Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Enyhülhet az aszály a Rajna térségében, bő fél méterrel emelkedhet a vízállás

Enyhülhet a német gazdaság lassulásával fenyegető aszály a Rajna térségében, egy szerdán közölt előrejelzés szerint a következő napokban több mint fél méterrel emelkedhet a vízállás Németország legfontosabb vízi szállítási útvonalán.

Létrehozva:

|

A rajnai vízügyi és hajózási hatóság (Wasserstraßen- und Schifffahrtsamt Rhein – VSA-Rhein) közleménye szerint a folyó teljes vízgyűjtő területén csapadékra lehet számítani, így a vízállás a jövő hét végére 50 centiméterrel vagy annál is nagyobb mértékben emelkedik. Viszont a hullám levonulása után a Rajna ismét apad majd – tették hozzá, kiemelve, hogy az utóbbi hónapok száraz időjárása miatt a folyó középső és alsó szakaszán szokatlanul alacsony a vízállás, és egyelőre nem várható tartós javulás. Adataik szerint a legsekélyebb részen, a Koblenz melletti Kaubnál szerdán már csak 34 centiméter volt a vízállás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felszín és a meder legalacsonyabban fekvő pontja között mindössze 34 centiméteres a vízoszlop, mert az úgynevezett nullpont méréstechnikai okokból nem a meder legmélyebb pontja. Kifejtették: a teherhajók által használt sávban jóval mélyebb a víz – Kaubnál 146 centiméter, Kölnnél 186 centiméter, a német-holland határon fekvő Emmerichnél 196 centiméter -, de a Rajnán használt hajók maximális merüléséhez képest ez is igen sekély.

A teherhajók merülése teljes rakománnyal mérettől függően 2,5-4,5 méter, ennek megfelelően alacsony vízállás mellett kevesebb rakományt lehet szállítani – írták. A folyó vízállásával kapcsolatban az utóbbi napokban megjelent elemzésekben rendre kiemelték, hogy a Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű. A német iparvállalatok szövetsége (BDI) szerint az alacsony vízállás egész ágazatokat veszélyeztet. Már csak “idő kérdése”, és fel kell függeszteni a termelést vegyipari és acélipari üzemekben – áll az érdekképviselet keddi állásfoglalásában, amely szerint az energiaellátás biztonságát is egyre nehezebb fenntartani. A Rajna alacsony vízállása akár “keresztül is húzhatja azt a politikai tervet, hogy a gázválság miatt átmenetileg erősebben támaszkodunk a szénre” –  írta a BDI, hozzátéve: a vasúti hálózat szűkös kapacitása és a teherautósofőrök hiánya miatt a Rajna teherforgalmát nemigen lehet átterelni vasútra vagy közútra.

 

Advertisement

Zöldinfó

Látványos kihajtás és élő örökség várja a látogatókat Hortobágyon

Kihajtási ünnep, kézművesvásár és világörökségi pusztanap a Hortobágyon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A több évtizedes hagyományt követve, Szent György-napjához kötődve ma áthajtják a téli szállásaikat elhagyó állatokat a hortobágyi Kilenclyukú hídon, és elindítják a jószágokat a nyári legelőhelyekre – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a kihajtási ünnepet több éves kihagyás után újra a Kilenclyukú híd lábánál, a hortobágyi vásártéren rendezik meg a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft., a nemzeti park és a település önkormányzata összefogásának eredményeként. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében a gazdasági év egyik kiemelkedő időpontja volt az április 24-ei György-nap, mert az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről a nyári legelőkre, és ekkor történt a pásztorok “megfogadása” is. A gazdag és még ma is élő pásztoroló és állattartó hagyományokkal rendelkező Hortobágyon mind a mai napig ezen több évszázados ritmushoz igazodnak a pásztorok, akik még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, járnak a ménes után csakúgy, mint 100-150 évvel ezelőtt. A világon egyedülálló hortobágyi örökség számos eleme ezen a vidéken még mindig a mindennapok része – írták.

Hozzátették: idén azért kapnak az események a szokásosnál is kiemeltebb figyelmet, mert 2026-ot az ENSZ és a FAO a legelők és a pásztorok nemzetközi évének nyilvánította. A kezdeményezés célja a fenntartható legelőgazdálkodás, a pásztori életmód kulturális örökségének megőrzése, valamint ezek biodiverzitásban, élelmezésbiztonságban és a klímavédelemben betöltött szerepének hangsúlyozása világszerte. A közlemény kiemeli, a legelők a világ szárazföldjének közel felét teszik ki, kulcsfontosságúak a szénmegkötésben és a biológiai sokféleség megőrzésében. A kezdeményezés felhívja a figyelmet arra, hogy a pásztorkodás nemcsak múlt, hanem a fenntartható jövő szempontjából is létfontosságú tevékenység. A ma délelőtt 10 órától kezdődő kihajtási ünnepen a Pásztormúzeum előtt a HNP családi programokkal, népi és természetismereti játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, Kádár Ferkó fotószínházával várja a vendégeket.

A RaptorMobil segítségével élményekben gazdag, interaktív foglalkozás keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők a ragadozómadarak izgalmas világával. Emlékeztettek arra, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta kultúrtáj kategóriában az UNESCO világörökség része, és mára már hagyománnyá vált, hogy a szervezet a kihajtási ünnep alkalmából egy másik világörökségi helyszínt lát vendégül: ezúttal a rendezvény kiemelt vendége az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. A délután 14 órától kezdődő kihajtási ünnep leglátványosabb eleme a közel kétszáz éves Kilenclyukú hídon pásztoraik kíséretében átvonuló jószágok, népies fogatok, a rackanyáj, a ritkaságszámba menő négyes bivaly-, és hatos szürkemarha foga. Az ünnepen Hortobágy örökös pásztorainak köszöntésére, a számadó pásztorok éves beszámolójára is sor kerül, illetve lehetőség lesz a pásztorokkal és jószágaikkal való ismerkedésre, csikósbemutató megtekintésére – közölték a szervezők.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák