Zöld Energia

Az esővíz jobb felhasználására készülnek az osztrák fővárosban

A természetben a lehulló csapadék nyolcvan százaléka ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze öt százalék. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. Zöldtetők, víztározók, kizöldített parkolók és szivacsváros – a csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.

A bécsi szakembereknek már a szupermarketek óriási parkolóira is van ötletük: itt kisebb-nagyobb zöld szigeteket kellene létrehozni és ide vezetni a csapadékot, hogy aztán szép lassan elpárologhasson csökkentve a hősziget-jelenségre hajlamos aszfaltozott felületek és környezetük hőmérsékletét. A nagyon forgalmas területeken természetesen elővigyázatosan lehet csak alkalmazni a módszert, mivel a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ide egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött károsanyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. „A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – vélekedik Christian Härtel, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetője.

Kép: PID / David Bohmann

Kapcsolódó tartalom:eső esővíz megújuló energia vízenergia

Zöld Energia

Itt a lehetőség: geotermikus fejlesztésekre indulnak a támogatási programok

Magyarországon 12 milliárd forintos keretösszegű kiírás ösztönzi a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-08-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A programcsomag második földhőpályázatának tervezete 2025. augusztus 18-ig véleményezhető a pályázati honlapon – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu oldal. A Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél nagyobb forrásmennyiség segíti a geotermia térnyerését, amely így a kormányzati törekvéseknek megfelelően a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat. A minisztérium közölte: a tavaly elkészült Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció összegzése szerint 2017 óta a 2,7 megawatt (MW) elektromos és 10 megawatt beépített hőkapacitással rendelkező turai kiserőmű képviseli hazánkban a geotermikus áramtermelést. A földhő előnye, hogy az időjárástól függetlenül képes megújuló alapon folyamatos termelésre, hátránya pedig a magas geológiai kockázat és a jelentős beruházási költség. Az új támogatási lehetőség a pénzügyi megtérülés biztosításához hozzájárulva bátoríthatja további fejlesztésekre a hazai vállalkozásokat.

Ismertették: az újonnan megjelent kiírás 12 milliárd forinttal segítheti hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia termelő rendszerek kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. A keretösszeg akár teljes egészében egyetlen fejlesztés megvalósítására fordítható. Beruházási helyszínként Budapest kivételével az ország bármely területe szóba jöhet. A nyertes projektet a megkezdésétől számított három éven belül be kell fejezni. A közelmúltban látott napvilágot a Jedlik-program másik földhős felhívásának tervezete is. Az augusztus 15-ig társadalmi egyeztetés alatt álló pályázat összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kínál az első kútfúrások kiadásaihoz. A keretösszegből 10-20 vidéki helyszínen megvalósuló projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Amennyiben a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – emlékeztetett az EM.

A minisztérium jelezte azt is, hogy a Jedlik Ányos Energetikai Program egy harmadik eleme teszi majd elérhetővé a legnagyobb forrásmennyiséget a földhő hasznosításához iparági befektetők számára. Az előkészületben lévő pályázat 19 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönözheti a geotermikus hőtermelő beruházásokat, igény szerint a fúrási költségeket is átvállalva. A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programmal egyebek mellett a vállalati energiatárolók telepítését, a biogáz-biometán előállítását, a távhőrendszer zöldítését, hatékonyságjavítását ösztönzi. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel erősítve versenyhelyzetüket – jegyezte meg közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

Tovább olvasom