Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megtilthatják a boltoknak az ajtók nyitva tartását a fűtési szezonban Németországban

Megtilthatják az üzletek üzemeltetőinek Németországban, hogy nyitva tartsák az utcára nyíló helyiségek bejáratait a fűtési szezonban – írta a Bild című lap egy készülő energiatakarékossági intézkedéscsomagra hivatkozva, amelyet a szerdai kormányülésen fogadhatnak el.

Létrehozva:

|

A beszámoló szerint az energiaellátás biztonságának fenntartásáról a szövetségi gazdasági minisztériumban kidolgozott javaslat alapján nemcsak az állami intézmények, hanem a vállalkozások és a háztartások is számíthatnak új takarékossági szabályokra, amelyeket szeptemberben vezetnek majd be, egyelőre február végéig. Így a kormány várhatóan megtiltja, hogy áram vagy földgáz felhasználásával fűtsék a magántulajdonú lakóingatlanokban üzemeltetett medencéket. Az uszodákra, rehabilitációs központokra, szállodákra nem vonatkozik majd az új szabály. Az üzletek, kereskedelmi ingatlanok fűtéséről a tervezetben kiemelték, hogy az állandóan nyitott ajtók miatt a hő “ellenőrizetlenül távozhat”. Ezért a vészkijáratokat, menekülési útvonalakat kivéve tilos lesz állandóan nyitva tartani a szabadba nyíló ajtókat. A közintézmények fűtéséről részletes szabályrendszert dolgoztak ki. Így például egyáltalán nem szabad majd fűteni a bejárati előcsarnokokban, várótermekben és minden olyan helyiségben, amely nem állandó tartózkodásra szolgál. Az állandó tartózkodásra való helyiségekben a munka jellegéhez igazítják a szabályokat, így a túlnyomórészt ülő tevékenységekre használt helyiségeket legfeljebb 19 Celsius fokra szabad majd felfűteni, és legfeljebb 12 Celsius fok lehet mindenütt, ahol nehéz fizikai munkát végeznek.

A kórházakban, iskolákban, bentlakásos otthonokban és egyéb szociális intézményekben nem kell lejjebb állítani a fűtést. A tervek között szerepel az is, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani. Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, mert Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával “gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Víz nélkül nincs termés – lépéseket kell tenni a klímaváltozás hatásai ellen

A vízmegtartás lehet az aszály elleni védekezés kulcsa, a hosszú távú megoldások érdekében éveken át tartó beruházásokra is szükség lehet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Hubai Imre közölte, hogy a kormány a vízvisszatartás érdekében támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, víztározó létesítmények, csatornák felöltését. Sokáig a káros víztöbblet okozott gondot, emiatt az árvíz- és belvízmentesítés volt a legfőbb feladat, ám ennek az időszaknak a klímaváltozás véget vetett – írja az alternativenergia.hu. Költséges beruházásokra különösen a Dél-Alföldön lehet szükség, itt az öntözéses gazdálkodást a fenntartható vízgazdálkodási létesítmények biztosíthatnák. Ezek tervezése elkezdődött, hamarosan megjelenhetnek a közbeszerzési kiírások is. Az államtitkár kiemelete az öntözésre szoruló területek közül a Homokhátságot, ahol az ökológiai körülmények változása miatt csökkentek a termelési lehetőségek, de a korszerű öntözés ezt a folyamatot is visszafordíthatná. A belföldi vizek 95 százaléka – tette hozzá – a környező országokból érkezik, ezért közösen kell tisztázni a vízhez való hozzáférés szabályait, és össze kell velük hangolni a vízgazdálkodást.

A vízmegtartás elsősorban az állami létesítmények feladata, de a termelőket és a helyi közösségeket ugyancsak érdekeltté kell tenni, hogy ebben segítsenek a maguk eszközeivel. A szél szárító hatása ellen a víztakarékos talajművelés lehet a megoldás, emellett figyelni kell a vízmegtartó képességet biztosító szervesanyag-tartalomra is, mert a talaj kiégése, a túlzott műtrágyahasználat hatástalanná teszi a felszíni beavatkozásokat. Az államtitkár megjegyezte, hogy a folyószabályozásokkal művelhetővé tett csaknem 1 millió hektár ma is nehezen viseli a víz hiányát, sajátos tulajdonságaik nem teszik lehetővé a hatékony növénytermesztést. Ezeknek a talajoknak változásra van szükségük ahhoz, hogy ellenállóak lehessenek, hiszen akkor hasznosulhatnak legjobban, ha a tulajdonságaiknak megfelelő tájhasználat kapcsolódik hozzájuk – hangsúlyozta Hubai Imre.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák