

Zöld Energia
Így lesz zéró kibocsátású egy finn ház
Négy forgatókönyvet dolgoztak ki a kutatók, a hőszivattyúnak mindegyik modellben fontos szerep jutott.
Finn kutatók különböző forgatókönyvek révén vizsgálták, hogy miként lehet egy finnországi olajfűtéses városi házat szén-dioxid-semleges épületté alakítani – számol be a PV Magazine. A szakértők egy összetett, a hidrogéntároló rendszerből származó hulladékhő visszanyerésével működő, fotovoltaikus rendszeren alapú, hálózattól független hőszivattyús rendszert is megterveztek, és kiszámították annak életciklus-költségét. A csapat arra jutott, hogy ez a megközelítés kevésbé jövedelmező, mintha a rendszer a hálózatra kapcsolódna.
A Lappeenranta-Lahti Műszaki Egyetem egy helyi, a dél-finnországi Lahtiban található egyik, 18 lakásból álló, összesen mintegy 1100 négyzetméteres fűtött területű épületet vették alapul. Az egyik forgatókönyv 45 kW-os levegős hőszivattyúval és 78 kW-os elektromos kazánnal (EE0); egy másik 45 kW-os földhőszivattyúval és 33 kW-os elektromos kazánnal (EE1); egy harmadik 79 kW-os föld forrású hőszivattyúval (EE2); illetve egy negyedik 15 kW-os földhőszivattyúval, 16 kW-os elektromos kazánnal, 15 kW-os hővisszanyerő szellőzőrendszerrel, a tető további szigetelésével, valamint az ablakok és ajtók felújításával (EE3) számolt.
Minden egyes forgatókönyv esetében szimuláltak egy hálózaton kívüli, napelem-üzemű, üzemanyagcellával, akkumulátorral és hidrogénenergiatárolóval (HESS) ellátott rendszert, és megvizsgálták, hogy a hulladékhő miként hat az egyes elemek méretezésére. A kutatók az IDA ICE 4.8 épületteljesítmény-szimulációs szoftverrel hozták létre a jelenlegi épület kalibrált energetikai modelljét, a napelemes termelést a PVsyst programban szimulálták, míg a teljes rendszer modellező eszközét az Excel és a MATLAB segítségével alkották meg.
A rendszerben az üzemanyagcella télen, a csökkent napsütésben másodlagos energiaforrásként szolgálna, a keletkező hulladékhőt helyiségek és a használati meleg víz fűtésére fordítanák. A hulladékhő azért élvez elsőbbséget a rendszerben, mert hőmérséklete jobban illeszkedik a használati meleg vízéhez.
Az eredmények azt mutatják, hogy az EE0 325 kW-os, az EE1 és EE2 300 kW-os, az EE3 pedig 265 kW-os napelemes rendszert igényel, a hulladékhő jelentősen mérsékli a rendszer komponensdimenzióit. „Az üzemanyagcellából és az elektrolízisből származó hulladékhő visszanyerése csökkenti a más hőforrásokkal történő hőtermelés szükségességét, ami befolyásolja a villamosenergia-fogyasztást, ha a fűtés hőszivattyún alapul” – állítják a kutatók.

Zöld Energia
Célkeresztben a tiszta, olcsó energia a vállalatoknál és a háztartásokban is
A távhőtermelők hétfőtől, majd további négy szakaszban igényelhetnek támogatást a távfűtési rendszerek megújuló alapú korszerűsítéséhez.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A minisztérium kiemelte: a kiírás előmozdítja a földgáz kiváltását ipari hőszivattyúkkal, földhővel vagy biomasszával, ezzel mérsékli Magyarország importkitettségét, erősíti az ellátás biztonságát – írja az alternativenergia.hu. A Jedlik Ányos Energetikai Program másodikként megnyílt pályázatával már összesen 101 milliárd forint támogatás érhető el távfűtési beruházásokra 2025 nyarán. Ismertették: Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosít fűtést csaknem 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó számára és hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben. Az ágazati beruházások erősítik hazánk energiafüggetlenségét, az ellátás biztonságát, a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a korábbi 21 százalék helyett 30 százalékos megújuló részarány elérését célozza meg 2030-ra a végső energiafelhasználásban. A Nemzetközi Energia Ügynökség különösen a távhő zöldítésében lát hatalmas lehetőségeket a geotermikus energia további térnyerésére. A földhő részaránya a hazai távhőtermelésben a 2018-as 5,3 százalékról 8 százalékra nőtt 2023-ra. Más települések mellett Győrött, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Szegeden és Szentesen is jelentős a tiszta energiaforrás aránya a helyi távhőrendszerekben. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció a település- és távfűtésben azonosítja be a leggyorsabban kiaknázható megoldásokat a geotermia hazai elterjesztésére. Az új programok egyéb tiszta hőtermelési módok alkalmazását is ösztönzik.
A távhőtermelők a Jedlik Ányos Energetikai Programban mostantól igényelhetnek támogatást rendszereik megújuló alapú korszerűsítésére. Az 51 milliárd forintos keretből egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. A pályázati folyamat első szakasza legkésőbb 2025. szeptember 1-ig tarthat, azt szükség esetén további négy etap követheti majd. Emlékeztettek: június közepe óta jelentkezhetnek a távhőszolgáltatók támogatásra a Jedlik-program elsőként elrajtolt kiírásában. A 45 milliárd forintos teljes keretösszegből 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására, 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrásokra, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra. Egy pályázó minimum 20 millió, de maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. A július végéig tartó első szakaszban már több mint 30 pályázat érkezett be, további közel két tucat cég kezdte meg a kitöltést.
Felidézték: a családokat is segítik a távfűtés költségcsökkentő korszerűsítésében. Június végén vált hozzáférhetővé a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek szóló, 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat. A távhőfelhasználás mérhetővé és szabályozhatóvá tételét 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás ösztönzi. Az okosmérővel felszerelt társasházak lakói tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek a távhőért. A nyáron elindult három programban távhőfejlesztésekre tehát összesen több mint 100 milliárd forint hozzájárulást biztosít a kormány. Az Energiaügyi Minisztérium a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a vállalati energiahatékonyság javítását, céges energiatárolók létesítését, az energetikai kutatás-fejlesztést is ösztönzi. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket – írták a minisztérium közleményében.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Korond-patak: újraépítik a medret, hogy megvédjék a bányát és a munkahelyeket
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
„Vizet a tájba”: több mint kétmillió köbméter víz a fenntartható mezőgazdaságért és élőhelyekért
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A visszaváltás új korszaka: milliószámra térnek vissza a palackok naponta
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás óta
Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Több vizet kér Magyarország a szlovák féltől, áramot is kapna a bősi erőműből