Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az EU megegyezett az energiavészhelyzeti intézkedések érvényességének meghosszabbításáról

Az Európai Unió energiaügyekért felelős minisztereinek tanácsa az energiaárak megfékezése és az ellátásbiztonság szavatolása érdekében politikai megállapodásra jutott a vészhelyzetekre tervezett szükséghelyzeti rendeletek alkalmazási időszakának egy éves meghosszabbításáról – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Létrehozva:

|

Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a tanácsülést követő sajtótájékoztatón emlékeztetett: a szükséghelyzeti intézkedéseket az Európai Unió tavaly fogadta el Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően, hogy fokozza a tagállamok közötti szolidaritást, felgyorsítsa a megújuló energia elterjedését, és megvédje a fogyasztókat a túlzottan magas energiaáraktól. A vonatkozó három szükséghelyzeti intézkedés meghosszabbítására azért van szükség, hogy kezelni lehessen az EU-ban Oroszország ukrajnai háborúja okozta instabil helyzetet – emelte ki. A tanácsi közlemény az írásbeli eljárás útján még jóváhagyni szükséges intézkedések részleteit sorolva közölte: a gázbeszerzések jobb összehangolásáról szóló rendelet célja a magas energiaárak csökkentése és a gázellátás biztonságának javítása. A miniszterek törölték a jogszabálynak a kereslet-összevonásban való kötelező részvételről szóló cikkét – tájékoztattak. A rendelet végleges jóváhagyása esetén további egy évvel, 2024. december 31-ig marad érvényben.

A megújuló energia elterjedésének felgyorsítását célzó keret feladata az energiaválság kezelése, az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függésének csökkentése, valamint az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek további előmozdítása a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásának és bevezetésének felgyorsítása révén – emlékeztettek. A rendelet egyes módosított rendelkezéseinek alkalmazási időszaka 2025. június 30-ig marad érvényben – írták. A lakosság és a gazdasági szereplők túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló rendelettel kapcsolatban azt írták, hogy az intézkedés azt segít elkerülni, hogy az EU-ban rendkívül magas, a világpiaci árakat nem tükröző gázárak alakuljanak ki. A rendelet 2025. január 31-ig marad érvényben – közölték. A rendeleteket a tagállamoknak írásbeli eljárás keretében hivatalosan is el kell fogadniuk. Közzétételüket követően azonnal hatályba lépnek – tették hozzá.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák