Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ez lenne a világ legzöldebb zenei fesztiválja?

2023-ban június 1. és június 3. között tartották meg a NorthSide Festivalt, amely a világ egyik legfenntarthatóbb kulturális rendezvénye.

Létrehozva:

|

Napjainkban a fenntarthatóság egyre több ember számára szempont, sokan hozzák meg döntéseiket úgy, hogy a lehető legkisebb nyomást gyakorolják a bolygóra. Ez a megközelítés nemcsak a hétköznapi vásárlásokra terjed ki, hanem például arra is, hogy az emberek mivel töltik a szabadidejüket. Ennek következtében egyre több helyszín és rendezvény kezd el alaposabban foglalkozni a környezettudatosság kérdéseivel, elég arra gondolni, hogy már a Hungaroring is sokkal zöldebb, mint néhány éve volt.

A fenntarthatósági hullám a fesztiválokat is elérte, ami teljesen logikus, szükséges lépés. Talán bele sem gondolunk, de míg az emberek számára az önfeledt bulizás, a koncertek látogatása remek kikapcsolódás, addig a bolygónak kín: egy-egy fesztivál kvázi átmeneti településként működve, közvetlen és közvetett módon nagyon intenzív terhelést jelent a környezetnek. A hasonló eseményeken óriási mennyiségű szemét keletkezik, rengeteg ivóvíz fogy el, sok ételt dobnak ki, a sátrak, a színpadok, a vendégek és a járművek pusztítják a növényzetet, illetve port keltenek, és akkor a hihetetlen fény- és zajszennyezésről még nem is beszéltünk.

Aki rendszeresen, évek óta látogatja az ilyen típusú rendezvényeket – akár külföldön, akár hazánkban –, már felfedezhette, hogy sok helyen törekednek a hulladékmennyiség csökkentésére vagy éppen az átgondoltabb vízhasználatra. Ha azonban fesztiválokról van szó, egyik esemény sem közelítheti meg a NorthSide Festivalt: a minden évben júniusban, Dániában megtartott háromnapos esemény alighanem a Föld legzöldebb fesztiválja, illetve kulturális rendezvénye.

A legzöldebb fesztivál

Advertisement

A NorthSide 2010-ben indult, az elmúlt években Aarhus adott otthont az eseménynek. A zöld fesztiválon a koncertek mellett különböző, a környezettudatosságot javító programok is látogathatóak, a rendezvények kapható termékek ökológiai lábnyoma pedig meglehetősen kicsi. Az eseményen – ahogy sok magyarországi fesztiválon is – csak visszaváltható poharak érhetőek el, 100 százalékig organikus ételeket és italokat lehet vásárolni, a palackozott vizek árusítása pedig nem megengedett.

A keletkező hulladék túlnyomó többségét nemcsak begyűjteni, hanem szelektálni is tudják, 2017-ben például 16 kategóriába sorolva 210 tonna szemetet hasznosítottak újra. Természetesen a közlekedésre is hangsúlyt fektetnek: a helyszín gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel érhető csak el. Hogy tovább segítsék a környezetet, az infrastruktúra kiépítéséhez többnyire fát használnak fel, az elhasznált anyagot ellensúlyozva pedig esőerdő-telepítést finanszíroznak.

Advertisement

A fesztivál 2015 óta minden évben fenntarthatósági jelentést is készít az adott szezonról, a szervezők célja, hogy más kulturális rendezvényeket is fenntarthatóságra ösztönözzenek. A hosszú távú tervek között szerepel, hogy idővel 100 százalékban hulladékmentessé váljanak.

A rendezvénnyel tavaly is külön cikkben foglalkoztunk, akkor fontos mérföldkő volt a NorthSide életében, hogy az első olyan fesztivállá vált, amely teljes egészében zöld energiával működött. Ezzel együtt ez lett az egyik első ilyen típusú esemény Európában, amely a vendégeknek és a stábtagoknak egyaránt csak növényi alapú ételeket kínált.

Advertisement

A NorthSide persze zenei felhozatalban sem utolsó, minden évben szép számmal akadnak világhírű előadók a fellépők között. Nem csoda, hogy az évek során számtalan dániai és nemzetközi díjat elnyerő rendezvény különösen népszerű, naponta 35-40 ezren látogatnak ki rá.

A NorthSide-ot 2023-ban június 1. és 3. között szervezték meg. A fesztiválon a táplálkozás idén is fókuszban volt: a szokásoknak megfelelően a lebonyolítók túlnyomó részt helyi, zölden működő gazdaságok ételeit és italait választották. Az esemény ráadásul a helyi közösségek bevonásával valósult meg, a különböző családi standok mellett többek között az Aarhusi Egyetemnek is volt saját pavilonja.

Advertisement

Ahogy megszokhattuk, a zenei felhozatal sem volt gyenge. Idén a fesztivál húzónevei többek között a Muse, a The 1975, a The Chemical Brothers, a White Lies és a Kaleo voltak.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák