Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pekingben már a tengerbe temetkeznek

Létrehozva:

|

A duplájára emelték a tengeri temetéshez kapcsolódó támogatás összegét Pekingben, ahol egyre kevesebb földterület áll rendelkezésre a temetkezésekhez.

Eszerint azok a családok, amelyek a földbe vagy kolumbáriumba temetkezés helyett elhunyt hozzátartozójuk hamvait a tengerbe szórják, az eddigi 2000 jüan (91 700 forint) helyett 4000 jüant (183 ezer forintot) kaphatnak – jelentette a Beijing News című lap értesülése nyomán a kínai média.
Az új rendelkezés értelmében hat családtag ingyenesen vehet részt a temetési szertartáson, míg korábban csak ketten lehettek ott díjmentesen a tengeri búcsún. A már körülbelül 23 milliósra duzzadt, öregedő népességű kínai főváros önkormányzata évek óta igyekszik a lakosságot “jobb belátásra bírni”, és a környezetbarát temetést elterjeszteni, mivel mind kevesebb földterület áll rendelkezésre a temetkezésekhez. Ezzel párhuzamosan a temetkezés költségei is egyre magasabbak.

Az 1990-ben újdonságként bevezetett temetkezési forma, a tengeri temetés “népszerűsége” a kínai hagyományok miatt igen mérsékelt. Tavaly például 1200 ilyen temetkezés volt, az elmúlt 20 évben a számuk megközelítette a 11 ezret. Kínai szerint a halottat földbe kell temetni, ősei mellé.
A probléma országos, és például a még nagyobb lélekszámú tengerparti Sanghaj is 10 éve szintén ösztönzőkkel igyekszik a tengeri temetésre rávenni az érintetteket. Ott már évekkel ezelőtt több mint kétszer annyian választották a temetkezésnek ezt a formáját, mint a fővárosban.
A kínai halottak napján, a Csingming ünnepén a családtagok, hozzátartozók “lesöprik a sírokat” és a temetőkben emlékeznek meg elhunyt szeretteikről. Az idén április ötödikére esik e munkaszünettel járó ünnep.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája

Az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Kis-Balaton Ház, a Zalaváron szerdán tartott jubileumi ünnepség résztvevői egyben megemlékeztek a Tavak világnapjáról is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rentz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a Kis-Balaton Ház sokkal több, mint egy látogatóközpont, vagy egy kiállítóterem, vagy egy kerékpárbérlési lehetőség – írja az alternativenergia.hu. “Ez a víz és az ember, a víz és a természet kapcsolatának a jelképe, amely hidat képez a múlt és a jövő között, összeköti az embert a természettel, a mérnöki gondolkodást a természeti rendszerekkel” – mondta. Kiemelte, hogy az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) alapkoncepciója a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnökeihez kapcsolódik. Felidézte, hogy a Balaton vízminősége az 1960-as évektől egyre romlott, ez késztette a szakembereket arra, hogy megoldást találjanak a problémára. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program 1979-ben elfogadott módosításában támogatta az állam több vízminőség javító beruházása mellett az KBVR megvalósítását is. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a Zala vízgyűjtőjéről érkező lebegőanyag- és tápanyagterheléseket természetes jellegű szűrőmezőként a tározóban tartsa és feldolgozza – magyarázta.

Rentz Tamás ismertette, hogy a több évtizedes monitoring adatok alapján a KBVR átlagosan a vízgyűjtőről érkező lebegő anyag 90 százalékát, a foszfor 40, a nitrogén 60 százalékát tartja vissza. Hatékonysága, vízminőség védelmi szerepe mellett nem kevésbé fontos a természetvédelmi szerepe is – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy ennek a zalai tájnak nemcsak a vízgazdálkodási és természeti értékei gazdagok, hanem történelmi és kulturális öröksége is. Megemlítette egyebek közt Zalavár ezeréves múltját, az itt alapított zalavári apátságot, valamint Cirill és Metód emlékét, amelyet a Kis-Balaton Ház hivatott bemutatni. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az ünnepségen felidézte, hogy 1985-ben helyezték üzembe a KBVR első ütemét egy vízvédelmi beruházásként. Pár évvel később nagy társadalmi konfliktus alakult ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt, ami a vízügyet és a természetvédelmet szembe állította egymással. A KBVR területén néhány év alatt kialakult gyönyörű természeti környezet pedig bebizonyította, hogy a vízvédelmi beruházás természeti értéket hozott létre – mutatott rá. Ebben az időszakban a Kis-Balaton Ház meg tudta teremteni a vízgazdálkodás és a természetvédelem közötti párbeszédet, kapcsolatot, megfelelő tájékoztatást nyújtva az érdeklődők számára is – tette hozzá a főigazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák