Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megéri összeszedni más szemetét? Nem.

Létrehozva:

|

Soha ne szedje össze más szemetét, mert egyszerűen nem éri meg. Legalábbis ez derül ki olvasónk történetéből, aki nem kevés áldozatot hozott mások szemetének eltakarítására, de ehhez szinte sehonnan nem kapott segítséget. De azért se szedje össze, mert legrosszabb esetben önt fogják megbüntetni.

Pilisvörösvár határában, az erdőben szedtem össze némi szemetet, és zacskóztam be, amit tudtam. Vállalom, hogy a szemetet elviszem, egy Önök által megjelölt helyre, de otthagyni semmiképp nem szeretném. (hetente kirándulok arra, és már nehezemre esett elmenni mellette) kérem segítsen, hogy a szemét ne maradjon az erdőben. − írta Zsolt a pilisvörösvári önkormányzatnak a héten. Zsolt hetente járja a pilisvörösvári erdőt, lánya vasárnaponként ott lovagol. Legutóbb március 15-én járt arra, amikor találkozott egy nagy adag szeméttel az erdő szélén. Úgy gondolta − tapasztalatból −, ha ő nem kezd vele valamit, azzal minden héten találkozni fog. Így elment venni néhány szemeteszsákot, és azokat megpakolta a szeméttel.

Ez a mennyiség az autójába nem fért be, így azokat sorba állította és otthagyta, majd hétfőn ő és kollégája megpróbálta elintézni a szemét eltakarítását. Első ötletük után − a Pilisi Parkerdő Zrt. azt mondta, a terület az önkormányzathoz tartozik −, megkeresték a pilisvörösvári önkormányzatot. Zsolt emlékezett is egy, a település lapjának egyik, az alpolgármester által jegyzett írásra, amiben a politikus arról beszél, hogy milyen csúnya dolog, hogy az autógumik, hűtőszekrények az erdőben kötnek ki, majd arról, hogy épül már a lerakó Vörösvár mellett.

Ezért levelet írt az önkormányzatnak, amiben kérte, segítsenek megoldani a helyzetet. Leveléhez csatolt egy fotót a szemétről összeszedés előttről, és a zsákolás utánról is. Válasz nem érkezett, így pár nap múlva telefonon kereste őket. Egy önkormányzati alkalmazott azt mondta, sajnos nem tudnak segíteni, mert azt a szemetet akár ő is odavihette, hogy így szabaduljon meg tőle, és ezzel az erővel mindenki ezt csinálhatná, hogy kiviszi oda a szemetét, majd ír az önkormányzatnak, hogy ott találta, ő szedte össze.

Jó ötletnek tűnik, de
Persze utánfutóbérlésre is volt már példa: tavaly ősszel ugyanez történt, akkor egy 100 méterrel arrébb lévő szeméthegyet zsákolt be. Akkor utánfutót is bérelt, fölpakolta a műanyag kádat, az autógumit és a többit, majd elvitte egy közeli hulladékgyűjtő udvarba. Ott először elküldték, hogy vigye el innen azt a szemetet, majd elmondása szerint addig téblábolt a diszpécser mellett, és beszélt, hogy háromnegyed óra múlva előhoztak egy konténert, amibe beledobálhatta a szemetet, de azzal a feltétellel, hogy soha többé nem visz oda semmit.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

1 Comment

1 Comments

  1. Csernai Tímea

    2015-03-30 at 09:43

    Nem minden önkormányzat ilyen elutasító. És ott van minden évben a Teszedd akció, amikor lehet egy-egy helyszínre önkéntesen szervezni szemétgyűjtést, az FKF pedig ad hozzá eszközöket, zsákokat, és el is viszi ingyen az összegyűjtött szemetet.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint eddig gondolták

Mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak, mindezt az emberi tevékenység hajtja – állapították meg a kutatók átfogó vizsgálatuk alapján, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) is részt vett – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat csütörtöki közleményében. A kutatók eredményeit bemutató tanulmány március 26-án jelent meg a Nature című folyóiratban. Mint írták, a biodiverzitás csökkenéséről szóló vizsgálatok korábban gyakran csak egy adott helyszínre, időszakra vagy emberi hatásra összpontosítottak. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport, köztük Tapolczai Kálmán, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársának részvételével csaknem 73 ezer, a témában világszerte eddig született tanulmányt vizsgált meg, és ebből több mint 2100 olyan tanulmány adatait gyűjtötték össze, melyek alkalmasak voltak a további elemzésre.

Ennek eredményeképpen mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze. A vizsgálat nem csupán egyetlen élőlénycsoportra vagy élőhelytípusra korlátozódott – a kutatásban szerepeltek szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémák, valamint mikroorganizmusok, gombák, növények, gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, halak, madarak és emlősök is. A kutatóknak így lehetőségük volt globális skálán vizsgálni az élőlényközösségek szerkezetének megváltozását az emberi hatások tükrében, különös tekintettel a fajszámcsökkenésre és a homogenizálódásra, mely során az érintett területeken a közösségek homogénebbé, kevésbé változatossá válnak. A kutatók az emberi tevékenység öt legfontosabb negatív hatását vizsgálták: az élőhelyek átalakítását ( erdőirtás, városiasodás, mezőgazdasági területek terjeszkedése), a természeti erőforrások kizsákmányolását (halászat, vadászat, túlzott fakitermelés), a klímaváltozást, a szennyezést (vegyi anyagok, műanyag hulladék, víz- és levegőszennyezés) és az inváziós fajok terjedését. A kutatás egyértelműen kimutatta, ezek a tényezők globálisan, minden élőlénycsoportra és ökoszisztémára nézve káros hatással vannak.

Az eredmények riasztóak: az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint az érintetlen helyeken. Helyi szinten a legnagyobb veszteséget a gerincesek – például a kétéltűek, hüllők és emlősök – szenvedik el, mivel kisebb populációik miatt nagyobb a kihalás kockázata. De nemcsak a fajok száma csökken: az emberi hatások miatt az egyes élőhelyeken radikálisan megváltozik a fajok összetétele is. Például a klímaváltozás miatt a magashegységi növényeket az alacsonyabban élő fajok szoríthatják ki, miközben egyes élőlények teljesen eltűnhetnek egy-egy régióból – figyelmeztetnek a kutatók.

A kutatás különösen nagy közösségbeli változásokat mutatott ki a mikroorganizmusok és gombák esetében, míg ez a hatás mérsékeltebbnek bizonyult az emlősök, halak, hüllők és kétéltűek közösségeinél. Az eredmény alátámasztja azon elméleteket, mely szerint a kisebb méretű élőlények, melyek jellemzően fajgazdagabbak, rövidebb az életciklusuk és nagy a terjedőképességük, gyorsabban reagálnak a környezeti változásokra és erőteljesebb közösség-szintű változásokat mutatnak. Ha pedig egy ökoszisztéma kulcsfontosságú fajai eltűnnek, az az egész rendszer működésére végzetes hatással lehet – figyelmeztetnek a kutatók.

Mint írták, a tudományos eredményeken túl a kutatás segélykiáltás is, rámutatva arra, hogy a biodiverzitás csökkenése a fajok eltűnésén túl az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól, mely negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését vagy épp azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, melyek nélkül a ma ismert emberi civilizáció sem működik. A tanulmány épp ezért felhívja a döntéshozók figyelmét is a biodiverzitást védő sürgős intézkedések szükségére.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák