Zöldinfó

Látott mostanában igazi erdőt rajzfilmen? Na ugye

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-09-03

Szerző:

Hell

Miközben egyre több Disney-mesében van szó ökológiai problémákról, a rajzfilmekben egyre kevesebb az „igazi” természet. Nem látunk bele az animációs ipar ötletgyáraiba, de ez azért egy kicsit azt sugallja, hogy a környezetvédelem inkább csak ideológiai szinten erős, a valóságban még a virtuális természet sem annyira érdekes.

Az 1950 és 2010 között készült egész estés Disney-meséket a párizsi természettudományi múzeum kutatói azért nézték újra, hogy a rajzfilmek természetábrázolásának változásairól mondhassanak valamit. Bár a vizsgálatot franciák jegyzik, ez így elsőre akár a brit tudósok rovatba is passzolhatna, de a környezetről való reprezentációk tudományos vizsgálata valójában elég bevett foglalatosság. Mivel a természettel a mai átlagembernek nem sok közvetlen kapcsolata van, így többnyire csak kulturális közvetítéssel, fotókon, dokumentumfilmeken, madárcsicsergős cédéken, vagy éppen az Egy bogár életén keresztül, Némó nyomában adhatja át magát azoknak az érzéseknek, amelyeket a benne való alámerüléssel szeretne kiélvezni.

Azt gondolhatnánk, hogy a növekvő ökológiai tudatossággal, meg az egész problémakör népszerűségével és kereskedelmi hasznosításával együtt a gyerekeknek szánt művekben is már annyi a veszélyeztetett faj, hogy a gonosz bálnavadászok lépni is alig tudnak tőlük. Azt a mostani francia tanulmány is megállapítja, hogy a Disney mesékben, főleg a nyolcvanas évek óta, egyre hangsúlyosabban van jelen az ökológiai problémakör.

Annál meglepőbb, hogy a „zöld természet”, vagyis a látványos emberi beavatkozás jeleit nem mutató igazi természet (tehát erdők igen, búzamezők nem) egyre kevesebbet látható a rajzfilmekben. Az ötvenes években még jellemzően ez adta a hátterét a szabadban játszódó jeleneteknek, most viszont a természet már sokkal inkább csak kerteket és aranyos háziállatokat jelent. Eközben egyre kevesebb féle állatot animálnak elénk, a fajok száma és sokszínűsége, vagyis a biodiverzitás is szignifikánsan csökkent. A kutatást vezető Prévot-

Julliard szavaival:
Még akkor is, ha kifejezetten a természettel és az élővilággal kapcsolatos az üzenet, a vadont és a természet komplexitását egyre inkább leegyszerűsítik.

Rodney Steadmant, a kutatásról beszámoló öko-bloggert azért is aggasztják ezek a természettől elidegenedett, álérzékeny rajzfilmek, mert szerinte mindez arról szól hogy egyre kevésbé tudjuk megkülönböztetni a természeti környezetet az ember által manipulált környezettől. Ha pedig tényleg van ebben valami, akkor azt sem igazán tudjuk, hogy hol van az a természet, ami igazán védelemre szorul.

forrás: index.hu

Kapcsolódó tartalom:erdők rajzfilmek természet

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Az MI beköltözött az egyetemre: új korszak az ELTE GTK-n

Az ELTE Gazdaságtudományi Karán idén tavasszal új korszak kezdődött az oktatásban: a mesterséges intelligencia (MI) immár hivatalosan is az egyetemi tanulmányok részévé vált.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-04-03

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.

MI: Segédeszköz, nem helyettesítő megoldás

A kar az oktatók felkészítése mellett világos irányelveket is meghatározott az MI használatára vonatkozóan: a technológia nem helyettesíti az önálló hallgatói munkát, de hatékony támogató eszközként funkcionálhat. Az új képzés célja, hogy a hallgatók megértsék az MI működését, alkalmazási lehetőségeit és korlátait, miközben kiemelten figyelnek az etikus és jogszerű használatra. A 2025 tavaszi félévben induló „Projektfeladat és szakdolgozat” tantárgy keretében bevezetett MI-képzés több mint hétezer hallgató számára nyitja meg az utat a modern technológiák alkalmazása felé. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a generatív MI és a nagy nyelvi modellek (LLM) világával, valamint a leggyakrabban használt szövegalkotó és fordító MI-alkalmazásokkal, mint például a ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate és eTranslate.

Gyakorlatorientált képzés: promptolási technikák és kritikus gondolkodás

Az oktatás egyik fő pillére a promptolási technikák elsajátítása. A hallgatók olyan módszereket tanulnak meg, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyekkel pontosan szabályozhatják az MI válaszainak szerkezetét, mélységét és stílusát. Külön figyelmet kap az ún. iteratív promptolás, amely segíti a hallgatókat abban, hogy folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék az MI által generált tartalmakat. A képzés gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az MI milyen módon segítheti a szakirodalom feldolgozását, a szöveg nyelvi optimalizálását vagy akár egy fejezet tömörítését. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy próbálják ki az eszközöket, és szerezzék meg azokat a szükséges tapasztalatokat, melyek birtokában tudatos és kritikus felhasználókká válhatnak.

Szabályozott és etikus MI-használat

Az ELTE GTK kiemelt figyelmet fordít az etikai és jogi keretek meghatározására. Az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel ez nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének és plágiumnak minősül. Az MI használatát a hallgatóknak dokumentálniuk kell, és az egyetem szabályai szerint ezt egy nyilatkozatban kell rögzíteniük. A generatív MI egyik fő kihívása az úgynevezett „hallucináció”, amikor a rendszer meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információkat generál. Ezért a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kritikus forráselemzést és az információk ellenőrzését, hogy az MI-alapú tartalmak megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. A cél az, hogy a hallgatók az MI-re úgy tekintsenek, mint a munkát támogató kiegészítő eszközre.

Új gondolkodásmód és munkaerőpiaci előnyök

A digitális írástudás és az MI-használat egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon, éppen ezért a ELTE GTK hosszú távon szeretné elérni, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re. Az egyetem ennek érdekében az oktatók és mentorok frontális előadásai mellett olyan hallgatói fórumokat szervez, ahol lehetőség lesz többoldalú tapasztalatcserére és kérdések megvitatására.

Az ELTE GTK ezzel a kezdeményezéssel nem csupán az egyetemi oktatásban, hanem a jövő munkaerőpiacának alakításában is úttörő szerepet vállal.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tovább olvasom