Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében

A hatályos törvények szigorítását kérik kolozsvári környezetvédő civilek a romániai hatóságoktól, mert az elmúlt időszakban Erdély több megyéjében a természetvédelmi területeken randalírozó, engedély nélkül versenyt szervező terepmotorosokra panaszokodnak a helyiek.

Létrehozva:

|

A környezetvédelmi és vadorzás elleni civilszervezet (OPMCB) hétfői közleményében a Kolozs megyei Tordaszentlászlóhoz (Savadisla) tartozó védett területekre heti rendszerességgel visszajáró terepmotorosok és egy múlt héten tartott illegális off road verseny példáján keresztül hívta fel a figyelmet a problémára. Közösségi oldalán azt írta, hogy a magyarlakta község lakosai feljelentést tettek a rendőrségen, mert vasárnap egy csoport fiatal quadokkal járta keresztül-kasul a falut és a hozzá tartozó Natura 2000-es területeket, tönkretette a növényzetet és a község legelőjén kifeszített villanypásztort. A civilszervezet arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt hétvégén a román hatóságok állítottak le egy terepjárművek számára szervezett nemzetközi versenyt, amely Bihar, Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Máramaros megyék hegyvidéki védett területeit érintette. Az osztrák szervezők nem kérték a román hatóságok engedélyét, sőt, természetjárásként állították be az off road versenyt.

A Bihar megyei Bihon hírportál beszámolója szerint a hegyi túravezetők egyesülete és az országos off road bizottság lakossági bejelentés nyomán május 16-án értesítette az illetékes hatóságokat a versenyről. A környezetvédelmi őrség felügyelői Máramaros megyében érték tetten a verseny résztvevőit, akik úgy jutottak be ezekre a területekre, hogy leverték az erdő- és vadászterületeket védő sorompók lakatját. Dragomiresti településen több járművet lefoglaltak a hatóságok. Terepverseny nyomait Kolozs és Szilágy megyében is találtak, ott az okozott kárt a következő napokban mérik fel a hatóságok – írta a Bihon. A hírportál szerint a május 12-21. közötti illegális versenyeken mintegy 60, terepmotorozásra alkalmas jármű vett részt kilenc európai országból, egyebek között Ausztriából, Németországból és Svájcból, ahol a törvény szigorúan tiltja a hasonló rendezvényeket. A SuperKarpata Trophy nevezési díja 3000 euró volt. A verseny osztrák szervezői még a román erdészet logóját is feltüntették reklámanyagaikon, mintha társszervező lenne. Ettől az erdészet (Romsilva) elhatárolódott.

Az erdőkben, legelőkön száguldozó terepmotorosok Brassó megyében is veszélyeztetik a természeti értékeket, Bodzavám (Vama Buzaului) hegyi csendőrei az elmúlt hétvégén több quados turistát is megbírságoltak. Az Agerpres közlése szerint nyolc bírságot róttak ki, összesen 28 000 lej (2,1 millió forint) értékben. “Ismételten felszólítjuk a turistákat: úgy élvezzék a természet pompáját, hogy közben a védelméről is gondoskodnak. Meggyőződésünk, hogy egy erdei séta több örömet szerezhet, mint egy motorzajos utazás, és hogy az erdő zöldjét jobb szabad szemmel látni, mint egy bukósisak plexiüvegén keresztül” – idézte a Brassó megyei csendőrség közleményét az Agerpres. A hírügynökség szerint a kelet-erdélyi megyében az elmúlt két hónapban több tucat hasonló bírságot róttak ki, a hatályos romániai jogszabályok szerint a büntetés összege az ötezer lejt (376 ezer forint) is elérheti.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák