Zöldinfó
Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében
Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.
Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.
Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.
A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.
Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.
Zöldinfó
Újrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
Új élet a hulladéknak: több mint 15 milliárdos pályázat segíti az újrafeldolgozó kapacitások bővítését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A körforgásos gazdaságra történő átállás ösztönzése és a hulladékhasznosítási kapacitások bővítése érdekében a kormány új pályázatot hirdet 15,1 milliárd forintos keretösszeggel – írja az alternativenergia.hu. A december elsejéig véleményezhető felhívás célja, hogy országszerte támogassa az innovatív, versenyképességet növelő technológiák bevezetését, amelyek hosszú távú megtakarítást és új piaci lehetőségeket hozhatnak a vállalkozásoknak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). A tárca tájékoztatása szerint a KEHOP Plusz Program keretében nyújtott támogatás új vagy bővülő újrafeldolgozó kapacitások kialakítására, valamint innovatív, hatékony technológiák bevezetésére igényelhető. Támogathatók továbbá a kritikus másodnyersanyagok kinyerését célzó beruházások, illetve a projekthez kapcsolódó infrastrukturális elemek, így csarnokok, tárolók és gépek fejlesztése vagy beszerzése, legfeljebb a támogatás 25 százalékáig. A program kiemelten fejlesztendő hulladékáramai a műanyagok, az üveg, az elektronikai hulladék, az elemek és akkumulátorok, a roncsautók, valamint a gumiabroncsok.
A pályázatra gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, illetve kettős könyvvitelt vezető cégek jelentkezhetnek. A vissza nem térítendő támogatás mértéke régiónként és a vállalkozások mérete szerint eltérő, így egyes régiókban – az Észak- és Dél-Alföldön, az Észak- és Dél-Dunántúlon – akár 65 százalékos támogatási intenzitás is elérhető a kisvállalkozások számára. A támogatás összege projektenként 150 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedhet. A felhívásra várhatóan négy szakaszban lehet majd pályázatot benyújtani, az első pályázati szakasz tervezetten 2026 januárjában nyílik meg. A tervezethez 2025. december 1-ig lehet megtenni az észrevételeket a www.palyazat.gov.hu oldalon – jelezte közleményében az EM.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
