Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Visszatelepült hazánkba az aranysakál

Létrehozva:

|

Visszatelepült hazánkba a 40-es évekre kihalt aranysakál. Az aranysakál a Kárpát-medence őshonos ragadozója, a faj jelenlétét illetően az elmúlt 150-200 évben hullámzó tendenciát mutatott.

Az 1800-as évektől kezdve kezdődött meg eltűnésük, és Magyarországon 1941 körülire tehető az utolsó sakálok elejtése. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet egyetemi docense 1997 óta foglalkozik sakálokkal. Elmondása szerint eltűnésükben egyrészt az játszott szerepet, hogy a természetes élőhelyük megváltozott, pontosabban az országban átalakultak a vizes helyek valamint az új mezőgazdasági területek is kiszorították őket. Másrészt a mérgezésük, és vadászatuk miatt tűnt el a faj. A Balkánra húzódtak vissza, Bulgáriában és Görögországban maradtak meg nagyobb aranysakál állományok.

Az 1990-es években figyeltek fel arra, hogy az aranysakál ismét megjelent Magyarországon, 1995-től már egyre többször lehetett hallani jellegzetes üvöltésüket, tehát egy jelentőseb szaporulat indult meg. Az 1970-es évekre az állandóan változó környezet elnyerte úgymond végleges formáját. Visszatelepülésük így az élettér stabilitásnak köszönhető, és hogy megszűntek az irtási kampányok. Emellett Bulgáriában 1961-ben védett állattá nyilvánították.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Gyorsabb, pontosabb, hatékonyabb: új korszak kezdődik a vízvizsgálatban

A korábbiaknál hatékonyabb, rejtett vízszennyeződések megfigyelésére alkalmas eszközt fejlesztettek ki veszprémi kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 143 millió forintos támogatásból, összesen több mint 200 millió forintból megvalósult berendezés felszíni vizek hordalékénak mintavételére alkalmas – tájékoztat az alternativenergia.hu. Jordán Győző közlése szerint a korábban nem vizsgálható, de mégis súlyos következményekkel járó vízszennyeződések is kimutathatók az új berendezés használatával. A kézi mintavevő a mintázandó területet lehatároló, a szívófejet rejtő és pozícionálását víz alatti kamerával segített fejegységből, helyező rúdból, és arra a terepi viszonyoktól függő távolságra illeszthető mintavételi tartályból, valamint vezérlő és kijelző egységből áll.

Jordán Győző elmondta, hogy a vízminőség és a hordalékviszonyok vizsgálata kulcsfontosságú a környezeti állapot felmérésében, ugyanakkor a korábbi mintavételi technológiák számos korláttal küzdenek. Ezek használata során a különböző mederformákhoz való alkalmazkodás nehézkes, a mintavétel gyakran időigényes, és nagyban függ a mintavevő tapasztalatától. Különösen problémás a mintavétel nehezen hozzáférhető vagy sekély vizű köves-kavicsos területeken. Az újonnan kifejlesztett rendszer könnyű, mobil és moduláris, azaz rugalmasan variálható megoldás, amely fellazítja a mederben megtapadt szemcséket, így hatékonyabbá teszi a finom, akár száz mikron alatti részecskék kinyerését. A variálható felépítésnek köszönhetően a berendezés különböző helyszínekhez, például sziklás hegyi patakokhoz, nádasokhoz, homokos, agyagos környezethez is könnyen illeszthető – tette hozzá a kutató.

Mint mondta, a berendezést egyetlen kezelő is használhatja, gyorsan telepíthető, gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb mintavételt biztosít, mint a korábbi eszközök. Az új berendezést március végén mutatták be az iNNO SED EU Horizon projekt tagjainak egy nemzetközi demonstráció során – fűzte hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák