Zöldinfó

Látott mostanában igazi erdőt rajzfilmen? Na ugye

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-09-03

Szerző:

Hell

Miközben egyre több Disney-mesében van szó ökológiai problémákról, a rajzfilmekben egyre kevesebb az „igazi” természet. Nem látunk bele az animációs ipar ötletgyáraiba, de ez azért egy kicsit azt sugallja, hogy a környezetvédelem inkább csak ideológiai szinten erős, a valóságban még a virtuális természet sem annyira érdekes.

Az 1950 és 2010 között készült egész estés Disney-meséket a párizsi természettudományi múzeum kutatói azért nézték újra, hogy a rajzfilmek természetábrázolásának változásairól mondhassanak valamit. Bár a vizsgálatot franciák jegyzik, ez így elsőre akár a brit tudósok rovatba is passzolhatna, de a környezetről való reprezentációk tudományos vizsgálata valójában elég bevett foglalatosság. Mivel a természettel a mai átlagembernek nem sok közvetlen kapcsolata van, így többnyire csak kulturális közvetítéssel, fotókon, dokumentumfilmeken, madárcsicsergős cédéken, vagy éppen az Egy bogár életén keresztül, Némó nyomában adhatja át magát azoknak az érzéseknek, amelyeket a benne való alámerüléssel szeretne kiélvezni.

Azt gondolhatnánk, hogy a növekvő ökológiai tudatossággal, meg az egész problémakör népszerűségével és kereskedelmi hasznosításával együtt a gyerekeknek szánt művekben is már annyi a veszélyeztetett faj, hogy a gonosz bálnavadászok lépni is alig tudnak tőlük. Azt a mostani francia tanulmány is megállapítja, hogy a Disney mesékben, főleg a nyolcvanas évek óta, egyre hangsúlyosabban van jelen az ökológiai problémakör.

Annál meglepőbb, hogy a „zöld természet”, vagyis a látványos emberi beavatkozás jeleit nem mutató igazi természet (tehát erdők igen, búzamezők nem) egyre kevesebbet látható a rajzfilmekben. Az ötvenes években még jellemzően ez adta a hátterét a szabadban játszódó jeleneteknek, most viszont a természet már sokkal inkább csak kerteket és aranyos háziállatokat jelent. Eközben egyre kevesebb féle állatot animálnak elénk, a fajok száma és sokszínűsége, vagyis a biodiverzitás is szignifikánsan csökkent. A kutatást vezető Prévot-

Julliard szavaival:
Még akkor is, ha kifejezetten a természettel és az élővilággal kapcsolatos az üzenet, a vadont és a természet komplexitását egyre inkább leegyszerűsítik.

Rodney Steadmant, a kutatásról beszámoló öko-bloggert azért is aggasztják ezek a természettől elidegenedett, álérzékeny rajzfilmek, mert szerinte mindez arról szól hogy egyre kevésbé tudjuk megkülönböztetni a természeti környezetet az ember által manipulált környezettől. Ha pedig tényleg van ebben valami, akkor azt sem igazán tudjuk, hogy hol van az a természet, ami igazán védelemre szorul.

forrás: index.hu

Kapcsolódó tartalom:erdők rajzfilmek természet

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

22 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-06

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Tovább olvasom