

Zöldinfó
A rovartetemek szagát utánozva csalogatja magához beporzóit egy növény
A növényvilágban egyedülálló módon a lebomló rovartetemek szagát megidézve csalogatja magához a beporzókat egy Görögországban honos növény virágja.
“Az Aristolochia microstoma virágjai különböző illékony anyagok, köztük a zárvatermők által ritkán termelt alkil-pirazinok szokatlan elegyét bocsátják ki. Az eredményeink azt sugallják, hogy ez az elsőként azonosított virág, amely nem elhullott gerincesek, hanem rothadó rovarok szagát árasztva csalogatja magához a beporzókat” – mondta Stefan Dötterl, a Salzburgi Egyetem munkatársa. A Frontiers in Ecology and Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a zárvatermők 4-6 százaléka alkalmaz valamilyen “megtévesztő beporzási stratégiát”.
Szaggal, színnel vagy érintéssel hirdetik a beporzóknak, hogy nektárral, pollennel, párzási és költési hellyel várják őket, valójában aztán nem adnak semmit. A megtévesztés működik, mert a beporzók nehezen tesznek különbséget a valódi jutalom és az utánzat között. Számos orchideaféle alkalmazza a megtévesztés gyakorlatát, amely más növényeknél, köztük az Aristolochia nemzetség tagjainál is kifejlődött – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
“Az Aristolochia nemzetségnek több mint 550 faja él világszerte, különösen a trópusi és szubtrópusi területeken” – magyarázta Christoph Neinhuis, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a nemzetség tagjainak többsége látványos, összetett virággal rendelkezik. A kutatók három görögországi helyszínről gyűjtöttek be Aristolochia microstoma-mintákat és a virágokban talált ízeltlábúak elemzése alapján arra jutottak, hogy a Megaselia nemzetségbe tartozó legyek a növény elsődleges beporzói, mivel csak ezek juttattak be pollent a virágjaiba. Amikor ezek a legyek behatolnak a növénybe, amely ideiglenesen fogságba ejti őket, amíg “begyűjti” a rovarokon lévő pollent, majd újra beborítja virágporral és szabadon engedi őket.
A nemzetség többi fajától eltérően az Aristolochia microstoma virágjai alig észrevehetők, barna színűek, vízszintes állásúak, közel vannak a talajhoz, elvegyülve a levelek vagy kövek között. A virág különös elhelyezkedése összefügghet a megtévesztési stratégiájával, ugyanis a beporzását végző legyek a talajhoz közel repülve kutatnak táplálék vagy a petéik számára megfelelő rovartetemek után.

Zöldinfó
Aszály, tűz, kártevők – új pályázat indult az erdők védelmére
Már benyújthatók az erdők szerkezetátalakítására igényelhető pályázatok.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az AM által hétfőn eljuttatott közleményben az áll, hogy az éghajlatváltozás üteme meghaladja azt a mértéket, amihez a fafajok természetes folyamatok révén alkalmazkodni képesek – írja az alternativenergia.hu. A magyarországi erdőállományoknak sok esetben aktív emberi segítségre van szükségük az alkalmazkodáshoz, ennek egyik legfontosabb eleme a fafajok és az erdőszerkezet változatosságának növelése – írták. Az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló-képességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelése címen meghirdetett pályázat keretében támogatás nyújtható erdőszerkezet-átalakításra, javított felújításra – melyben kritérium az elegyesség növelése -, klímarezisztens szaporítóanyaggal történő felújításra, valamint különböző talaj- és csemetevédelmi kiegészítő tevékenységekre – ismertette a helyettes államtitkár a közlemény szerint.
Mocz András hozzátette, az erdők szerkezetének átalakítása által javítható az erőállományok korstruktúrája, elegyessége és biodiverzitása, így javul az erdei ökoszisztémák ellenálló-képessége és környezeti értéke. Kiemelt célnak nevezték a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló környezeti hatások, mint például az aszály, az erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok, továbbá az újonnan megjelenő biotikus kórokozók és károsítók elterjedésének ellensúlyozása. Az erdőkárok megelőzését és a károsodott erdő-potenciál helyreállítását külön felhívások támogatják, mellettük azonban azonos fontosságú az erdők hosszú távú minőségi megújítása is – jelezték. A támogatási kérelmek benyújtásának első szakaszára 2025. szeptember 1. és 30. között van lehetőség – áll a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
400 km/órás álomvasút és zöld technológia: így formálja át a jövőt az orosz vasútfejlesztés
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek