Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Megvan a fejlesztés amely forradalmasíthatja az elektromos bicikliket

A Schaeffler és a Heinzmann vállalatok új, soros hibrid rendszert dolgoztak ki az elektromos kerékpárok számára.

Létrehozva:

|

Másfél évvel ezelőtt jelentették be azt az új, elektromos kerékpárok számára tervezett hajtásrendszert, amelyben nincs mechanikai kapcsolat a pedálok és a kerekek között. A Schaeffler és a Heinzmann német vállalatok összefogásával létrehozott Free Drive gyártása most végre megkezdődik – számol be az Electrek. A megközelítéssel az elektromos biciklik lényegében hibrid típusú járművekké alakulnak.

Bizonyos értelemben minden e-kerékpár úgynevezett párhuzamos hibrid: az elektromos hajtásláncot egyszerre működteti az akkumulátor, valamint az emberi erő, ezek pedig egymással egyidejűleg, de külön-külön is dolgozhatnak. A rendszer párhuzamos, a két alrendszer nem feltétlenül kapcsolódik egymáshoz.

A Free Drive megközelítése azonban egészen más, mert hiányzik belőle a mechanikai kapcsolat a kerekek és a pedálok között. Ehelyett sorba állítja az elektromos és a mechanikus hajtásláncokat, ami azzal jár, hogy a használó által megtermelt energia előbb elektromos árammá alakul, vezetékeken keresztül a motorba jut, amely végül a kerék forgatását végzi. A két alrendszer itt külön-külön nem használható, azaz soros hibridről van szó.

Advertisement

A pedálokhoz elektromos generátor tartozik, ez végzi el a mozgási energia árammá történő átalakítását. A felesleges villamos energia a jármű akkumulátorában tárolódik el későbbi felhasználásra – az akkumulátor egyébként külső forrásból is tölthető.

Az új fejlesztésnek több felhasználási módja is lehet, de valószínűleg a teherszállító kerékpárok számára lesz a leghasznosabb. Mivel az ilyen biciklik világszerte egyre fontosabbá válnak – gondoljunk csak a városi ételkiszállítás elmúlt években tapasztalt fellendülésére –, fontos lenne, hogy még kényelmesebbé váljanak. Ebben az elektromos megközelítés, azon belül pedig a még stabilabb tervezés segíthet, ehhez járulhat hozzá a Schaeffler és a Heinzmann megközelítése.

Advertisement

„Újra kell gondolnunk a mobilitást a jövő városai számára” – mondta Matthias Zink, a Schaeffler vezérigazgatója, aki szerint az elektromos teherszálló kerékpárok fontos hiányt pótolhatnak, főleg az áruk legvégső, rövid kiszállítási útjain.

Advertisement

Zöld Közlekedés

A debreceni BMW iX3 az elektromos autók élvonalába került

A vártnál sokkal erősebb a kereslet a Debrecenben gyártott iX3 modell iránt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 50 ezer megrendelés érkezett eddig a BMW Group debreceni gyárában készülő iX3 modellre, és a kereslet várhatóan 2026 után is erős marad – mondta Glenn Schmidt, a BMW Group globális fenntarthatóságért felelős alelnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Elmondása szerint a modell a vártnál sokkal jobban teljesít, ezért a második műszakot már februárban, az eredetileg tervezettnél korábban elindították a debreceni üzemben, ami a foglalkoztatásra is kedvező hatással lesz, de részleteket nem árult el – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a debreceni gyár sikere a közép- és kelet-európai régióban is pozitív hatást gyakorolhat a beruházásokra és a beszállítói hálózat fejlődésére. A magyarországi gyártás bizonyítja, hogy Európában is lehet nemzetközileg versenyképes elektromos járművet előállítani – fogalmazott.

Emlékeztetett: a Debrecenben gyártott BMW iX3 (a Neue Klasse modellcsalád első tagja) több rangos autóipari díjat is elnyert, így az Év Magyar Autója 2026 díjat, valamint a globális Világ Év Autója és a Világ Év Elektromos Autója elismerést. A társaság az európai piacok közelsége, a kiépült beszállítói háttér, valamint a rendelkezésre álló, magasan képzett munkaerő miatt döntött Debrecen mellett – erősítette meg az alelnök, hozzátéve: a beruházási döntésben a magyar autóipar több évtizedes gyártási tapasztalata is fontos szerepet játszott. Hangsúlyozta, hogy a BMW-csoport nem támogatja a kínai versenytársakkal szembeni vámok vagy egyéb kereskedelmi korlátozások alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a kiegyensúlyozott versenyfeltételek megteremtését. A kínai piacot rendkívül erős verseny és innováció jellemzi, ami véleménye szerint hozzájárul a technológiai fejlődéshez és a globális versenyképesség fenntartásához.

Glenn Schmidt kiemelte: a technológiai semlegesség továbbra is alapvető jelentőségű a BWM számára. A vállalat célja, hogy valamennyi ügyféligényt lefedjen, ezért a benzin- és dízelüzemű, plug-in hibrid, elektromos és hidrogén meghajtású modellek egyaránt szerepelnek kínálatában. Ez a technológiai nyitottság és a rugalmasság stabilitást és folytonosságot biztosít a vállalat számára a változékony piaci és szabályozási környezetben, figyelembe véve a fogyasztói igények és az egyes piacok eltérő szabályozásának különbségeit is – mutatott rá. Az autóiparban hosszú távon kiszámítható stratégiai irányokra van szükség – húzta alá az európai szabályozási környezet változásaira utalva. A BMW stratégiájának egyik alapelve, hogy a főbb piacokat lehetőség szerint helyi gyártással szolgálják ki, miközben az iparágat alapvetően globális működés jellemzi – fejtette ki. A Kínában értékesített járműveik több mint 85 százalékát helyben gyártják. Az Egyesült Államokban harminc éve hozták létre a dél-karolinai üzemet, amely ma a vállalat legnagyobb gyára, és az amerikai piacon értékesített autók mintegy felét állítja elő.

Advertisement

Az MTI kérdésére az autóiparban várható konszolidációs folyamatokról szólva elmondta: az iparág sajátossága, hogy egy adott régió vezető autógyártója hosszabb távon jellemzően egy helyi gyártó. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban a Ford és a General Motors tölti be ezt a szerepet. Kínában viszont, ahol erős konszolidáció várható a közeljövőben, szintén egy kínai gyártónak lehet majd a legnagyobb piaci részesedése, és Európában is helyi gyártó maradhat az élen. A sajtóbeszélgetést megelőző, a Transport Research Arena 2026 konferencia keretében tartott előadásában Glenn Schmidt kiemelte: a fenntarthatóság és a versenyképesség egymást erősítő tényezők.

Hangsúlyozta, hogy a BMW Group továbbra is elkötelezett amellett, hogy legkésőbb 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást teljes értékláncában, összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. Hozzátette: a világos és átfogó fenntarthatósági célok hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek a vállalatok számára.
Ismertetése szerint egy jármű értékének mintegy 70 százaléka a beszállítóktól származik. A BMW világszerte mintegy 2700 első körös beszállítóval működik együtt, miközben több tízezer második és harmadik körös partner kapcsolódik az ellátási lánchoz. A vállalat ösztönzi partnereit a körforgásos megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazására – mondta.

Advertisement

A körforgásos gazdaságra épülő működés jelenti az egyetlen hosszú távon fenntartható irányt Európa számára, és a kontinens versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen ennek erősítése – vélekedett. Az előadást követő panelbeszélgetésen elmondta: Kínában úgy nőtt 50 százalék fölé a plug-in hibrid és tisztán elektromos járművek értékesítési aránya, hogy az ország nem tűzte ki célul a teljes elektrifikációt, és nem tiltotta be a belső égésű motorokat. Ehelyett célzott iparpolitikával, valamint a helyi gyártók és beszállítók támogatásával építette fel autóiparát. Ezzel szemben Európában jelenleg alig minden ötödik új jármű elektromos meghajtású, eközben szigorú szabályokat hoztak a teljes elektrifikáció eléréséhez – hívta fel a figyelmet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák