Zöldinfó
Enyhülhet az aszály a Rajna térségében, bő fél méterrel emelkedhet a vízállás
Enyhülhet a német gazdaság lassulásával fenyegető aszály a Rajna térségében, egy szerdán közölt előrejelzés szerint a következő napokban több mint fél méterrel emelkedhet a vízállás Németország legfontosabb vízi szállítási útvonalán.
A rajnai vízügyi és hajózási hatóság (Wasserstraßen- und Schifffahrtsamt Rhein – VSA-Rhein) közleménye szerint a folyó teljes vízgyűjtő területén csapadékra lehet számítani, így a vízállás a jövő hét végére 50 centiméterrel vagy annál is nagyobb mértékben emelkedik. Viszont a hullám levonulása után a Rajna ismét apad majd – tették hozzá, kiemelve, hogy az utóbbi hónapok száraz időjárása miatt a folyó középső és alsó szakaszán szokatlanul alacsony a vízállás, és egyelőre nem várható tartós javulás. Adataik szerint a legsekélyebb részen, a Koblenz melletti Kaubnál szerdán már csak 34 centiméter volt a vízállás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felszín és a meder legalacsonyabban fekvő pontja között mindössze 34 centiméteres a vízoszlop, mert az úgynevezett nullpont méréstechnikai okokból nem a meder legmélyebb pontja. Kifejtették: a teherhajók által használt sávban jóval mélyebb a víz – Kaubnál 146 centiméter, Kölnnél 186 centiméter, a német-holland határon fekvő Emmerichnél 196 centiméter -, de a Rajnán használt hajók maximális merüléséhez képest ez is igen sekély.
A teherhajók merülése teljes rakománnyal mérettől függően 2,5-4,5 méter, ennek megfelelően alacsony vízállás mellett kevesebb rakományt lehet szállítani – írták. A folyó vízállásával kapcsolatban az utóbbi napokban megjelent elemzésekben rendre kiemelték, hogy a Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű. A német iparvállalatok szövetsége (BDI) szerint az alacsony vízállás egész ágazatokat veszélyeztet. Már csak “idő kérdése”, és fel kell függeszteni a termelést vegyipari és acélipari üzemekben – áll az érdekképviselet keddi állásfoglalásában, amely szerint az energiaellátás biztonságát is egyre nehezebb fenntartani. A Rajna alacsony vízállása akár “keresztül is húzhatja azt a politikai tervet, hogy a gázválság miatt átmenetileg erősebben támaszkodunk a szénre” – írta a BDI, hozzátéve: a vasúti hálózat szűkös kapacitása és a teherautósofőrök hiánya miatt a Rajna teherforgalmát nemigen lehet átterelni vasútra vagy közútra.
Zöldinfó
Több éves kutatás zárult le az autonóm járművek és robotok biztonságos működéséről
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta – ismertette az alternativenergia.hu. Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja az volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek. A 2021. őszén induló program során olyan technológiai megoldások születtek, amelyek segítik az önvezető járműveket és robotokat abban, hogy gyorsabban reagáljanak a váratlan helyzetekre, pontosabban érzékeljék környezetüket, és hatékonyabban használják fel az energiát. Ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez, a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, valamint a járműipar és a robotika versenyképességének növeléséhez.
A kutatások hatása nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős. Az ARNL működése során több mint 9 milliárd forint összesített bevételt ért el. A program eredményeként eddig 13 hazai szabadalmat és védjegyet, valamint 4 nemzetközi szabadalmat nyújtottak be, továbbá 3 spin-off vállalkozás létrejöttét támogatták, amelyek a laboratóriumban megszületett tudást a gyakorlatban hasznosítják.
A projekt az RRF-2.3.1-2021 „Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” című konstrukció keretében valósult meg. A munkában három meghatározó intézmény – a HUN-REN SZTAKI, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vett részt, közel négyszáz kutató és technikus közreműködésével.
„Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium valódi közösségi teljesítmény volt. Olyan kutatói együttműködés jött létre, amely kézzelfogható technológiai eredményeket hozott, és hosszú távon is erős alapot teremt a hazai autonóm jármű- és robotikai fejlesztések számára” – mondta Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetését ellátó HUN-REN SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
