Zöldinfó
Támogatással a vadonért – 150 millió forintból erősödik az állatvédelem hálózata
Idén 100 millió forinttal támogatja a magyarországi állatkertek mentési és rehabilitációs munkáját a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alapítvány kérésére a zoo.hu oldalon egy számláló is nyomon követi a mentett állatok számát, amely szerint 2014 és 2024 között több mint 44 ezer vadon élő állat kapott esélyt a gyógyulásra és a természetbe való visszatérésre – írja az alternativenergia.hu. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány 2025-ben 100 millió forinttal támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez tartozó intézményeket. A támogatásból modern rehabilitációs eszközöket szerezhettek be, bővíthették a madármentő állomásokat és erősíthették az állatorvosi hátteret. A győri Xantus János Állatkert – amely a száj- és körömfájás-járvány idején 75 napra zárva tartott – 35 millió forintos, a többi akkreditált állatkert pedig 5 millió forintos támogatásban részesült. Az alapítvány 2023-ban már támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének munkáját, amelynek eredménye egy nyilvános számláló létrehozása volt, amelyen mindenki nyomon követheti a mentett, vadon élő állatok számát.
A felület létrejött, és ennek adatai szerint 2014 és 2024 között 44 ezer 140 állat került be a mentőhálózatba, jelenleg 2733 mentett vagy kobzott állat él az állatkertek gondozásában – közölte az alapítvány az MTI-vel. Az állatkertek ma már nem csupán a látogatók szórakoztatását szolgálják, hanem létfontosságú szerepet töltenek be a vadvilág védelmében. Munkájuk nem kizárólag a természetvédelemhez és a fajok gazdagságának megőrzéséhez járul hozzá, hanem számtalan bajba jutott egyed életét is megmenti. Sérült madarak, megmérgezett ragadozók, elárvult bagolyfiókák, legyengült teknősök és balesetet szenvedett denevérek kapnak náluk esélyt a gyógyulásra, majd a természetbe való visszatérésre. “Sokáig az állatkertek a vadmentő tevékenység költségeit csak saját forrásaikból működtették, de ma már támogatást kapnak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványtól, amely 2025-ig összesen 150 millió forinttal támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének állatkertjeit. Az állatkertek szerepe az állatvédelemben jelentősnek tekinthető, vadmentési, fajmegőrző és edukációs tevékenységük nagymértékben segíti elő állatvédelmi törekvéseinket” – idézi a közlemény Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos szavait.
“A több mint 44 ezer megmentett állat mögött számtalan megindító történet és hatalmas szakmai munka áll. Büszkék vagyunk arra, hogy az Alapítvány hozzájárulhat ehhez a munkához, hiszen minden egyes megmentett élet a magyar vadvilág gazdagságát őrzi meg, és reményt ad a jövőnek” – emelte ki Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Zöldinfó
Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem
A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.
Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.
Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.
A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.
Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
