Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Árvizek és aszályok között: hosszú távú választ adnak a vízválságra

A vízvisszatartás korszakváltás a magyar vízgazdálkodásban, amely azonban nem most, hanem hosszú évtizedekkel ezelőtt kezdődött.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

V. Németh Zsolt felidézte: a második világháború előttről származó és együttműködésre épülő Tisza-Körös-völgyi vízgazdálkodási rendszer Európa legnagyobb vízvisszatartási kezdeményezése volt, az elmúlt 15 évben pedig 33 nagyberuházás keretében a hazai vízkészletek gyarapítására 170 milliárd forintot fordított az ország – írja az alternativenergia.hu. Ezek között olyan nagy horderejű programok valósultak meg, mint Debrecen vízpótlása, a Mosoni-Duna torkolati műtárgyának megépítése vagy az Ős-Dráva program – tette hozzá. A szemlélet ma is változatlan, bizonyíték erre, hogy a vízügyi ágazat rendelkezésére álló mintegy 180 milliárd forintból 105 milliárd közvetlenül a vízkészletek növelését szolgálja – húzta alá. Ezt egészíti ki az a 67 milliárd forintos csomag, amelyet a kormány közelmúltbeli döntése nyomán a Homokhátság vízpótlására fordítanak – jelezte. Elmondása szerint a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság első ülésein napirendjére tűzte ezt a témát, átérezve, hogy ez nem csupán az itt élők, de mindenki közös felelőssége.

Kiemelte, hogy a nagyberuházásokra felhasználható 67 milliárd forint mellett a térség hozzáfér az aszályvédelmi forrásokhoz, valamint ahhoz a 10 milliárd forinthoz is, amely a vízügyi rendszerek rendbetételét szolgálja. Az államtitkár kifejtette: megváltozott a csapadék éves eloszlása, a folyók vízjárása és vízhozama, módosultak a légköri viszonyok is, amelyek összességében kiszámíthatatlanná tették a vízgazdálkodás feltételeit. Így fordulhatott elő, hogy a 2022-es aszály után 2024-ben egyszerre volt a Dunán az évtized árvize, míg a Tiszán súlyos vízhiány. Ez újfajta hozzáállást igényel, ezért jött létre a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amelynek feladata a klimatikus és vízgazdálkodási kérdésekre hosszú távú, felelős válaszokat találni – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a vízügyi igazgatóságok mellett fontos vízgazdálkodók az önkormányzatok, a civil szervezetek és a nemzeti parkok is, amelyek együttesen közel 70 milliárd forintot fordítanak ilyen célokra. Ezeket a számokat összesítve kiderül, hogy 242 milliárd forint értékű beruházás segíti direkt módon a vízkészlet-gazdálkodási feltételek javítását. Az említett projektek hosszú előkészítést igényelnek, így szó sincs arról, hogy ezeket valaki sebtében néhány hete vagy hónapja találta ki – jegyezte meg. Font Sándor, Bács-Kiskun vármegye 3-as számú választókerületének országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) az eseményen elmondta: a Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása program a térségben 6000 hektárt, 9 települést és mintegy 20 ezer lakót érint. Lényege, hogy a Duna-völgyi főcsatornából egy duzzasztómű kialakítását követően másodpercenként 1 köbméternyi vizet vezetnek majd 20 kilométer hosszú csővezetéken a környék – jelenleg túlnyomórészt kiszáradt – szikes tavaiba. Szavai szerint Magyarországon régen volt ekkora tájrehabilitáció, amely ökológiailag is rendkívül fontos pozitív hatásokkal jár majd, jelentős vizes élőhelyeket létrehozva, illetve újjáélesztve. Megvalósításával fékezhető, sőt reményeik szerint megfordítható lesz az érintett vidék talajvízszint-csökkenése – tette hozzá.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák