Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb mérföldkő a Kárpátok ökológiai helyreállításában: útnak indul a keselyű-visszatelepítési program

A Romániából 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítését célzó programot indítanak a Fogarasi-havasokban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A faj a XX. század közepén tűnt el Romániából: vadászták, lelőtték, megmérgezték, mert károsnak tartották, a tojásokat összeszedték, ezek magángyűjteményekbe kerültek – írja az alternativenergia.hu. A fakó keselyűk újbóli visszatelepítése több szakaszban történik, román és nemzetközi szakértők bevonásával, tudományos kutatások és európai szabályozás alapján. Az első keselyűpéldányokat a Vulture Conservation Foundation (VCF) támogatásával Spanyolországból hozzák a Fogarasi-havasokba, ahol a keselyűfajok bemutatására szolgáló látogatóközpontot is létesítenek. Az európai szervezet nagy tapasztalattal rendelkezik a keselyűk védelmezésében és visszatelepítésében. Az első példányok a következő hónapokban érkezhetnek Romániába. A fiatal madarak hat hónapos akklimatizációs időszakon mennek keresztül a Rucar környékén, Arges megyében kialakított különleges röpdében. Az akklimatizációs időszak után a keselyűket fokozatosan engedik szabadon természetes élőhelyükön. A VCF tapasztalata szerin a madarak általában a kiengedés helyének közelében maradnak, és rendszeresen visszatérnek az etetőhelyekre.

A keselyű a döglött állatok elfogyasztásával hozzájárul a természetes környezet tisztán tartásához és a betegségek terjedésének megakadályozásához. Jelenléte egészséges és kiegyensúlyozott környezetet jelez, kiterjedt élőhelyekkel és gazdag állatvilággal. Ezek a madarak nem jelentenek veszélyt sem a háziállatokra, sem az emberekre, kizárólag dögevők – mutatott rá az alapítvány. A keselyű visszatelepítése új szakaszt jelent a Conservation Carpathia Alapítvány 2020-ban indított széleskörű ökológiai helyreállítási programjában, amely már eddig is valós előnyöket hozott a Fogarasi-havasok környékén élők számára. A bölények visszatelepítése után az állatok a helyi identitás egyik elemévé váltak – emlékeztetett a Maszol.ro portál.

Advertisement

Zöldinfó

Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók

Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.

A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.

A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák