Zöld Energia
Svájc az Alpokban épít hatalmas naperőművet
A 2100 méteres tengerszint feletti magasságba tervezett napelempark 2026-ra készülhet el.
A svájci Axpo energetikai vállalat egy 10 megawattos naperőművet akar építeni a svájci Alpokban, 2100 méteres magasságban, egy 80 ezer négyzetméteres területen – számol be a PV Magazine. Az Ovra Solara Magriel projekt a helyi hegyi vasút és egy síterep áramellátását fogja biztosítani. Az energiaszolgáltató bejelentése alapján a földi fotovoltaikus erőművet a Grisons kantonban található Disentis síterepén hoznák létre.
A vállalat szerint az Ovra Solara Magriel projekt a Disentis síterephez vezető hegyi vasút éves villamosenergia-szükségletét teljes egészében helyi napenergiából fedezheti. „A meglévő infrastruktúra, például az elektromos hálózat kihasználása leegyszerűsíti a naperőmű építését” – áll az Axpo közleményében.
A létesítmény építésének kezdetét 2024 tavaszára tervezik, a befejezést pedig 2026 őszére. A cég szerint egy másik 10 megawattos földi erőművet 2025 őszétől alakítanak majd ki Tujetsch településen, a Nalps víztározó közelében, Graubünden kantonban. Az Axpo szeptemberben helyezte üzembe első alpesi fotovoltaikus létesítményét, egy 2,2 megawattos rendszert a Muttsee víztározó gátján, közel 2500 méteres tengerszint feletti magasságban. A svájci energetikai vállalat 2022 januárjában áramvásárlási szerződést kötött a Denner szupermarketlánccal a projektre. Az üzlet az első kétoldalú megállapodás egy nem támogatott napenergia-projektre Svájcban.
2022 szeptemberében az ország módosította energiatörvényét, ezzel összpontosítva a téli áramellátás biztosítását célzó sürgős intézkedésekre. Az új szövetségi jogszabály célja, hogy lehetővé tegye, illetve megkönnyítse a nagy méretű, földre telepített fotovoltaikus rendszerek kiépítését a svájci Alpokban, 1500 méterrel a tengerszint felett vagy annál magasabban.
A svájci kormány várhatóan a támogatható projektek telepítési költségeinek legfeljebb 60 százalékáig nyújt majd finanszírozási segítséget. A pénzre való jogosultsághoz a projekteknek legalább 500 kilowattóra per kilowatt téli hozamot kell felmutatniuk. A svájci kormány célja, hogy az ösztönző rendszerrel elérje a 2 terawattórás alpesi fotovoltaikus energiatermelést.

Zöld Energia
Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét
Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.
Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.
A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.
A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Otthon1 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás óta
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése