Zöldinfó

Látott mostanában igazi erdőt rajzfilmen? Na ugye

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-09-03

Szerző:

Hell

Miközben egyre több Disney-mesében van szó ökológiai problémákról, a rajzfilmekben egyre kevesebb az „igazi” természet. Nem látunk bele az animációs ipar ötletgyáraiba, de ez azért egy kicsit azt sugallja, hogy a környezetvédelem inkább csak ideológiai szinten erős, a valóságban még a virtuális természet sem annyira érdekes.

Az 1950 és 2010 között készült egész estés Disney-meséket a párizsi természettudományi múzeum kutatói azért nézték újra, hogy a rajzfilmek természetábrázolásának változásairól mondhassanak valamit. Bár a vizsgálatot franciák jegyzik, ez így elsőre akár a brit tudósok rovatba is passzolhatna, de a környezetről való reprezentációk tudományos vizsgálata valójában elég bevett foglalatosság. Mivel a természettel a mai átlagembernek nem sok közvetlen kapcsolata van, így többnyire csak kulturális közvetítéssel, fotókon, dokumentumfilmeken, madárcsicsergős cédéken, vagy éppen az Egy bogár életén keresztül, Némó nyomában adhatja át magát azoknak az érzéseknek, amelyeket a benne való alámerüléssel szeretne kiélvezni.

Azt gondolhatnánk, hogy a növekvő ökológiai tudatossággal, meg az egész problémakör népszerűségével és kereskedelmi hasznosításával együtt a gyerekeknek szánt művekben is már annyi a veszélyeztetett faj, hogy a gonosz bálnavadászok lépni is alig tudnak tőlük. Azt a mostani francia tanulmány is megállapítja, hogy a Disney mesékben, főleg a nyolcvanas évek óta, egyre hangsúlyosabban van jelen az ökológiai problémakör.

Annál meglepőbb, hogy a „zöld természet”, vagyis a látványos emberi beavatkozás jeleit nem mutató igazi természet (tehát erdők igen, búzamezők nem) egyre kevesebbet látható a rajzfilmekben. Az ötvenes években még jellemzően ez adta a hátterét a szabadban játszódó jeleneteknek, most viszont a természet már sokkal inkább csak kerteket és aranyos háziállatokat jelent. Eközben egyre kevesebb féle állatot animálnak elénk, a fajok száma és sokszínűsége, vagyis a biodiverzitás is szignifikánsan csökkent. A kutatást vezető Prévot-

Julliard szavaival:
Még akkor is, ha kifejezetten a természettel és az élővilággal kapcsolatos az üzenet, a vadont és a természet komplexitását egyre inkább leegyszerűsítik.

Rodney Steadmant, a kutatásról beszámoló öko-bloggert azért is aggasztják ezek a természettől elidegenedett, álérzékeny rajzfilmek, mert szerinte mindez arról szól hogy egyre kevésbé tudjuk megkülönböztetni a természeti környezetet az ember által manipulált környezettől. Ha pedig tényleg van ebben valami, akkor azt sem igazán tudjuk, hogy hol van az a természet, ami igazán védelemre szorul.

forrás: index.hu

Kapcsolódó tartalom:erdők rajzfilmek természet

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A tudomány élvonalában: három magyar kutatónő kiemelkedő eredményeit ismerték el

Baji Zsófia anyagtudós, Bálint Erika vegyészmérnök és Menyhart Otília bioinformatikus kapta A Nőkért és a Tudományért tudományos ösztöndíjat.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Baji Zsófia anyagtudós a hatékonyabb mikrochipek fejlesztésében, Bálint Erika vegyészmérnök a fenntarthatóbb gyógyszergyártásban, Menyhart Otília bioinformatikus a személyre szabott rákterápiák fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményeiért nyerte el idén a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű, magyar kutatónőknek meghirdetett ösztöndíját – közölték a szervezők az MTI-vel. Az elismerést 24. alkalommal adták át szerdán Budapesten. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelte ki az alternativenergia.hu. A méltatás szerint Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. A kutató munkája során atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amely lehetővé teszi, hogy a mikrochipek rétegeit atomról atomra építsék fel. Ez a precizitás elengedhetetlen a mai, tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához.

Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig módszer alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – eszközökhöz is használható – írták a közleményben. Szintén ösztöndíjban részesült Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársa, aki a gyógyszergyártás energia-, oldószer- és időigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat az áramlásos kémia eszközeivel.

Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz – olvasható a méltatásban.

A harmadik díjazott Menyhart Otília, aki bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg annak hátterében, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez – írták.

A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy évben hatvanhat magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Tovább olvasom