Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mi a helyzet a napelemmel Magyarországon?

Létrehozva:

|

A világ számos pontján rengeteg teret nyert a napelem és vannak országok, ahol például ez háttérbe szorította a megszokott energiatermelő berendezéseket és erőműveket.

A magyar vevőket persze leginkább az érdekli, hogy mi a helyzet Magyarországon, mennyire érdemes itt befektetni és milyen előnyökkel jár ez.

Először is tisztázni kell, hogy Magyarország nagyon jó helyen van a napsugárzást tekintve. Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, viszonylag nagyobb még a sugárzás a Dunántúlon illetve az Alföld déli vidékein. Legkevesebb besugárzásban a nyugati határszél és az Északi-középhegység térsége részesül. A besugárzás területi eloszlását két tényező határozza meg: a földrajzi szélesség, valamint a felhőzet mennyisége. Hazánk területén (az országon belül tapasztalható kis szélességkülönbség miatt) a felhőzet nagysága a besugárzás döntőbb tényezője. A Duna-Tisza közének déli fele 2000 óra fölötti évi napsütéssel, legkevésbé napos területeink pedig az Alpokalja és az ország észak-keleti régiója, 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.

Az sajnos senkit sem lep meg, hogy a magyar napelempiac le van maradva a nyugatitól, azonban keseredni nem kell, hiszen hazánk is jó úton halad. Nálunk a napelemes rendszerek túlnyomó részét a hálózatra tápláló rendszerek teszik ki. A szigetüzemű rendszerek száma elhanyagolható az összes telepített rendszer viszonylatában. A hálózatra visszatápláló napelemes rendszerekről pontos nyilvántartást vezetnek az áramszolgáltatók. Például az elmúlt 3 évben több mint kétszer annyi napelemes rendszert telepítettek és engedélyeztettek évről évre. A legtöbb hazai napelemes beruházás a fővárosban és annak vonzáskörzetében található. Ezt követi az Észak-Dunántúl és Dél-Dunántúl. Sőt, az elmúlt években a főváros vonzáskörzetében és Észak-Dunántúlon 70 %-os növekedés tapasztalható a telepített rendszerek átlagos mérete hullámzó trendet mutat. 2008-ban 3 kWp felett volt, 2009-ban 3 alá csökkent, majd a következő 3 évben felment egészen 6,5 kWp fölé. A tavalyi évben ez kicsit csökkent, de még mindig 6 kWp felett van. A kiserőművek, azaz az 50-500 kWp teljesítményű napelemes rendszerek mindössze az elmúlt három évben kezdtek terjedni. Hazánkban egyre több ilyen rendszer található, és számuk lassan bővülő tendenciát mutat.

Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy megéri-e a napelemet választani? A magyar háztartásoknak tisztán pénzügyi szempontból, bárminemű állami támogatás, pályázat nélkül is racionális döntés napelemes áramtermelésbe fektetni. 2013-ban Magyarországon a napelemes rendszerek megközelítőleg a hálózati árammal azonos áron voltak képesek áramot termelni. Természetesen 2017-ben a napelemek javára fordult az előny, hiszen ezzel még olcsóbban lehet áramot termelni.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Advertisement

 

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!