

Zöldinfó
Higanyszennyezést mutattak ki a tömeges halpusztulással sújtott Odera vízében
Higanyszennyezést mutattak ki az Odera folyó vizében, miután tömeges halpusztulást észleltek a német-lengyel határon futó szakaszon – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság német vizsgálati eredményekre hivatkozva.
Az RBB értesülése szerint a Brandenburg tartományi hatóságok rendkívül magas higanyszennyezettséget mutattak ki a folyóból vett vízmintákból. Axel Vogel tartományi környezetvédelmi miniszter megerősítette az értesülést, de hangsúlyozta: nem tudni még, hogy egyedül a higanyszennyezés, vagy több tényező együtt okozta-e a halpusztulást.Kifejtette: meglehet, hogy a hőségnek és az aszálynak, vagyis a magas vízhőmérsékletnek és az alacsony vízállásnak is van szerepe. Ilyen környezetben minden anyag koncentrációja emelkedik, ezért előfordulhat, hogy normál vízállásnál komoly gondot nem okozó káros anyagok a magas koncentráció miatt végzetessé váltak. Az viszont biztos, hogy nemcsak a folyó lengyelországi szakaszán elpusztult halakat sodorja a víz, hanem a németországi szakaszon is pusztul az élővilág – tette hozzá a Zöldek politikusa.
Az is biztos, hogy sokáig érezhető majd az eset hatása, és hosszú munka lesz a halállomány helyreállítása. Az Odera “mint ökológiailag értékes vízi élőhely számára ez olyan csapás, amelyből valószínűleg évekig nem fog felépülni” – mondta a miniszter, kiemelve: a vizsgálati adatok arra utalnak, hogy a halak legfontosabb természetes táplálékát biztosító zooplankton-állomány is károsodott, ezért a halak nem találnak egyhamar ismét elegendő táplálékot a csaknem 200 kilométeren a német-lengyel határt alkotó, majd lengyel területre visszatérő és Szczecinnél (Stettin) a Balti-tengerbe torkolló folyóban. A tenger viszont valószínűleg nincs veszélyben. “Bármi is került az Oderába, annyira felhígul, hogy a Balti-tengerben már nem okoz kárt” – mondta Axel Vogel az RBB-nek.
A közszolgálati médiatársaság idézte mások mellett a folyó mentén elterülő egyik védett terület, az Alsó-Odera-völgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) helyettes vezetőjét, Michael Tautenhahnt is, aki kiemelte, hogy a halpusztulás “egyszerűen katasztrófa” Németország egyik leggazdagabb természetes élőhelye számára, azért is, mert a mérgező anyagok a halakkal táplálkozó madarakat is veszélyeztetik. Az RBB beszámolója szerint a Lengyelországban kezdődött halpusztulással kapcsolatban egyre erősödik a lengyel partnerekkel szembeni kritika Németországban. A lengyel szakaszon már júliusban észleltek halpusztulást, és meg is kezdték az okok feltárását, de a német hatóságokat sokáig nem tájékoztatták.
Ezt a szövetségi környezetvédelmi minisztérium is kifogásolja. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló figyelmeztetési rendszer egészen csütörtökig “nem működött” – állapította meg a tárca képviselője a kormány szóvivőinek pénteki berlini tájékoztatóján, hozzátéve, hogy csak akkor kaptak tájékoztatást a lengyel féltől, amikor már a német hatóságok is észlelték a folyó szennyeződését és a halpusztulást. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki a folyóból. Az esetet ökológiai katasztrófának minősítették, okait vizsgálják.

Zöldinfó
Klímaadaptáció a gyakorlatban természetalapú megoldások a településeken
Tovább kell adni a klímaalkalmazkodás tapasztalatait.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A települések klímaalkalmazkodási képességének erősítésére tett intézkedések számbavétele mellett a valódi kérdés, hogy hogyan lehet a gyakorlati eredményeket továbbadni – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára Esztergomban, a klímaalkalmazkodásról és a vízmegtartásról szóló konferencián. Dukai Miklós hozzátette, a kétnapos esemény célja, hogy összekapcsolja a szakembereket, kutatókat és döntéshozókat a klímaváltozás hatásainak kezelése, a klímaváltozással szemben ellenálló közösségek építése érdekében – írja az alternativenergia.hu. Dukai Miklós szólt arról, hogy idén zárul Magyarország első olyan projektje, mely a települések együttműködésén alapuló, fenntartható területi vízgazdálkodási megoldások gyakorlati alkalmazását helyezte a klímaadaptáció középpontjába.
Kiemelte, hogy a projekt során egy síkvidéki és dombvidéki vízgyűjtő mintaterületen, mintegy 400 négyzetkilométeren összesen 14 önkormányzattal együttműködve hoztak létre kis léptékű, természetalapú vízvisszatartást célzó megoldásokat. Ezek képesek kezelni a túl sok és a túl kevés víz problémáit. Az államtitkár elmondta, a vízgyűjtő pályázati programokkal egy teljesen új és egyedi pályázati formát alakítottak ki, és ezt szemléletet a környezeti és energiahatékonysági operatív programban is alkalmazták. A kétnapos konferenciát a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együtt szervezte, Áder János volt államfő fővédnökségével. A témák között szerepel a klímaváltozás és emberi egészség kapcsolata, a vízgazdálkodás természetalapú megoldásai és azok finanszírozása, a közösségi részvétel és az önkormányzatok szerepe az éghajlati kihívások kezelésében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Zöld energia a gyakorlatban: a MET Csoport aktívan alakítja a hálózat jövőjét
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon