a Blue Origin nem csapott különösebb felhajtást legnagyobb fejlesztése körül, arról a közösségi oldalakon nem, csak hivatalos honlapján számolt be. Mindez meglepő, hiszen az új űrkorszak kezdetén valóban izgalmasnak ígérkező találmányról van szó.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
