Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csapvíz vagy ásványvíz?

Az ásványi anyagok minősége szempontjából az egyes ásványvizek és a vezetékes ivóvizek között jelentős különbség mutatkozik.

Létrehozva:

|

Az ásványvíz összetételéről a címkén feltüntetett információ alapján lehet tájékozódni. A vezetékes ivóvíz minőségéről az üzemeltetőtől, az illetékes népegészségügyi szervtől, illetve a települési önkormányzattól kérhető felvilágosítás. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az illetékes népegészségügyi szerv (Nemzeti Népegészségügyi Központ) ad felvilágosítást. Nagyon magas ásványianyag-tartalmú vizek fogyasztása esetén – például ivókúrák alkalmával – feltétlenül ajánlott a kezelőorvossal történő egyeztetés. Az ásványvíz fogyasztása különösen a nyári meleg napokon előnyös a szervezet só- és vízháztartása szempontjából. Nagyobb mennyiségű, hosszabb ideig történő fogyasztásra azonban – a fentiek miatt – a vezetékes ivóvíz javasolt. Az összetétel mellett érdemes megfontolni, hogy az ásványvízzel szemben a vezetékes ivóvíz költségigénye kisebb, valamint fogyasztásával nem keletkezik műanyag hulladék. A természetes ásványvíz emberi fogyasztásra szánt víz, melynek számos feltételnek kell megfelelnie: nem tartalmazhat olyan mennyiségben mikroorganizmust, parazitát, kémiai- vagy fizikai anyagot, ami az egészségre veszélyt jelenthet. Magyarországon közel száz kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, közülük 45-50 vizét palackozzák, írja az egeszsegvonal.gov.hu

Az ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és elektrolitpótlását egyaránt szolgálják, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők: kalcium, kálium, magnézium, nátrium, valamint klór, vas, cink, foszfor, fluor, jód és szilícium is megtalálhatók benne. A víz ízét az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg.

Ásványvizek összetétele

Az ásványvizek ásványianyag-összetétele a kőzetekből kioldott ásványi anyagok függvényében változik, ezért vásárlásuk az ásványianyag-tartalmuk figyelembevételével ajánlott. Fontos tudni, hogy bizonyos ásványi anyagok nagy mennyiségben történő fogyasztása károsan hathat az egészségre. Ezt különösen a nagyobb ásványianyag-tartalmú vizek esetében kell szem előtt tartani, mivel kizárólagos, hosszú időn keresztül történő fogyasztásuk kedvezőtlen lehet, például vesekő kialakulásához is vezethet.

Az ásványvizek csomagolásán az összes ásványi anyag függvényében az alábbi megnevezések olvashatók:

Advertisement

500 mg/l ásványianyag-tartalom felett: ásványvíz;
500 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „csekély ásványianyag-tartalmú”;
50 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú”.

A természetes feltárt és palackozott ásványvizek ásványianyag-tartalma tág határok (400 és 2.500 mg/l) között változik. Jellegük szerint megkülönböztetünk kalciumos, magnéziumos, nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos és szulfátos vizeket, illetve ezek változatait.

Kalcium

A kalcium a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal vagy étrend-kiegészítők formájában szükséges bevinni. A felnőtt ember napi kalciumigénye 800-1000 mg, gyermekek esetében kortól függően változó: 8 éves kor alatt kissé alacsonyabb, serdülőkorban kissé magasabb. A várandósok és szoptató anyák kalciumigénye 1200 mg naponta.

Ásványvizeink kalciumtartalma 30-280 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 35 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 60 mg/l kalciumot tartalmaz. A természetes ásványvízre vonatkozó rendelet szerint az az ásványvíz nevezhető „kalciumtartalmúnak”, amelynek kalciumtartalma meghaladja a 150 milligrammot literenként.

Advertisement

Kálium

A kálium a szervezet számára létfontosságú ásványi anyag, amely számos nélkülözhetetlen élettani funkcióban részt vesz. Szintjét befolyásolja a táplálékkal bevitt mennyiség, az éghajlati viszonyok, a fizikai aktivitás, a nátriumszint és a vízhajtók (diuretikumok) szedése. Sem a túl magas, sem a túl alacsony káliumszint nem tesz jót a szervezetnek. A kálium vérszintje nagyon szűk határok között mozog, élettani esetben 3,5-5,3 mmol/l a szérumkoncentrációja. Ásványvizeink káliumtartalma 0-15,3 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 0,44 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz naponta történő elfogyasztása esetén.

Magnézium

A magnézium olyan nyomelem, amelyre az emberi szervezet minden sejtjének szüksége van, sejttípustól függően változó mennyiségben. Az emberi szervezetben lejátszódó számos biokémiai folyamat enzimjeinek működéséhez mint nélkülözhetetlen segítő molekula járul hozzá. Napi szükségletünk 5-6 mg/testsúlykilogramm, várandósok és szoptató anyák esetében a napi igény elérheti a 400-450 mg-ot is. Az intenzív fizikai munkát végző férfiak és élsportolók számára különösen fontos a fokozott magnéziumbevitel: napi 350-400 mg magnéziumra van szükségük. Ásványvizeink magnéziumtartalma 13-62 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 18 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén.

Nátrium

Advertisement

A nátrium elengedhetetlen szerepet játszik számos élettani folyamatban, például a folyadékegyensúly fenntartásában, a különböző idegi ingerületvezetésben, a vizeletkiválasztásban és a megfelelő izomműködésben. Az idült betegségek megelőzése érdekében a napi nátriumbevitelt ajánlott 2,3 g alatt tartani, ami körülbelül 5 gramm sónak felel meg. Gyermekek esetében ez az érték kisebb (0,5-0,9 g).

Ásványvizeink nátriumtartalma 4-186 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 10 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 30 mg/l nátriumot tartalmaz. A szív- és érrendszer megbetegedése (például magas vérnyomás) esetén nem ajánlott a magas nátriumtartalmú ásványvizek fogyasztása, helyettük az alacsony (kevesebb mint 20 mg/liter) nátriumtartalmú vizek ajánlottak.

Zöldinfó

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.  Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Advertisement

 Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással” – hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Tovább olvasom

Ezeket olvassák