Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mekkora a világ legnagyobb tetőre szerelt napelemes rendszere?

A dubaji repülőterek a világ legnagyobb tetőtéri napelem projektjét indítják el, hogy jelentősen csökkentsék szénlábnyomukat és támogassák a zöld légiközlekedést.

Létrehozva:

|

Dubaj úttörő lépést tett a fenntartható légiközlekedés felé, miután a város nemrégiben bejelentette a világ legnagyobb tetőtéri napelemes projektjének megkezdését a Dubai International (DXB) és a Dubai World Central (DWC) repülőtereken. Az ambiciózus kezdeményezés célja, hogy a megújuló energia használatával jelentősen csökkentse a repülőterek karbonlábnyomát, és hozzájáruljon a zöldebb, környezetbarátabb légiközlekedéshez, írja az interestingengineering.com. A dubaji repülőterek partnerséget kötöttek a Dubai Electricity and Water Authority (DEWA) leányvállalatával, az Etihad Clean Energy Development Company-val, amely a projektet irányítja. A tervek szerint 2026-ra 62 904 napelemet telepítenek a repülőterek tetőszerkezetére, amelyek összesen 39 megawatt csúcsteljesítményű energiát fognak előállítani. A napelemek évente mintegy 60 346 megawattóra villamos energiát termelnek, ami körülbelül 23 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozását teszi lehetővé. Ez a kibocsátáscsökkenés megfelel 5000 autó eltávolításának az utakról, illetve 3000 háztartás éves energiafogyasztásának fedezésével egyenértékű.

A napenergia az energiaigény 6,5%-át fogja fedezni a Dubai International repülőtéren, míg a Dubai World Central repülőtér esetében ez az arány eléri a 20%-ot, hozzájárulva a tisztább és intelligensebb működéshez. Saeed Mohammed Al Tayer, a Dubaji Legfelsőbb Energiaügyi Tanács alelnöke és a DEWA ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az emirátus hosszú távú energiapolitikai céljai ambiciózusak: 2030-ra az energiamix 25%-át, 2050-re pedig 100%-át tiszta energiaforrásokból kívánják biztosítani. Al Tayer elmondása szerint a tiszta energiakapacitás 2030-ra akár a 27%-ot is elérheti, ami Dubaj zöld stratégiájának jelentős mérföldköve.

A dubaji repülőterek vezérigazgatója, Paul Griffiths szerint a repülőterek energiafelhasználása lehetőséget és egyben felelősséget is jelent a fenntarthatóság előmozdítására. „Számunkra ez nem csupán napelemek telepítéséről szól, hanem arról, hogy a fenntarthatóságot minden tevékenységünk középpontjába helyezzük” – nyilatkozta Griffiths. „Minden egyes kilowatt, amelyet megújuló forrásokból termelünk, közelebb visz minket a szénlábnyomunk csökkentéséhez és működésünk jövőbeni biztosításához.”

Advertisement

Dr. Waleed Alnuaimi, az Etihad ESCO vezérigazgatója is megerősítette, hogy a dubaji repülőterekkel való partnerségük a város fenntarthatósági céljainak elérésében kulcsszerepet játszik. Az Etihad ESCO, amelyet a DEWA alapított 2013-ban, célul tűzte ki, hogy Dubaj a régió vezető energiahatékonysági példájává váljon, és az emirátus épített környezetében előmozdítsa a tiszta energia használatát.

Advertisement

Zöld Energia

Riasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata

Több mint 9500 biztonsági hibát találtak a nyilvánosan elérhető magyar napelemes eszközökön, köztük olyan kritikus sérülékenységeket, amelyek illetéktelen távoli beavatkozást is lehetővé tehetnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Legalább 1916 magyarországi, napelemes energiatermeléshez kapcsolódó eszköz érhető el közvetlenül a nyilvános interneten, ráadásul ezek között több ezer súlyos biztonsági sérülékenységet is találtak. Kocsis Tamás kiberbiztonsági szakértő kutatása szerint a nem megfelelően védett inverterek, adatgyűjtők és egyéb vezérlőberendezések nemcsak az egyes napelemes rendszerek, hanem akár a villamosenergia-rendszer működésére is kockázatot jelenthetnek. A szakértő a hazai fotovoltaikus rendszerek internetes kitettségét vizsgálta, miután egy holland kiberbiztonsági vállalat, a Modat korábbi kutatása 8500, az Európai Unió területén működő, nyilvánosan elérhető nap- és szélenergia-ipari eszközt azonosított. Ezek közül 514 Magyarországon működött. Kocsis azonban úgy vélte, hogy a hazai érintett berendezések száma ennél jóval magasabb lehet, ezért a Modat keresőeszközének segítségével önálló adatgyűjtést végzett. A vizsgálat során legalább 1916 magyarországi fotovoltaikus energiatermeléshez kapcsolódó eszközt talált, köztük invertereket, adatgyűjtőket, energiatárolókat és termelésmenedzsment-rendszereket. A szakértő hangsúlyozta, hogy ez csak az azonosított berendezések minimális száma, mivel nem minden eszköztípus volt ismert a kutatás kezdetekor, írja az alternativenergia.hu hírportál.

A feltárt webes adminisztrációs felületek különösen aggasztó képet mutattak. A Modat keresője összesen 9554 biztonsági sérülékenységet azonosított, amelyek közül 1610 kritikus, további 3239 pedig magas kockázati besorolást kapott. Egyes hibákat már 2016-ban felfedeztek, vagyis előfordulhat, hogy bizonyos rendszerek közel egy évtizede ismert biztonsági problémákat hordoznak.

Forrás: Kocsis Tamás / Kiberblog

A kutatás egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy legalább 647 olyan fotovoltaikus szolgáltatást is találtak, amelyeknél hitelesítés nélkül hozzáférhető a MODBUS ipari kommunikációs protokoll. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy illetéktelenek távolról beavatkozzanak az inverterek működésébe, például ki- és bekapcsolják azokat. Néhány webes adminisztrációs felület pedig jelszó vagy más azonosítás nélkül is elérhető volt.

Kocsis szerint a problémát nem önmagában az jelenti, hogy egyes ipari eszközök nem kapják meg azonnal a legújabb szoftverfrissítéseket. Az ilyen, úgynevezett operatív technológiai (OT) rendszereknél a folyamatos és zavartalan működés elsődleges szempont. Sokkal nagyobb kockázatot jelent, hogy ezek a berendezések megfelelő hálózati védelem nélkül közvetlenül elérhetők a nyílt interneten. A szakértő úgy véli, hogy a helyzet kezelése túlmutat az egyes napelemes rendszerek tulajdonosainak felelősségén. Az aggregátoroknak, az elosztói engedélyeseknek, a rendszerirányítónak, az integrátoroknak és a kormányzati kibervédelmi szervezeteknek közösen kellene fellépniük a kockázatok csökkentése érdekében.

Advertisement

A kutatásra reagált a Huawei is a Telex.hu részére, amely szerint a jelentés a SmartLogger eszközeinél nem konkrét terméksérülékenységet, hanem elsősorban a nem megfelelő üzemeltetői hálózati konfigurációból és a nyilvános internetes hozzáférésből eredő kockázatokat azonosított. A vállalat hangsúlyozta, hogy eszközeit védett hálózati környezetben történő működésre tervezték, és a megfelelő hálózati védelem kialakítása az üzemeltetők felelőssége. A cég emellett a biztonsági előírások betartásának és a rendszeres frissítéseknek a fontosságára hívta fel a figyelmet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák