Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Zöldinfó

Az MI beköltözött az egyetemre: új korszak az ELTE GTK-n

Az ELTE Gazdaságtudományi Karán idén tavasszal új korszak kezdődött az oktatásban: a mesterséges intelligencia (MI) immár hivatalosan is az egyetemi tanulmányok részévé vált.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.

MI: Segédeszköz, nem helyettesítő megoldás

A kar az oktatók felkészítése mellett világos irányelveket is meghatározott az MI használatára vonatkozóan: a technológia nem helyettesíti az önálló hallgatói munkát, de hatékony támogató eszközként funkcionálhat. Az új képzés célja, hogy a hallgatók megértsék az MI működését, alkalmazási lehetőségeit és korlátait, miközben kiemelten figyelnek az etikus és jogszerű használatra. A 2025 tavaszi félévben induló „Projektfeladat és szakdolgozat” tantárgy keretében bevezetett MI-képzés több mint hétezer hallgató számára nyitja meg az utat a modern technológiák alkalmazása felé. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a generatív MI és a nagy nyelvi modellek (LLM) világával, valamint a leggyakrabban használt szövegalkotó és fordító MI-alkalmazásokkal, mint például a ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate és eTranslate.

Gyakorlatorientált képzés: promptolási technikák és kritikus gondolkodás

Az oktatás egyik fő pillére a promptolási technikák elsajátítása. A hallgatók olyan módszereket tanulnak meg, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyekkel pontosan szabályozhatják az MI válaszainak szerkezetét, mélységét és stílusát. Külön figyelmet kap az ún. iteratív promptolás, amely segíti a hallgatókat abban, hogy folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék az MI által generált tartalmakat. A képzés gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az MI milyen módon segítheti a szakirodalom feldolgozását, a szöveg nyelvi optimalizálását vagy akár egy fejezet tömörítését. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy próbálják ki az eszközöket, és szerezzék meg azokat a szükséges tapasztalatokat, melyek birtokában tudatos és kritikus felhasználókká válhatnak.

Szabályozott és etikus MI-használat

Az ELTE GTK kiemelt figyelmet fordít az etikai és jogi keretek meghatározására. Az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel ez nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének és plágiumnak minősül. Az MI használatát a hallgatóknak dokumentálniuk kell, és az egyetem szabályai szerint ezt egy nyilatkozatban kell rögzíteniük. A generatív MI egyik fő kihívása az úgynevezett „hallucináció”, amikor a rendszer meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információkat generál. Ezért a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kritikus forráselemzést és az információk ellenőrzését, hogy az MI-alapú tartalmak megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. A cél az, hogy a hallgatók az MI-re úgy tekintsenek, mint a munkát támogató kiegészítő eszközre.

Új gondolkodásmód és munkaerőpiaci előnyök

A digitális írástudás és az MI-használat egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon, éppen ezért a ELTE GTK hosszú távon szeretné elérni, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re. Az egyetem ennek érdekében az oktatók és mentorok frontális előadásai mellett olyan hallgatói fórumokat szervez, ahol lehetőség lesz többoldalú tapasztalatcserére és kérdések megvitatására.

Advertisement

Az ELTE GTK ezzel a kezdeményezéssel nem csupán az egyetemi oktatásban, hanem a jövő munkaerőpiacának alakításában is úttörő szerepet vállal.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tovább olvasom

Ezeket olvassák