Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja a világon

Alig 50 év alatt csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja világszerte – figyelmeztet a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése, amely azonnali beavatkozást sürget.

Létrehozva:

|

A WWF kétévente közzétett Élő bolygó-jelentésének idei kiadványa 5230 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj mintegy 32 ezer populációjának változását értékelte az elmúlt évtizedekre visszatekintve. Mint írták, 1970 és 2018 között átlagosan 69 százalékkal csökkent a populációk mérete, amit főleg az állatok természetes élőhelyének eltűnése okoz, mivel ezeket mezőgazdasági területekké alakítják, de az éghajlatváltozás is egyre nagyobb veszélyt jelent számukra. A legsúlyosabb populációvesztést az édesvízű tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő fajok szenvedték el, ezek létszáma 1970 óta átlagosan 83 százalékkal csökkent. A jelentés szerint a legnagyobb populációvesztés az Amazonas vidékén következett be, ahol az erdőirtás miatt pusztulnak el a korábban az erdőkben élő fajok. Ebben a régióban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az Amazonas esőerdői gyorsan közelednek ahhoz a fordulóponthoz, amikor már nem tudnak segíteni a globális felmelegedés hatásainak csökkentésében. “Ha elveszítjük az Amazonast, elveszítjük a klímaváltozás elleni harcot” – hangsúlyozta Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója. Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában kisebb léptékben csökkent a vadon élő állatok populációja. Ugyanakkor a londoni Zoológiai Társaság kutatói megjegyezték, hogy ezekben a térségekben már 1970-ben is csökkentek a populációk. A WWF a jelentés elkészítéséhez a Zoológiai Társaság Living Planet Indexének adatait használta. “Az éghajlati és a természeti válság nem valami távoli fenyegetés, amelyet unokáink egy még fel sem fedezett technológiával fognak megoldani” – hangsúlyozta Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi ügyvezető igazgatója, aki szerint a természet pusztulása és az éghajlatváltozás egyazon érem két oldala.

A tudósok szerint a globális hőmérsékletemelkedést 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni ahhoz, hogy a világ elkerülje az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait. Ennek eléréséhez a természet megóvása is létfontosságú, mert a természeti rendszerek – köztük az esőerdők – nagy mennyiségű üvegházhatású gáz tárolására alkalmasak. Barrett arra figyelmeztetett: “jelenleg még mindig veszítünk a természetből, tehát rossz irányba haladunk”. Évente tízmillió hektár erdő tűnik el, ami hatással van az éghajlatra, az élelmezésbiztonságra és emberek millióinak megélhetésére is.A jelentés ugyanakkor pozitív példákat is kiemelt: mint írták, a ciprusi célzott természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően 1999 és 2015 között 500 százalékkal nőtt az álcserepes teknősök fészkeinek száma. Nagy-Britanniában sikerült visszatelepíteni a kihalt darvakat, és ma már több mint 200 példány él belőlük, a kelet-afrikai Virunga-hegységben pedig 2010 óta a hegyi gorillák száma 480-ról 604-re nőtt.

Barrett hangsúlyozta: kormányoknak nem elegendő arról megállapodni, hogy a bolygó 30 százalékának védelmére biztosítanak forrásokat. “A vezetőknek el kell gondolkodniuk azon, hogy mi történik a bolygó másik 70 százalékával” – tette hozzá arra is utalva, hogy decemberben rendezik meg a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény konferenciát. A WWF-jelentés azt is kiemelte, hogy a természet helyreállítása nem lehetséges az őslakos népek és a helyi közösségek jogainak, valamint természetvédelmi vezető szerepüknek elismerése és tiszteletben tartása nélkül. A WWF Magyarországnak a jelentésről kiadott csütörtöki közleményében Sipos Katalin igazgató rámutatott: “miközben az éghajlatváltozás hatásai gyötrik az élővilágot is, az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben”. A közlemény szerint Magyarországon mások mellett olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya.

 “A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek” – hangsúlyozta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.

Advertisement

 

mti

Zöldinfó

Hóban is működhet egy napelem?

A napelemek meglehetősen érzékenyek az időjárási körülményekre: a felhőket például kevésbé, a hűvös időt viszont annál jobban szeretik.

Létrehozva:

|

Szerző:

A napelem-telepítés előtti tájékozódás során a potenciális tulaj idővel találkozhat az ilyen rendszerek egyik komoly problémájával: teljesítményük nem stabil, az időjárás nagyban befolyásolja a működésüket. A Sunrun cikke ezen hatások megértésében segít. Meglepő lehet, de egy napelemes rendszer még fagypont alatt is képes elegendő áramot előállítani. Ennek oka az, hogy a panelek nem a nap hőjét, hanem fényét hasznosítják. Sőt mi több, a napelemek teljesítményének még kedvez is a hidegebb idő – a hatékonyság nagyjából 25 Celsius-fok fölött kezd el csökkenni. A télen tapasztalható visszaesés tehát nem az alacsony hőmérsékletnek, hanem a borongósabb időnek, illetve a kevesebb nappali órának tudható be.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a felhős és esős időben ugyan valóban mérséklődik a teljesítmény, a rendszer ilyenkor is elő tud energiát állítani, a szórt fény ugyanis ilyen időszakokban is adott. Az eső ráadásul eltakaríthatja a napfény blokkoló szennyeződéseket a panelekről. Az, hogy a működés mennyire változik meg, a felhőzet sűrűségétől függ. A termelés még akkor sem áll le, amikor a napelemeket hóréteg fedi be. A sötét, fényvisszaverő üveg egyébként felgyorsítja a hó olvadását, a tipikus, 30-45 fokos dőlésszög pedig eleve megnehezíti a felhalmozódást. Eközben, amennyiben a talajt hó borítja be, a réteg plusz sugárzást verhet vissza a panelek felé, így fokozva termelésüket.

A napelemek tehát érzékenyek az időjárásra, az viszont árulkodó, hogy egészen északi területeken, így Finnországban és Alaszkában is szép számmal látni a rendszereket a háztetőkön. Tény, hogy a magyarországi éghajlaton ősz végétől tavasz elejéig nagyobb eséllyel alakul ki felhőzet, de azért a rossz körülmények között is folytatódik a napelemek áram-előállítása. A visszaesés okozta kellemetlenségeken segíthet, ha a háztartás akkumulátort is beszerez a rendszerhez – igen költséges beruházásról van szó, a megoldás azonban tovább fokozhatja az energiafüggetlenséget.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!