Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar tudósok: ebbe az irányba kell fordítani a napelemeket, a jobb teljesítményhez

Létrehozva:

|

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló “viselkedését” vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.

A napelemek teljesítménye leginkább attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát a földrajzi dél felé fordítva termelik, mivel a napfény ereje délben a legnagyobb. Az ELTE kutatói azonban arra jutottak, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően “többé-kevésbé” kelet felé kell tájolni, ami függőleges táblák esetén akár 5 százalékos energiatöbbletet is eredményezhet. E felismerésre a napraforgók vezették a kutatókat – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A beszámoló szerint az már régóta ismert, hogy a napraforgók érett virágai kelet felé néznek. A jelenséget sokan sokféleképpen magyarázták az idők során, de egyik feltételezés sem nyert kísérleti bizonyítást. 2020-ban az ELTE kutatói elsőként vetették fel, hogy a virágzat keleti irányát a növény tenyészhelyének fényviszonyai okozhatják.

Horváth Gábor és munkatársai csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatározták az érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát a virágképzés kezdete és a magok teljes érése között, és megállapították, ha a tenyészidőben a délutánok átlagban felhősebbek a délelőttöknél, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát.
Az energiatöbblet előnyökkel jár a napraforgó számára: serkenti a magok fejlődését, gyorsítja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását, ami csökkenti a gombásodás veszélyét, és magához vonzza a délelőtt aktív beporzókat.

Advertisement

A kutatók következő kérdése az volt, vajon a napraforgóvirágok a földrajzi kelet felé, vagy a napkelte folyamatosan változó aktuális azimut irányába (a földrajzi északtól mért irányba) néznek. Azt találták, hogy a virágzatok átlagos azimutszöge megegyezik a földrajzi keleti iránnyal, és jelentősen eltér a helyi napkelte azimutszögétől. “A drónos vizsgálat azt is megmutatta, hogy a kutatók jó irányba indultak el, amikor környezetoptikai magyarázatot kerestek a jelenségre. A 14 vizsgált napraforgótábla közül ugyanis kettőben azt találták, hogy a virágzatok azimutiránya többé-kevésbé eltért a síkvidéki virágzatok keletre nézésétől” – írják, hozzátéve, hogy ezek a táblák domboldalon feküdtek, a dombos helyek fényviszonyai pedig eltérnek a síkvidékiekéitől, mivel egy domboldalt más szögekben ér a közvetlen napsugárzás, mint egy vízszintes területet. Emellett a kutatók azt találták, hogy a környező fák árnyéka is befolyásolja a virágzatok irányát.

Miután a kutatók számára bizonyítást nyert a napraforgók fénymaximalizáló viselkedése, azt kezdték el vizsgálni, vajon igaz lehet-e a napraforgókon tett megfigyelésük a napelemekre is. “Az északi féltekén a rögzített (tehát állandó dőlésű és azimutirányú) napelemtáblák hagyományosan dél felé néznek, mert az uralkodó vélemény szerint a déli irány biztosít maximális napenergiát. Azonban a napraforgókhoz hasonlóan a napelemek fénymaximalizálását is meghatározza a felhőzöttség délelőtt-délutáni eltérése” – fejtik ki.

Advertisement

A beszámoló szerint a napjárás csillagászati ismereteinek és az elmúlt évtizedre átlagolt meteorológiai fénysugárzásmérési adatoknak a felhasználásával az ELTE kutatói meghatározták, hogy egy rögzített napelem egységnyi felülete mennyi fényenergiát nyel el egy év alatt. A vizsgálatot három amerikai területre (a kentuckyi Boone megyére, Tennessee-re és Georgiára), valamint három európai régióra (Közép-Olaszországra, Közép-Magyarországra és Dél-Svédországra) terjesztették ki. Azt találták, hogy a napelemtáblák ideális iránya egyedül Dél-Svédországban a hagyományos földrajzi dél, mégpedig azért, mert ott a délelőttök és délutánok évi átlagban egyformán felhősek. A többi területen viszont megfelelőbb a napelemtáblákat kissé a földrajzi kelet felé fordítani, mivel ezekben a régiókban a délutánok éves átlagban felhősebben a délelőttöknél. Ebből az is következik, hogy azokon a területeken, ahol éves átlagban a délelőttök felhősebbek a délutánoknál, a napelemek ideális iránya kicsit nyugat felé fordul.

Advertisement

Zöldinfó

Rekord már nincs, de a küzdelem folytatódik: gyerekek, újoncok és külföldiek is tisztították a Tiszát

Lezárult a XIII. Tiszai PET Kupa, amely a folyótisztító versenyek sorában a legrégebbi, hiszen 2013-ban ezzel indult útjára a környezetvédelmi mozgalom.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 15 résztvevő csapat augusztus 9-14. között 58 folyam kilométer hosszan tisztította meg az árteret Balsa és Tiszadob között – írja az alternativenergia.hu. Ezúttal azonban nem dőlt mennyiségi rekord: “csupán” 9 tonna hulladékot találtak a résztvevők, ami azt jelzi, hogy az egyszer már megtisztított területek lassabban szennyeződnek újra. 2024-ben rekord mennyiséggel, 17,5 tonna összegyűjtött ártéri hulladékkal zárult az V. Bodrogi – XII. Tisza PET Kupa. Szerencsére a tendencia nem folytatódott, köszönhetően részben a tavalyi alapos takarításnak (az idei szakasz egy része megegyezett a 2024-essel), részben annak, hogy kevesebb árhullám vonult le tavasszal a Tiszán, így nem érkezett utánpótlás Kárpátaljáról. Végül a kisebb mennyiség annak is köszönhető, hogy a szervező PET Kupa Egyesület lerövidítette a nagy futam időtartamát, 8 nap helyett ezúttal csak 6 napon át tartott a “flúgos futam”. Ez azzal is járt, hogy a szokásoktól eltérően a hajóépítésre csak 1 napjuk volt a csapatoknak, majd 5 napon keresztül dolgoztak a vízen, azaz kimaradt a pihenőnap. A tikkasztó hőségben ez komoly kihívást jelentett, ráadásul ezen a folyószakaszon a sodrás is kicsi, gyakran kellett vontatni a hajókat. Ennek ellenére a petkalózok hősiesen kitartottak! Mindez annak tükrében nagy szó, hogy a 260 fős mezőny 20%-a 18 év alattiakból állt.

A nagy számú gyereksereg mellett újoncok is erősítették a mezőnyt, a 15 csapatból 6-an először szálltak vízre. Közülük kettő nemzetközi volt, az osztrák Be Brave To Act csapat 4 fős legénységével is célba ért, csakúgy, mint az EYPW (European Youth Parliament of Water) csapata, amelynek legénységében francia, portugál, török, német és horvát résztvevőt is találhattunk. Az utolsó napi szakasz eddig ismeretlen vizekre vezette a petkalózokat, ugyanis PET Kupa verseny még sosem járt Tiszadada és Tiszadob között. A 8 folyamkilométeres távon kevés hulladékot találtak a folyótisztítók, ami okozott némi csalódást, de a tiszadobi pontonhíd nyitás és átkelés élménye kárpótolta őket. Természetesen a hagyományos – hulladékgyűjtésen túli – programok sem maradtak el: volt PETathlon, Kalóz ütközet, kvíz és PET-a-Sztár is, amelyeken szintén PETákokat lehetett gyűjteni. És hogy sikerült-e a címvédő Siemens Energy-t letaszítani a trónról?

Helyezések
A versenyben 5 éve részt vevő Siemens Energy csapata olyan összehangoltan és eltökélten végezte a folyótisztítást, hogy győzelmük ezúttal sem volt kétséges. Hamar megugrottak és jelentős PETák különbséggel nyerték a versenyt. A második helyen a barátokból, korábbi kollégákból álló PETardáltak csapat végzett, míg a dobogó harmadik fokára a Siemens Evező-SÖK csapatának tagjai állhattak fel, akik szintén rendszeres résztvevői a versenyeknek, ám ezúttal sok újonccal vágtak bele a küzdelembe.

Advertisement
  1. Siemens Energy – 20 095 PETák
  2. PETardáltak – 15 022,5 PETák
  3. Siemens Evező-SÖK – 14 964 PETák
  4. NYE-PET – 14 199,75 PETák
  5. TOMRA Collection – 8796,5 PETák
  6. Eurofins – 8254 PETák
  7. Pelikánok – 7342,5 PETák
  8. Mainstage – 7056 PETák
  9. EYPW – 6529,25 PETák
  10. RePETák – 6333,5 PETák

További csapatok: Backstage, Amerikalózok, Vitaquatores, Önkéntelenek-WWF, Be Brave To Act A Tisza Hőse díjat minden évben az a csapat nyeri el, amelynek tagjai fejenként a legtöbb hulladékot gyűjtik össze. 2025-ben ezt a megtisztelő címet is a Siemens Energy érdemelte ki, így még elképesztőbb az eredményük (különösképp, hogy a csapatban 6 gyermek volt). Érdekesség, hogy őket ebben a versenyben egy újonc csapat, a Nyíregyházi Egyetem oktatóiból és diákjaiból álló NYE-PET követte. A verseny végére összesen 2183 zsák hulladék, 25 db gumiabroncs és több mint fél tonna nagy darabos hulladék gyűlt össze. Ennek az óriási mennyiségnek megközelítőleg a 60%-a – a gondos szelektálásnak köszönhetően – újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A hulladék elszállításában a PET Kupa partnere a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. volt.

Mi rejlik a vízben?
A korábbi évekhez hasonlóan az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mintát vett a Tisza vízéből – ezúttal Tiszaladány magasságában –, hogy megvizsgálja, mennyi mikroműanyagot és pontosan milyen típusúakat visz a víz. Az 1000 literes vízmintát a laboratóriumban többlépcsős mintaelőkészítésnek vetették alá, majd értékelték a benne található mikroműanyag részecskék darabszámát, anyagtípusát és méretét. Összesen 156 részecskét lehetett azonosítani mikroműanyagként, ezek 80%-a polietilén, 9%-a  polipropilén és 6%-a PET (polietilén-tereftalát) anyagú volt. A főleg csomagolóanyagokhoz használt anyagtípusokon túl megjelentek a háztartási, illetve építőipari termékek is, mint a PVC (polivinil-klorid) és polisztirol (hungarocell), de az egyes ruhák alapanyagául szolgáló poliamid is. A részecskék jellemzően 50‑500 µm közötti méretűek voltak, a korábbi eredményekhez hasonlóan megfigyelhető, hogy a részecskeméret csökkenésével a kimutatott mikroműanyag‑darbaszám nő.

„Az eredmények a korábbi hazai mérésekhez képest némiképp nagyobb koncentrációt mutatnak, de fontos megjegyezni, hogy a mikroműanyag részecskék változatossága, a környezetben való eloszlásuk heterogenitása miatt nem lehet egzakt darabszámokat összehasonlítani, hanem nagyságrendeket kell figyelni” – mondta Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mikroműanyag vizsgáló laboratóriumának vezetője. Ez a heterogenitás térben és időben is jelentkezhet, így fontos a vizsgálatokat több alkalommal elvégezni. Az eligazodásban segíthetnek a közeljövőben rendelkezésre álló adatok is, hiszen a Duna Régió Interreg Aquatic Plastic projekt keretében – amelynek vezetője a PET Kupa Egyesület –, idén több alkalommal végeztek méréseket a szakemberek a Dunán és a Tiszán az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák