Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Miért éri meg hőszivattyút telepíteni?

A hőszivattyú a hagyományos fűtési módszerekhez képest rendkívül hatékony.

Létrehozva:

|

Mióta átalakult a rezsicsökkentés rendszere, sok háztartás komolyan elkezdett gondolkozni azon, hogy milyen fejlesztésekkel fokozhatná energiahatékonyságát. A növekvő népszerűségű beruházások közé tartozik a hőszivattyúk telepítése, az EU-Solar segítségével most azt mutatjuk be, miért éri meg ilyen típusú rendszert kiépíteni.

A hőszivattyúk működésének alapelve, hogy az egyik környezetből hőt vonnak el, majd áramoltatnak át egy másik környezetbe. A rendszer oda-vissza működik, vagyis az otthon fűtésére és hűtésére is alkalmas. A beruházás költsége számos tényezőtől függ, köztük a hőszivattyú típusától, valamint az adott otthon állapotától. A telepítés általában 1,5-5 millió forintba kerül, ami elsőre soknak tűnhet, ám a fejlesztés révén hosszú távon rengeteg pénzt takaríthatunk meg.

A hőszivattyú egyik legnagyobb előnye a hagyományos fűtőberendezésekhez képest a kimagasló hatásfok. A rendszer szezonális teljesítmény együttható (SCOP) értéke 4 fölötti, ez azt jelenti, hogy egységnyi befektetett villamos energiával 4 egységnyi hőenergiát termel a berendezés. Egy hagyományos fűtési rendszer ennek a közelébe sem ér, sőt még az 1-es SCOP-t is alig éri el. A hatásfok mellett többek között a biztonságosság és környezetbarát működés szól a hőszivattyúk mellett.

Advertisement

Nem árt ugyanakkor tisztában lenni vele, hogy a rendszerrel jelentősen nő az otthon áramigénye, hiszen a hőszivattyúnak villamos energiára van szüksége. Ennek ellenére is csökkenthető a fűtési költség, főleg ha igénybe vesszük a kedvezményes H tarifát is, amely egy speciális, kifejezetten hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez elérhető díjszabás. A H tarifa minden szolgáltatónál igénybe vehető a fűtési szezonban, október 15-től április 15-ig. Ezen az időszakon kívül az általános, A1 tarifát kell fizetnie a felhasználóknak.

A H tarifa helyett a ház tulajdonosa dönthet úgy is, hogy egy napelemes rendszerrel köti össze a hőszivattyút. A rezsiköltségek így még inkább mérsékelhetőek, sőt egy hibrid, akkumulátorral bíró rendszerrel kombinálva szinte teljes egészében függetlenedni lehet a hálózattól.

Advertisement

Zöld Energia

Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól

Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.

Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.

Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.

Advertisement

Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.

A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.

Advertisement

A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák