Zöld Energia
Így lesz zéró kibocsátású egy finn ház
Négy forgatókönyvet dolgoztak ki a kutatók, a hőszivattyúnak mindegyik modellben fontos szerep jutott.
Finn kutatók különböző forgatókönyvek révén vizsgálták, hogy miként lehet egy finnországi olajfűtéses városi házat szén-dioxid-semleges épületté alakítani – számol be a PV Magazine. A szakértők egy összetett, a hidrogéntároló rendszerből származó hulladékhő visszanyerésével működő, fotovoltaikus rendszeren alapú, hálózattól független hőszivattyús rendszert is megterveztek, és kiszámították annak életciklus-költségét. A csapat arra jutott, hogy ez a megközelítés kevésbé jövedelmező, mintha a rendszer a hálózatra kapcsolódna.
A Lappeenranta-Lahti Műszaki Egyetem egy helyi, a dél-finnországi Lahtiban található egyik, 18 lakásból álló, összesen mintegy 1100 négyzetméteres fűtött területű épületet vették alapul. Az egyik forgatókönyv 45 kW-os levegős hőszivattyúval és 78 kW-os elektromos kazánnal (EE0); egy másik 45 kW-os földhőszivattyúval és 33 kW-os elektromos kazánnal (EE1); egy harmadik 79 kW-os föld forrású hőszivattyúval (EE2); illetve egy negyedik 15 kW-os földhőszivattyúval, 16 kW-os elektromos kazánnal, 15 kW-os hővisszanyerő szellőzőrendszerrel, a tető további szigetelésével, valamint az ablakok és ajtók felújításával (EE3) számolt.
Minden egyes forgatókönyv esetében szimuláltak egy hálózaton kívüli, napelem-üzemű, üzemanyagcellával, akkumulátorral és hidrogénenergiatárolóval (HESS) ellátott rendszert, és megvizsgálták, hogy a hulladékhő miként hat az egyes elemek méretezésére. A kutatók az IDA ICE 4.8 épületteljesítmény-szimulációs szoftverrel hozták létre a jelenlegi épület kalibrált energetikai modelljét, a napelemes termelést a PVsyst programban szimulálták, míg a teljes rendszer modellező eszközét az Excel és a MATLAB segítségével alkották meg.
A rendszerben az üzemanyagcella télen, a csökkent napsütésben másodlagos energiaforrásként szolgálna, a keletkező hulladékhőt helyiségek és a használati meleg víz fűtésére fordítanák. A hulladékhő azért élvez elsőbbséget a rendszerben, mert hőmérséklete jobban illeszkedik a használati meleg vízéhez.
Az eredmények azt mutatják, hogy az EE0 325 kW-os, az EE1 és EE2 300 kW-os, az EE3 pedig 265 kW-os napelemes rendszert igényel, a hulladékhő jelentősen mérsékli a rendszer komponensdimenzióit. „Az üzemanyagcellából és az elektrolízisből származó hulladékhő visszanyerése csökkenti a más hőforrásokkal történő hőtermelés szükségességét, ami befolyásolja a villamosenergia-fogyasztást, ha a fűtés hőszivattyún alapul” – állítják a kutatók.
Zöld Energia
A jövő rezsicsökkentése: saját energia, kiszámítható költségek
Miközben az energiaárak egyre kiszámíthatatlanabbak, a saját napelemes és akkumulátoros rendszer az egyik legjobb befektetés a jövő biztonságába.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hazánkban sajnos nem nagyon kell magyarázni, hogy az energiaárak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, de a folyamat Európa más országait sem kíméli – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a jövőben is nagy lesz a kiszámíthatatlanság: míg régebben az áram és a gáz ára évekig viszonylag stabil maradt, manapság és az előttünk álló időszakban hónapokra vetítve is óriási az ingadozás. Ennek hátterében rendkívül komplex okok állnak. Az egyik fő tényező, hogy Magyarország energetikailag igen kitett, jelentős gázimportra szorul, a fosszilis hordozót pedig részben az áram előállítására fordítják – közvetett módon tehát a villamos energiában is behozatalra van szükségünk. Amennyiben a világpiacon drágul az energia, azt a magyar lakosok is megérzik.
Az elmúlt években egyedi helyzet, hogy a földgáz és a kőolaj globális ára részben geopolitikai feszültségek, részben a kitermelés visszaszorulása miatt nő – utóbbi részben a klímavédelmi intézkedésekkel áll összefüggésben. Mint fentebb írtuk, a hazai villamos energia előállítása a fosszilis hordozókhoz is kapcsolódik, így ezek drágulása az áram árát is befolyásolja.
A drágulásban emellett a világviszonylatban meglehetősen szigorú EU-s éghajlatvédelmi szabályok is szerepet játszanak. Az uniós előírások következtében a szén-dioxid-kvóták ára egyre magasabb, amit a nagy termelők gyakran a fogyasztókra hárítanak.
Végső rétegként érdemes beemelni a globális felmelegedést, mint faktort. A klímaváltozás következtében az időjárási szélsőségek, így a hőhullámok és a hirtelen hidegbetörések egyre gyakoribbak és súlyosabbak, ami váratlan növekedést okozhat az energiaigényben, miközben hozzájárulhat az energiatermelés csökkenéséhez – az aszályok során például leállhatnak a vízerőművek.
Ezek a tényezők együtt azt eredményezik, hogy az energiaárak ma már nehezen tervezhetők. Egy család éves rezsiköltsége évről évre nagyot ingadozhat, ami bizonytalanságot okoz a háztartások költségvetésében.
Megoldás: a napelem
Kiszámíthatóságot alapvetően a kedvezőbb nemzetközi helyzet, valamint az előremutató nemzeti energetikai döntéshozatal adhat, de szerencsére az egyén szintén is adottak a módszerek a biztonság növelésére. Erre az egyik leghatékonyabb eszköz a napelemes rendszer telepítése.
Egy ilyen beruházás egyik legfőbb előnye, hogy segítségével a háztartás függetlenedik a nemzetközi energiapiac hektikus áringadozásaitól. Bár a telepítés kezdeti költsége nem elhanyagolható, onnantól kezdve, hogy a rendszer működésbe áll, az általa megtermelt energia gyakorlatilag ingyen van.
A kiszámíthatóságot tovább növeli, ha a napelemet egy otthoni akkumulátorral kapcsolják össze, amely képes elraktározni az energiát későbbi felhasználásra. Ezzel a háztartás teljesen függetlenedhet a hálózattól, nem lesz szükség hálózati áramvásárlásra, és áramkimaradások esetén sem marad energia nélkül.
Fontos leszögezni: egy ilyen beruházás kifejezetten költséges, a megtérülés pedig jóval hosszabb, mint egy „egyszerű” napelem-telepítés esetén. Éppen ezért sokan elriadnak a projekttől, még akkor is, ha tudják: nagyon is megéri belevágni.
Az elmúlt években ugyanakkor több olyan állami pályázat is elindult, amelyen ehhez hasonló beruházásokat támogattak. Ebből a szempontból érdemes kiemelni a 2024-ben indított Napenergia Plusz Program, amely Magyarország történetében egyedülálló volt, hiszen ez lett az első, kifejezetten lakossági napelemes és akkumulátoros komplex rendszerek telepítésére írtak ki.
A pályázaton 2025 januárjáig lehetett kérelmet benyújtani, de remélhetőleg belátható időn belül újabb hasonló program indul. Nem dedikáltan ugyan, de a Vidéki Otthonfelújítási Programban, legfeljebb 5000 fős településekről továbbra is van lehetőség hasonló beruházások megvalósítására – ezen legfeljebb 3 millió forint értékben, maximum 50 százalékos támogatás nyerhető el kedvezményes hitel mellett.
Az efféle támogatások családok tízezrei számára tehetik lehetővé, hogy a napelemes rendszerek minden korábbinál nagyobb energiabiztonságot és stabilitást hozzanak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
