Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mi a helyzet a napelemmel Magyarországon?

Létrehozva:

|

A világ számos pontján rengeteg teret nyert a napelem és vannak országok, ahol például ez háttérbe szorította a megszokott energiatermelő berendezéseket és erőműveket.

A magyar vevőket persze leginkább az érdekli, hogy mi a helyzet Magyarországon, mennyire érdemes itt befektetni és milyen előnyökkel jár ez.

Először is tisztázni kell, hogy Magyarország nagyon jó helyen van a napsugárzást tekintve. Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, viszonylag nagyobb még a sugárzás a Dunántúlon illetve az Alföld déli vidékein. Legkevesebb besugárzásban a nyugati határszél és az Északi-középhegység térsége részesül. A besugárzás területi eloszlását két tényező határozza meg: a földrajzi szélesség, valamint a felhőzet mennyisége. Hazánk területén (az országon belül tapasztalható kis szélességkülönbség miatt) a felhőzet nagysága a besugárzás döntőbb tényezője. A Duna-Tisza közének déli fele 2000 óra fölötti évi napsütéssel, legkevésbé napos területeink pedig az Alpokalja és az ország észak-keleti régiója, 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.

Az sajnos senkit sem lep meg, hogy a magyar napelempiac le van maradva a nyugatitól, azonban keseredni nem kell, hiszen hazánk is jó úton halad. Nálunk a napelemes rendszerek túlnyomó részét a hálózatra tápláló rendszerek teszik ki. A szigetüzemű rendszerek száma elhanyagolható az összes telepített rendszer viszonylatában. A hálózatra visszatápláló napelemes rendszerekről pontos nyilvántartást vezetnek az áramszolgáltatók. Például az elmúlt 3 évben több mint kétszer annyi napelemes rendszert telepítettek és engedélyeztettek évről évre. A legtöbb hazai napelemes beruházás a fővárosban és annak vonzáskörzetében található. Ezt követi az Észak-Dunántúl és Dél-Dunántúl. Sőt, az elmúlt években a főváros vonzáskörzetében és Észak-Dunántúlon 70 %-os növekedés tapasztalható a telepített rendszerek átlagos mérete hullámzó trendet mutat. 2008-ban 3 kWp felett volt, 2009-ban 3 alá csökkent, majd a következő 3 évben felment egészen 6,5 kWp fölé. A tavalyi évben ez kicsit csökkent, de még mindig 6 kWp felett van. A kiserőművek, azaz az 50-500 kWp teljesítményű napelemes rendszerek mindössze az elmúlt három évben kezdtek terjedni. Hazánkban egyre több ilyen rendszer található, és számuk lassan bővülő tendenciát mutat.

Advertisement

Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy megéri-e a napelemet választani? A magyar háztartásoknak tisztán pénzügyi szempontból, bárminemű állami támogatás, pályázat nélkül is racionális döntés napelemes áramtermelésbe fektetni. 2013-ban Magyarországon a napelemes rendszerek megközelítőleg a hálózati árammal azonos áron voltak képesek áramot termelni. Természetesen 2017-ben a napelemek javára fordult az előny, hiszen ezzel még olcsóbban lehet áramot termelni.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!

Új szabályozás lépett életbe július 1-jén, amely előírja a háztartási napelemes rendszerek adatainak regisztrálását a rugalmasabb hálózatirányítás érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség lépett életbe a hazai háztartási napelemes rendszerek üzemeltetői számára. A szabályozás célja, hogy pontosabb kép készüljön az otthoni áramtermelésről és fogyasztásról, ami megkönnyíti az energiarendszer rugalmas és biztonságos irányítását. Az intézkedést az Energiaügyi Minisztérium kezdeményezte, illeszkedve a klímavédelmi vállalásokhoz és a nemzeti energiaszuverenitás erősítéséhez. A napenergia hazai adottságok mellett kiemelten fontos megújuló forrás, szerepe várhatóan tovább nő. Háztartási méretű kiserőműnek minősül minden olyan villamosenergia-termelő berendezés, például napelemes rendszer vagy kisebb szélerőmű, amelynek névleges teljesítőképessége legfeljebb 50 kVA, és az adott felhasználási hely hálózatból vételezett áramigényét csökkenti. Az új előírás minden HMKE-t üzemeltető magánszemélyre és cégre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a rendszer korábban vagy most kerül telepítésre.

Az adatszolgáltatás két típusú információra terjed ki. Az első a törzsadatok köre, vagyis az inverter beazonosításához szükséges alapadatok megadása a kijelölt online felületen. A második a termelési adatok köre, amely az inverter működéséből származó műszaki információkat jelenti. A rendelet szerint a július 1. előtt üzembe helyezett rendszerek tulajdonosai 60 napon belül kötelesek pótolni a törzsadatokat. A termelési adatok továbbítását azok az inverterek tudják teljesíteni, amelyek jelenlegi állapotukban adatkapcsolatra képesek. Amennyiben az adott típus és telepítés nem alkalmas hálózati adatküldésre, a kötelezettség az inverter bármilyen okból történő cseréjéig nem áll fenn. A már működő HMKE-k üzemeltetőit az adatszolgáltatás miatt semmilyen fejlesztési vagy működtetési többletköltség nem terhelheti.

Az újonnan induló rendszerek esetében szigorúbbak a követelmények. A július 1. után benyújtott üzembe helyezési kérelmeknél az azonosításhoz szükséges törzsadatokat az elosztói engedélyes adja át, így a felhasználónak ezzel nincs külön teendője. Ugyanakkor a termelési adatszolgáltatás feltételeinek biztosítása és folyamatos teljesítése már kötelező, vagyis új HMKE csak adatkapcsolatra alkalmas inverterrel helyezhető üzembe. Kivételt az internetlefedettség hiánya vagy igazoltan nem megfelelő minősége jelenthet.

Advertisement

A termelési adatok továbbítására két megoldás közül lehet választani. Ha a tulajdonos a telepítéskor gyártói adatkapcsolatot létesít, akkor a FEAK Zrt. és az adott gyártó közötti megállapodás alapján az adatok automatikusan, háttérben jutnak el a rendszerirányítás felé. Ha valaki nem kíván gyártói kapcsolódást, akkor saját költségén telepített külső adatgyűjtő eszközzel teljesítheti a kötelezettséget. A már meglévő, de adatkapcsolatra nem képes inverterek esetén a fent említett mentesség életbe lép, és a csere időpontjáig nem szükséges külön beruházás.

A szabályozás összességében a rendszerátláthatóságot és a hálózat stabilitását szolgálja. A pontosabb, valós idejű adatok lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók és a döntéshozók megalapozottabban reagáljanak a napenergia termelés ingadozásaira, hatékonyabban tervezzék a hálózati fejlesztéseket, és hosszabb távon még több megújuló kapacitást integráljanak a hazai villamosenergia-rendszerbe. Az érintetteknek érdemes ellenőrizniük saját rendszerük képességeit és a határidőket, hogy a kötelezettséget zökkenőmentesen teljesítsék.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák