Zöld Energia

Télen a hegyekben is termelhető napenergia

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2019-06-18

Szerző:

Hell

Kiderült, hogy az ilyen megoldások nagyon is hatékonyak.

A zürichi kantonban működő elektromos művek (EKZ) 2017 október óta teszteli, hogy miként lehet napenergiából áramot termelni a hegyekben. A szakemberek összesen 20 napelemet helyeztek el az Alpokban lévő Parsennben, 2500 méteres magasságban. A kísérleti rendszert azért építették ki, mert a szakértők úgy vélték, hogy a hegyekben sokkal több áram termelhető, mint a síkvidékeken. Ugyanakkor az a kérdés megválaszolatlan maradt, hogy hogyan lehet az Alpokban lévő áramtermelést maximalizálni. A kutatók számos adatot gyűjtenek és elemeznek ki évek óta, például azt, hogy milyen szögben érkeznek a napsugarak és hogyan lehet optimálisan elhelyezni a napelemeket, milyen hőmérsékletek uralkodnak, s mennyire befolyásolja az áramtermelést a havazás és a jegesedés.

Az első jelentés most készült el, s a 2017 október és 2018 május közötti időszakot öleli fel. Danilo Grunauer, az EKZ projektvezetője közölte, hogy az első eredmények teljes mértékben megerősítették az előzetes számításaikat és szimulációikat. Különösen a kétoldalas, meredeken elhelyezett modulok bizonyultak hatékonynak és sokkal több áramot termeltek, mint egy alacsonyabban fekvő területen működő fotovoltaikus létesítmény. Az okok között szerepel, hogy a hegyekben magasabb a besugárzási intenzitás, kevesebb a köd és a hó is visszaveri a napfényt. Az utóbbi jelenség (albedó) különösen nagy hangsúlyt kap a kétoldalas modulok esetében, hiszen így a visszaverődő napfény is feldolgozható. A kísérleti rendszer legfeljebb 2022-ig fog működni és addig folyamatosan szállítja majd a szakembereknek az adatokat. 2022 után teljesen leépítik a fémkonstrukciót és a területet az eredeti állapotába állítják vissza.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

4 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom