

Zöld Energia
Mekkora a világ legnagyobb tetőre szerelt napelemes rendszere?
A dubaji repülőterek a világ legnagyobb tetőtéri napelem projektjét indítják el, hogy jelentősen csökkentsék szénlábnyomukat és támogassák a zöld légiközlekedést.
Dubaj úttörő lépést tett a fenntartható légiközlekedés felé, miután a város nemrégiben bejelentette a világ legnagyobb tetőtéri napelemes projektjének megkezdését a Dubai International (DXB) és a Dubai World Central (DWC) repülőtereken. Az ambiciózus kezdeményezés célja, hogy a megújuló energia használatával jelentősen csökkentse a repülőterek karbonlábnyomát, és hozzájáruljon a zöldebb, környezetbarátabb légiközlekedéshez, írja az interestingengineering.com. A dubaji repülőterek partnerséget kötöttek a Dubai Electricity and Water Authority (DEWA) leányvállalatával, az Etihad Clean Energy Development Company-val, amely a projektet irányítja. A tervek szerint 2026-ra 62 904 napelemet telepítenek a repülőterek tetőszerkezetére, amelyek összesen 39 megawatt csúcsteljesítményű energiát fognak előállítani. A napelemek évente mintegy 60 346 megawattóra villamos energiát termelnek, ami körülbelül 23 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozását teszi lehetővé. Ez a kibocsátáscsökkenés megfelel 5000 autó eltávolításának az utakról, illetve 3000 háztartás éves energiafogyasztásának fedezésével egyenértékű.
A napenergia az energiaigény 6,5%-át fogja fedezni a Dubai International repülőtéren, míg a Dubai World Central repülőtér esetében ez az arány eléri a 20%-ot, hozzájárulva a tisztább és intelligensebb működéshez. Saeed Mohammed Al Tayer, a Dubaji Legfelsőbb Energiaügyi Tanács alelnöke és a DEWA ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az emirátus hosszú távú energiapolitikai céljai ambiciózusak: 2030-ra az energiamix 25%-át, 2050-re pedig 100%-át tiszta energiaforrásokból kívánják biztosítani. Al Tayer elmondása szerint a tiszta energiakapacitás 2030-ra akár a 27%-ot is elérheti, ami Dubaj zöld stratégiájának jelentős mérföldköve.
A dubaji repülőterek vezérigazgatója, Paul Griffiths szerint a repülőterek energiafelhasználása lehetőséget és egyben felelősséget is jelent a fenntarthatóság előmozdítására. „Számunkra ez nem csupán napelemek telepítéséről szól, hanem arról, hogy a fenntarthatóságot minden tevékenységünk középpontjába helyezzük” – nyilatkozta Griffiths. „Minden egyes kilowatt, amelyet megújuló forrásokból termelünk, közelebb visz minket a szénlábnyomunk csökkentéséhez és működésünk jövőbeni biztosításához.”
Dr. Waleed Alnuaimi, az Etihad ESCO vezérigazgatója is megerősítette, hogy a dubaji repülőterekkel való partnerségük a város fenntarthatósági céljainak elérésében kulcsszerepet játszik. Az Etihad ESCO, amelyet a DEWA alapított 2013-ban, célul tűzte ki, hogy Dubaj a régió vezető energiahatékonysági példájává váljon, és az emirátus épített környezetében előmozdítsa a tiszta energia használatát.

Zöld Energia
Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?
A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.
A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.
A hőszivattyúktól az aggregátorokig
Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.
Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.
A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.
Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.
Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.
A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein