Zöldinfó

Sárospatakról indul a III. Bodrogi PET Kupa

Harmadik alkalommal rendeznek hulladékgyűjtő versenyt a Bodrogon. A PET Kupa szerdán veszi kezdetét Sárospatakon és szeptember 11-ig tart.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-11

Szerző:

Hell

A III. Bodrogi PET Kupán öt pethajós csapat és jelentős kenus különítmény tisztítja a folyó Sárospatak és Olaszliszka közötti szakaszát – közölte a szervező Természetfilm.hu Egyesület. A harmadik Bodrogon megrendezett versenytől azt várják a szervezők, hogy egyes területeket sikerül majd teljesen megtisztítva visszaadni a természetnek. A résztvevők a Bodrog Sárospatak és Olaszliszka közötti 20 folyamkilométeres szakaszát tisztítják. “Idén több napot töltünk Sárospatakon, ami lehetővé teszi, hogy a sárospataki híd fölötti folyószakaszt is alaposan megtisztítsuk. A verseny előtti napra pedig egy szárazföldi takarítást tervezünk a bodrogkeresztúri árterébe, külföldről érkező önkéntesek és helyiek bevonásával” – ismertette a terveket a közleményben Gyalai-Korpos Miklós, a III. Bodrogi PET Kupa versenyigazgatója. A versenyben fontos szerepet kapnak a PET Kupa rutinos, kenukkal evező önkéntesei, valamint a PETII gyorsreagálású hulladékgyűjtő anyahajó. A szervezők a rendezvényt megelőző napra, szeptember 6-a délutánra szárazföldi hulladékgyűjtést hirdettek a bodrogkeresztúri ártér megtisztítására. A III. Bodrogi PET Kupa szerdán a pillepalack hajók építésével veszi kezdetét. Csütörtökön, 13 órakor indul a verseny a sárospataki híd körüli területek megtisztításával. Péntektől Bodrogolaszi és Sárazsadány érintésével tisztítják a folyót a résztvevők, majd szeptember 11-én délután Olaszliszkán érnek célba. A vízi hulladékgyűjtést a Bodrog menti településeken tájvédelmi és kulturális programok kísérik. A közlemény kitért arra, hogy a tiszai hulladékgyűjtés tapasztalatai alapján a “Boldog Bodrog program” 2020. szeptemberében indult el, az I. Bodrogi PET Kupán 300 zsák hulladék gyűlt össze, az erősen szennyezett partszakaszokat azonban csak részben sikerült megtisztítani. 2021-ben a II. hulladékgyűjtő verseny alkalmával négy nap alatt 1259 zsáknyi, csaknem 9 tonna hulladékot szedett össze a mezőny, amelynek köszönhetően egyes ártéri területeket sikerült teljes egészében tisztán visszaadni e különleges természeti értékű tájnak.

A közlemény szerint a helyben élőktől a szervezésben és a hulladékgyűjtésben is sok segítséget kapnak a résztvevők. Emellett a Bodrog menti települések önkormányzatai, civilek és vállalkozók is támogatják a munkájukat. Olaszliszka például évek óta csapattal is részt vesz a hulladékgyűjtő versenyen, a hajdúböszörményi Zöld Kör pedig nemzetközi résztvevőkből álló kenus különítményt mozgósított az eseményre. A kigyűjtött és tizennégy különböző frakcióra szétválogatott hulladék nagyobb része, mintegy 60 százaléka, újrahasznosul. A hulladékgyűjtés mellett a Plastic Pirates – Go Europe! európai közösségi tudományos akció keretében szeptember 8-án vízmintát vesznek Sárospatakon a Lábasháznál. A programban iskolai osztályok helyi vízfolyások műanyag-szennyezettségét mérik fel, mikroműanyag-mintákat gyűjtenek és dokumentálják a kapott eredményeket. Az összegyűjtött adatokat a program végén kutatók elemzik. A rendezvény a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával valósul meg. A résztvevők vízi biztonságáról a Sonar Egyesület gondoskodik. A hulladékkezelést a szervezők állandó szakmai partnere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége koordinálja, az esemény hulladékkezelési partnere BMH Nonprofit Kft. A közlemény kitért arra, hogy júniusban a Tisza tavon közel 7 tonna hulladékot, augusztus első hetében a Felső-Tiszán pedig rekordmennyiségű, 15 tonna szennyeződést szedtek össze a PET Kupa környezetvédői.

mti

Kapcsolódó tartalom:hulladékgyüjtés környezetvédelem pet-kupa

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom