

Zöldinfó
Több mint kétmilliárd palack visszaváltva: Magyarország erősíti hulladékmentes jövőjét
Magyarország elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt- közölte a MOHU az MTI-vel.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Több mint kétmilliárd PET-palackot, fémdobozt és üveget váltottak vissza a tavaly júliusi indulás óta a MOHU REpont rendszerén keresztül, ez jól példázza azt, hogy Magyarország elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt – írja az alternativenergia.hu. Kiemelték, becslések szerint a koncessziót megelőzően Magyarországon az italcsomagolások mindössze nagyjából 30 százalékát hasznosították újra. A már nemzetközi szinten is bizonyított visszaváltási rendszernek, azaz DRS-nek köszönhetően a visszagyűjtés mértéke jelentősen megnőtt, ami nemcsak a környezetre gyakorol pozitív hatást, hanem lehetővé teszi az értékes nyersanyagok hatékony újrahasznosítását is. Több mint 3000 ponton automata, 1700 ponton pedig kézi visszaváltó pont áll a fogyasztók rendelkezésére. A visszaváltási díjat továbbra is a boltokban levásárolható kupon formájában kérik a legtöbben. Több mint 80 százalék ezt a lehetőséget választja, így eddig több mint 80 milliárd forintot kértek úgy vissza a vásárlók, hogy azt akár rögtön a boltban levásárolhassák. A MOHU saját fejlesztésű REpont applikációján keresztül a felhasználók mintegy 15-20 százaléka utalja a bankszámlájára a palackokért járó összeget, jótékony célokra pedig már közel kétszázmillió forintot ajánlottak fel – ismertették a közleményben.
Kitértek arra, hogy a MOHU a boltoknak minden visszaváltott palack után kezelési díjat fizet. A boltok feladata az üzletekben a visszaváltás működtetése, így például az automaták üzemeltetése, tisztítása és ürítése. A MOHU célja, hogy Magyarország elérje az EU által előirányzott 65 százalékos újrahasznosítási arányt, valamint 10 százalék alá szorítsa a hulladéklerakás mértékét. E célok elérése érdekében a visszaváltási rendszeren túl több beruházást is indít, többek közt új, korszerű hulladékudvarokat épít országszerte, fel fog építeni egy 360 ezer tonna kapacitású hulladékhasznosító üzemet, megnégyszerezi a textilgyűjtő konténerek számát, és egymillió szelektív kukát oszt ki ingyen – tájékoztatott a MOHU.

Zöldinfó
Zöld hitelek, atomenergia, uniós támogatás – hogyan valósulhat meg a fenntartható gazdaság?
Az állam, a bankok és a fogyasztók összefogására van szükség a zöld pénzügyi fordulat eléréséhez.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban Gyura Gábor közgazdásszal, pénzügyi tanácsadóval beszélgetett a fenntartható pénzügyekről, a zöld finanszírozás kihívásairól, a klímasemlegesség eléréséhez szükséges gazdasági, pénzügyi lépésekről – írja az alternativenergia.hu. Áder János elmondta, a megfelelő technológiai tudás már a birtokunkban van ahhoz, hogy a fenntarthatósági fordulat megtörténjen. Felhívta a figyelmet azonban arra az ellentmondásra, hogy miközben az a cél, hogy “lejövünk a fosszilis energiahordozókról”, a kormányok mind a mai napig igen jelentős mértékben támogatják a fosszilis energia felhasználását. “2023-ban 620 milliárd dollárt fordítottak a fosszilis energiahordozók kitermelésére, felhasználására és fogyasztására. Ezzel szemben a tiszta energiára mindössze 70 milliárd dollárt, vagyis nagyjából a tizedét” – ismertette.
Gyura Gábor hangsúlyozta: nehéz és hosszas az átállási folyamat, amelyben a társadalmi igazságosság kérdését sem szabad figyelmen kívül hagyni, de az egyes országok különböző lépésekkel már próbálják elősegíteni a váltást. Norvégiában például drágítják a hagyományos autók vásárlását és tartását – hozta fel példaként. A szakértő azt is elmondta, hogy a zöld átállás, és a világgazdaság fenntarthatóvá tétele óriási finanszírozási igénnyel jár, ezért az átállást segíteni kell állami szinten is. Gyura Gábor közölte: a fenntartható gazdasági fordulathoz, a klímasemleges állapot eléréséhez kétszázezer milliárd dollárra lenne szükség 2050-ig. Ez évente az Egyesült Államok GDP-jének negyedét jelenti, ennyit kellene globálisan rászánni az átállásra – magyarázta. Hozzátette: az lenne a cél, hogy 2050-re mindenki egy energiatakarékos, víztakarékos, zöld otthonban éljen, és “tiszta” közlekedési eszközt használjon. Ehhez a piaci hitelek mellett szükség lesz állami ösztönzőkre is – mutatott rá, megjegyezve: ma már minden banknál vannak kedvezményes zöld hitelek, amelyek révén megvalósíthatóak ezek a beruházások. Összességében lenne elég pénz a rendszerben – jelentette ki, hozzátéve: ebből a szempontból ma sokkal jobb a helyzet Magyarországon, mint öt évvel ezelőtt.
A szakértő rámutatott arra is, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozási keretek már kialakultak Magyarországon és az Európai Unióban is, vagyis “elég jó standard definíciók” vannak arra, hogy mikor zöld egy otthon, mikor zöld az energiatermelés. Hiányzik viszont, hogy az átálláshoz szükséges támogatások ne csak időszakosan, hanem állandóan elérhetőek legyenek – húzta alá. Áder János azt mondta: a következő évek nagy kihívása lesz, hogy sikerül-e egy jól működő rendszert létrehozni, ehhez pedig szemléletváltásra van szükség valamennyi szereplő részéről. Szavai szerint ennek finanszírozásában az állam, a magántőke, a befektetési alapok és a magánszemélyek egyaránt szerepet kapnak. A volt köztársasági elnök felvetette egy uniós szintű támogatási rendszer kialakításának lehetőségét is. Mint mondta, az EU-hoz újonnan csatlakozó országoknak létrehozott felzárkózási alap mintájára a zöld átálláshoz is kialakíthatnának hasonló támogatási rendszert.
Áder János hangsúlyozta, hogy a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél jelentős fosszilis energiafelhasználás-csökkenést tételez fel, amihez átalakítások kellenek ez energiatermelésben, a fogyasztásban, és felhasználásban is. Atomenergia felhasználása nélkül ez elérhetetlen – mutatott rá. Megjegyezte továbbá: ha csak annyit teszünk, hogy a szénerőműveket gázerőművekre cseréljük le, máris a felére csökken a kibocsátás. Áder János fontosnak nevezte azt is, hogy a zöld energiakapacitás fejlesztésével tartson lépést a hálózatfejlesztés is, mert ha a tárolókapacitások bővítése nem a megfelelő ütemben halad, “abból bajok származhatnak.” Gyura Gábor a zöld átállás és a fejlesztések kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európában az élmezőnyben, összeurópai szinten pedig a középmezőnyben helyezkedik el. Örvendetesnek nevezte, hogy a zöld hitelek aránya itthon gyorsan növekszik. A beszélgetésben a felek rámutattak arra is, hogy a GDP mint mutatószám egyre több közgazdász szerint nem alkalmas a teljes gazdasági környezet leírására, mivel ez a számítási mód nem veszi figyelembe a gazdasági tevékenység környezeti vagy társadalmi hatását. Ennek kapcsán Áder János jelezte: már készült javaslat arra, mi lehet az új mutató, amellyel kiegészíthetnék, idővel akár helyettesíthetnék is a GDP-t.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Közeleg az EPR adatszolgáltatás határideje – Július 20-ig kell jelenteni a negyedéves adatokat
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta
Benzines, dízeles, elektromos: mindegyikre nőtt az igény – itt vannak a friss számok
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Viharpróba az MVM-nek: rekordsebességgel állították helyre az áramot
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta
Made in Kecskemét: magyar napelemes csoda a világ élvonalában
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Tízből nyolc vásárló utalványban kéri vissza a betétdíjat