Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Modern közvilágítás a vidéki településeknek

Szeptember végéig pályázhatnak támogatásra a vidéki kistelepülések a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kormány a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forintot biztosít az 5000 alatti lélekszámú településeken megvalósuló beruházásokra – közölte az alternativenergia.hu. A tárca tájékoztatása szerint az eredetileg augusztus végi benyújtási határidőt az önkormányzatok kérésére 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítják. Így egy teljes hónappal tovább lehet pályázni az akár 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásra, amely energiahatékony lámpatestek telepítésére és autonóm szabályozhatóságuk kiépítésére fordítható. A korszerű közvilágítás javítja a közterületek biztonságát, a lakosok komfortérzetét és életminőségét, hozzájárul a kistelepülések népességmegtartó képességének és vonzerejének növeléséhez. Az önkormányzatok energiafogyasztásuk csökkentésével kevesebb rezsit fizethetnek, több forrásuk marad egyéb feladataik ellátására. A helyi hatások országos szintre összeadódva erősítik Magyarország energiafüggetlenségét, a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát. A kevesebb felhasznált áram a költségeken túl csökkenti a károsanyag-kibocsátást is – összegezték a közleményben.

A 18 milliárd forintos keretösszegű felhívásra július közepe óta jelentkezhetnek a vidéki kistelepülések. A lehetséges pályázók kezdeményezése alapján a kiíró egy hónappal későbbre, szeptember 30-ra halasztja a benyújtási időszak végét. A falvak kérésének eleget téve a műszaki-szakmai tartalomban is történt egyszerűsítés, amely könnyebbséget jelent a kistelepüléseknek – hívta fel a figyelmet az EM. A közlemény idézi Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztost, aki elmondta: a Magyar Falu Program pont attól ilyen eredményes, hogy rugalmasan reagál az 5000 lélekszám alatti településektől és az ott élőktől érkező igényekre és felvetésekre. A közvilágítás fejlesztésére irányuló pályázati konstrukció is ezért született meg, újdonságként a 2019 óta futó programban.

“Az önkormányzatok részéről nagy az érdeklődés, jelezték felénk, hogy örülnének a hosszabb pályázati időszaknak, hogy mindent alaposan elő tudjanak készíteni. Mi pedig ismét meghallottuk a hangjukat, ezért döntöttünk a plusz egy hónap biztosítása mellett, így 2025. szeptember 30-ig várjuk a pályázatokat. Biztatok mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel, mert ez egy nagyon kedvező konstrukció, amely hatalmas előrelépést jelenthet a kistelepülések számára” – fogalmazott a kormánybiztos. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást biztosítanak, amely akár teljes egészében előlegként igényelhető. A vidéki önkormányzatoknak tehát gazdasági mozgásterüktől, pillanatnyi pénzügyi helyzetüktől függetlenül érdemes jelentkezniük, amire az újabb döntéssel további 30 nap áll rendelkezésükre. Az eddig beérkezett pályázatok alapján az átlagos támogatási igény közel 22 millió forint. A népszerű program jóvoltából így a maximális lehívható forrással előzetesen becsült háromszázhatvannál akár jelentősen több kistelepülésen újulhatnak meg, működtethetők takarékosabban az utcai villanyoszlopok – hangsúlyozta az államtitkár.

Advertisement

Zöldinfó

Mol újraírja a jövőt: fenntartható repülőgép-üzemanyag már Magyarországon is!

A magyar autóvezetők 83 százaléka számára fontos, hogy az autójához használt üzemanyag fenntartható forrásból származzon, különösen igaz ez a férfiakra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az augusztus 10-i biodízel-világnap alkalmából publikált adatokból kiderült, hogy az alternatív üzemanyagokra váltás jelenlegi megítélése elsősorban a költségektől függ: a leghatékonyabb ösztönző az alacsony ár és a költséghatékonyság lenne, kiemelten az idősebb korosztály és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében – írja az alternativenergia.hu. Az elemzők jelezték ugyanakkor, hogy a fiatalok és a diplomások hajlandóak ártöbbletet fizetni a zöld üzemanyagokkal együtt járó tisztább környezetért. Az elemzés szerint a zöld átállásnál a második leggyakrabban említett motiváció maga a fenntarthatóság: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az ökológiai egyensúly megőrzése. Ezeket a környezeti-természeti szempontokat elsősorban a 18–39 éves válaszadók és a diplomások emelték ki a válaszaikban. A közlemény ismerteti: a lakosság 64 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy szükség van az állami szerepvállalásra és a gyártó cégeket ösztönző, támogató jogszabályi környezetre az alternatív, fenntartható üzemanyagok elterjedése érdekében. Az életkor, az iskolai végzettség és a településméret növekedésével párhuzamosan nő az állami szerepvállalás iránti igény.

A vizsgálat alapján a 30-39 évesek körében 80 százalékot is meghaladó a bioüzemanyag-hajtású repülőgépen való utazási hajlandóság. Hasonlóan magas ez az arány a felsőfokú végzettségűek között – a 65 év felettieknek viszont csupán a 39 százaléka utazna olyan légi járművön, amit bioüzemanyag hajt. A közlemény idézte Zsótér Csabát, a Mol-csoport üzemanyag üzletágának ügyvezető igazgatóját, akinek tájékoztatása szerint a Mol már most is állít elő megújuló alapanyagokból dízel-, valamint fenntartható repülőgép-üzemanyagot, és készen áll ennek bővítésére. A vállalat – egyebek között a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel együttműködve – folyamatosan kutatja és fejleszti a bioüzemanyagok előállításának, illetve felhasználásának új lehetőségeit. A Budapest Airporttal, a Wizz Airrel és a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.-vel együttműködve a Mol 2022-ben kezdte meg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, SAF) kereskedelmi tesztelését. Erre alapozva a társaság már értékesíti a SAF-ot Magyarországon Szlovákiában és Horvátországban.

Hozzátették, hogy a SAF csak klasszikus megújuló (például növényi) alapanyagból vagy hulladékból készülhet, de ugyanúgy teljesítenie kell a műszaki és a környezetvédelmi előírásokat, mint a hagyományos kerozinnak. A kutatást a Mol megbízásából az Iránytű Intézet készítette idén májusban, 500 ember bevonásával.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák