Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement

Zöldinfó

Klímaállóbb erdők épülhetnek a Vértes ritka tölgyeseinek segítségével

Különleges genetikai örökséget őriznek a Vértes molyhos tölgyesei egy kutatás szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása szerint a Vértes és a Gerecse idős molyhostölgy-állományai olyan különleges genetikai örökséget őriznek, mely a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakításában is fontos szerepet kaphat. A Vérteserdő Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kutatás a jövő erdőgazdálkodása számára is hasznosítható eredményeket hozott – írja az alternativenergia.hu. Felidézték, hogy a Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU egyetem és a MATE együttműködésében 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhostölgy-állományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Quercus pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, valamint az arra ható tényezőknek a feltárása volt.

A szakemberek 2023 februárjában Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhostölgy-populációkból, május végén pedig ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek. A közlemény szerint az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is bemutatott kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér több más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés szempontjából is különösen értékesek – hívták fel a figyelmet.

“A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját” – idézi a közlemény Bakos Pétert, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetőjét.

Advertisement

Mint írták, a kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, valamint kiválaszthatók lehetnek azok az állományok és egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható. A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki – hangsúlyozták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák