Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Támogatással a vadonért – 150 millió forintból erősödik az állatvédelem hálózata

Idén 100 millió forinttal támogatja a magyarországi állatkertek mentési és rehabilitációs munkáját a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alapítvány kérésére a zoo.hu oldalon egy számláló is nyomon követi a mentett állatok számát, amely szerint 2014 és 2024 között több mint 44 ezer vadon élő állat kapott esélyt a gyógyulásra és a természetbe való visszatérésre – írja az alternativenergia.hu. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány 2025-ben 100 millió forinttal támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez tartozó intézményeket. A támogatásból modern rehabilitációs eszközöket szerezhettek be, bővíthették a madármentő állomásokat és erősíthették az állatorvosi hátteret. A győri Xantus János Állatkert – amely a száj- és körömfájás-járvány idején 75 napra zárva tartott – 35 millió forintos, a többi akkreditált állatkert pedig 5 millió forintos támogatásban részesült. Az alapítvány 2023-ban már támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének munkáját, amelynek eredménye egy nyilvános számláló létrehozása volt, amelyen mindenki nyomon követheti a mentett, vadon élő állatok számát.

A felület létrejött, és ennek adatai szerint 2014 és 2024 között 44 ezer 140 állat került be a mentőhálózatba, jelenleg 2733 mentett vagy kobzott állat él az állatkertek gondozásában – közölte az alapítvány az MTI-vel. Az állatkertek ma már nem csupán a látogatók szórakoztatását szolgálják, hanem létfontosságú szerepet töltenek be a vadvilág védelmében. Munkájuk nem kizárólag a természetvédelemhez és a fajok gazdagságának megőrzéséhez járul hozzá, hanem számtalan bajba jutott egyed életét is megmenti. Sérült madarak, megmérgezett ragadozók, elárvult bagolyfiókák, legyengült teknősök és balesetet szenvedett denevérek kapnak náluk esélyt a gyógyulásra, majd a természetbe való visszatérésre. “Sokáig az állatkertek a vadmentő tevékenység költségeit csak saját forrásaikból működtették, de ma már támogatást kapnak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványtól, amely 2025-ig összesen 150 millió forinttal támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének állatkertjeit. Az állatkertek szerepe az állatvédelemben jelentősnek tekinthető, vadmentési, fajmegőrző és edukációs tevékenységük nagymértékben segíti elő állatvédelmi törekvéseinket” – idézi a közlemény Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos szavait.

“A több mint 44 ezer megmentett állat mögött számtalan megindító történet és hatalmas szakmai munka áll. Büszkék vagyunk arra, hogy az Alapítvány hozzájárulhat ehhez a munkához, hiszen minden egyes megmentett élet a magyar vadvilág gazdagságát őrzi meg, és reményt ad a jövőnek” – emelte ki Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Advertisement

Zöldinfó

Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.

Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.

Advertisement

Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.

A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák