Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Sikeres visszatérés: Kapu Tibor napelem-technológiát és tudományos adatokat hozott az ISS-ről

Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Grace névre keresztelt űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor vált le a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje 22,5 órás útját a Földre – írja az alternativenergia.hu. A kapszula lassan eltávolodott az állomástól, majd önállóan keringett a Föld körül, folyamatosan ereszkedve a lehető legalacsonyabb magasságra, hogy az úgynevezett deorbit return, azaz a tényleges visszatérés folyamatát megkezdje. Még a légkörbe való belépés előtt levált a kapszula hátsó, úgynevezett “csomagtartója”, amely napelemeket és hűtőradiátorokat tartalmaz, és megsemmisült a légkörben. Az űrkapszula óránkénti több mint 27 ezer kilométeres sebességgel lépett be a légkörbe. A folyamat részeként a kommunikáció rövid időre megszakadt az űrhajósokkal, de mintegy 7 perc után helyreállt. Mintegy 4 perccel a vízbe érkezés, a splashdown előtt kinyílt a két kisebb stabilizáló ernyő, majd a négy nagyméretű főernyő is. A Dragon űrkapszula San Diego partjainál szállt le a Csendes-óceánba.

A splashdownt követően a helyszínre érkezett a SpaceX két gyorsnaszádja és a közelben várakozó Shannon mentőhajó, amelynek daruval emelték a fedélzetére az űrkapszulát. A mentőhajó fedélzetén a megfelelő előkészületek után kinyitották az űrkapszula oldalsó ajtaját, amelyen keresztül a mentőhajó legénysége és az orvosi egység segítségével kiszállt a négy űrhajós. Kapu Tibor csaknem egy órával a leszállást követően, az űrhajósok közül utolsóként, mosolyogva és integetve lépett a mentőhajó fedélzetére. A legénységet az első egészségügyi vizsgálatok után helikopter viszi partra, ahonnan repülővel szállítják tovább őket a NASA houstoni Johnson Űrközpontjába. A HUNOR program tájékoztatása szerint az Axiom-4 küldetésben résztvevő asztronautákra – Kapu Tibor mellett az amerikai Peggy Whitsonra, az indiai Shubhanshu Shuklára és a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewskire – további egészségügyi megfigyelés vár. Bár az összesen 20 napos misszió rövidnek számít, az űrhajósok számára fizikai rehabilitációra és fokozatos terhelésre van szükség, pihenés és mozgásterápia segíti a teljes visszaállást. Az Axiom-4 küldetés legénysége 18 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahol több mint 60 kísérletet végeztek el. A Dragon űrkapszula több mint 260 kilogrammnyi rakománnyal tért vissza, benne a NASA hardverével és a küldetés során végzett kísérletek adataival.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák