Zöldinfó
Olaszországban októbertől gáztakarékossági program indul
A fűtési szezon késleltetett megkezdése, az otthonok hőmérsékletének csökkentése, valamint a zuhanyozás és a gépi mosás idejének szabályozása szerepel az októbertől tervezett olaszországi gázfogyasztási takarékossági programban, amelyet kedden tettek közzé.
A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint az őszi-téli időszakban 5,3 milliárd köbméterrel kell csökkenteni a földgázfogyasztást, így lehet megfelelő mennyiséget tartalékolni arra az esetre, ha az Oroszországból érkező gázszolgáltatást megszakad. A földgázfogyasztás csökkentésére irányuló nemzeti tervet az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium (Mite) bocsátotta ki. A dokumentum szerint a takarékossági programot minél korábban, már októbertől el kell indítani, és be kell vonni a lakosságot “érzékenyítve az olaszokat a probléma iránt”. A minisztérium a tartományok éghajlata szerint térségenként induló fűtési szezont 15 nappal megrövidíti, azt a korábbihoz képest nyolc nappal később lehet elindítani, és hét nappal korábban kell befejezni. A napi fűtési időt egy órával csökkentik. A középületek fűtési hőmérséklete legfeljebb 17 Celsius fok lehet, kétfokos tűréshatárral. Kivételt képeznek ez alól a kórházak, idősotthonok és hasonló intézmények. A lakások fűtésének maximumát 19 fokban szabták meg.
A tárca a takarékosság érdekében követendő magatartás példájaként szorgalmazza a zuhanyozás idejének csökkentését, alacsonyabb hőfokú vízzel, a tűzhelyek, sütők, mosogatógépek, mosógépek takarékos használatát, valamint a különböző elektronikus eszközök teljes kikapcsolását, amikor azok használaton kívül vannak. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy tésztafőzéskor, miután a lábasba tett víz elérte a forráspontot, tekerjük alacsonyabbra a lángot. Ez az ajánlás azonnal ironikus reakciókat váltott ki a közösségi oldalakon, mivel a tésztát Olaszországban nem szokás alacsony lángon főzni. A tervezet a nem földgázból nyert elektromos energia termelésének maximalizálását sürgeti, valamint a szén- és olajhasználatot. Olaszország energiafogyasztásának negyven százaléka számít gázfüggőnek, ami Európában az egyik legmagasabb arány. A Draghi-kormány az ukrajnai háború kirobbanását követően beszerzési diverzifikációt indított el, mindenekelőtt az Észak-Afrikából érkező gázmennyiséget növelve, de számítások szerint az oroszországi földgáztól való függetlenedést csak 2024-re tudja teljesíteni az ország. A most közölt takarékossági programot a szeptember 25-i parlamenti választások után a következő kormány módosíthatja. Az ügyvivő kormány bejelentése szerint a héten újabb költségvetési csomaggal támogatják az emelkedő energiaárak miatt nehéz helyzetbe került családokat és vállalkozásokat. Az év eleje óta már több mint 30 milliárd eurót különítettek el erre a célra.
mti
Zöldinfó
Aszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
A hőség és az aszály miatt Szerbia és Bosznia egyes részein vízkorlátozást vezettek be.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tartós hőség és a csapadékhiány miatt Szerbia és Bosznia-Hercegovina több térségében is vízellátási problémák alakultak ki, ezért a hatóságok rendkívüli intézkedéseket és vízkorlátozást vezettek be – írja az alternativenergia.hu. Szerbiában a nyugat-szerbiai Valjevóhoz tartozó településeken rendkívüli helyzetet hirdettek az ivóvízhiány miatt. Az intézkedés célja az ivóvíz, valamint a mezőgazdasághoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges víz eljuttatásának megszervezése azokra a településekre, ahol hiány van. A helyi önkormányzat a lakosságot takarékos vízhasználatra kérte. A szintén az ország nyugati részén fekvő Arilje községben is szombattól vízkorlátozást vezetnek be a Rzav csatornarendszer alacsony vízhozama miatt. A vízellátást meghatározott időszakokban szüneteltetik annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló készletek elegendők legyenek a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére. A helyi önkormányzat arra kérte a lakosokat, hogy a vezetékes vizet kizárólag ivásra, főzésre és tisztálkodásra használják.
Bosznia-Hercegovinában szintén egyre súlyosabb gondokat okoz az elhúzódó aszály és a rendkívüli hőség. A helyzet különösen Hercegovinában válságos, ahol a víztározók vízszintje jelentősen csökkent. Mostarban, Siroki Brijegben, Posusjeban, Tomislavgradban, Konjicban, Bihacban és Zvornikban is takarékos vízhasználatra szólították fel a lakosságot, több településen pedig időszakos vízkorlátozást vezettek be. A boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a csapadékhiány következtében apadnak a források és a folyók, valamint csökken a víztározók vízszintje, ezért a lakosságot, a gazdálkodókat és a vállalkozásokat takarékos vízhasználatra kérte. Banja Luka egyes részein szintén korlátozták a vízellátást, és a közműszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy az aszály folytatódása esetén Bosznia-Hercegovina további térségeiben is hasonló intézkedésekre lehet szükség.
A vízhiány súlyosságát jelzi, hogy a Duna vízállása is történelmi mélypontra süllyedt. A szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint a folyó szintje Bezdannál, ahol Horvátország felől belép Szerbiába, mínusz 170 centiméteren áll, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték. Eddig a Duna legalacsonyabb vízállását 1909-ben mérték, amikor a vízszint mínusz 143 centiméter volt, míg a valaha feljegyzett legmagasabb vízállás elérte a 850 centimétert.
A rendkívül alacsony vízállás már a hajózást is akadályozza: a teherhajók jelenleg csupán rakományuk 25-30 százalékával közlekedhetnek, több hajó pedig zátonyra futott Gombos és Bezdan térségében. A Duna alacsony vízhozama miatt a Vaskapu 1 és 2 vízerőmű kapacitása mintegy negyedével működik, ugyanakkor a szerb áramszolgáltató (EPS) szerint az ország energiaellátása továbbra is biztosított. “Jelenleg nincs veszélyben Szerbia villamosenergia-ellátása” – jelentette ki Aleksandar Vucic államfő, de hozzátette, hogy a helyzet rendkívül összetett, és nehéz megjósolni, hogyan alakul a következő napokban.
Djuro Macut szerb miniszterelnök úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet “nem egyszerű, de nem is ad okot aggodalomra”, egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy takarékosan használja a villamos energiát és a vizet. Az állami vezetők megnyugtató nyilatkozataival szemben Milos Zdravkovic energetikai szakértő a FoNet hírügynökségnek azt mondta, hogy a következő hónapokban ellátási nehézségekre és akár áramkorlátozásra is számítani lehet. Véleménye szerint a problémák hátterében nemcsak a rendkívüli aszály áll, hanem az energetikai ágazat elmaradt beruházásai is. “Arra számítok, hogy egyre több hasonló probléma jelentkezik majd, télen pedig áramkorlátozások is lesznek, függetlenül attól, hogy ezeket hivatalosan bejelentik-e” – húzta alá.
A hidrológusok arra figyelmeztetnek, hogy augusztusban rendszerint tovább csökken a Duna vízszintje, és a következő hetekben sem várható jelentős javulás. A meteorológiai előrejelzések szerint a térségben a következő napokban is 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet, helyenként annál is melegebb várható, jelentős csapadék pedig továbbra sem valószínű.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
