Zöldinfó
Olaszországban októbertől gáztakarékossági program indul
A fűtési szezon késleltetett megkezdése, az otthonok hőmérsékletének csökkentése, valamint a zuhanyozás és a gépi mosás idejének szabályozása szerepel az októbertől tervezett olaszországi gázfogyasztási takarékossági programban, amelyet kedden tettek közzé.
A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint az őszi-téli időszakban 5,3 milliárd köbméterrel kell csökkenteni a földgázfogyasztást, így lehet megfelelő mennyiséget tartalékolni arra az esetre, ha az Oroszországból érkező gázszolgáltatást megszakad. A földgázfogyasztás csökkentésére irányuló nemzeti tervet az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium (Mite) bocsátotta ki. A dokumentum szerint a takarékossági programot minél korábban, már októbertől el kell indítani, és be kell vonni a lakosságot “érzékenyítve az olaszokat a probléma iránt”. A minisztérium a tartományok éghajlata szerint térségenként induló fűtési szezont 15 nappal megrövidíti, azt a korábbihoz képest nyolc nappal később lehet elindítani, és hét nappal korábban kell befejezni. A napi fűtési időt egy órával csökkentik. A középületek fűtési hőmérséklete legfeljebb 17 Celsius fok lehet, kétfokos tűréshatárral. Kivételt képeznek ez alól a kórházak, idősotthonok és hasonló intézmények. A lakások fűtésének maximumát 19 fokban szabták meg.
A tárca a takarékosság érdekében követendő magatartás példájaként szorgalmazza a zuhanyozás idejének csökkentését, alacsonyabb hőfokú vízzel, a tűzhelyek, sütők, mosogatógépek, mosógépek takarékos használatát, valamint a különböző elektronikus eszközök teljes kikapcsolását, amikor azok használaton kívül vannak. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy tésztafőzéskor, miután a lábasba tett víz elérte a forráspontot, tekerjük alacsonyabbra a lángot. Ez az ajánlás azonnal ironikus reakciókat váltott ki a közösségi oldalakon, mivel a tésztát Olaszországban nem szokás alacsony lángon főzni. A tervezet a nem földgázból nyert elektromos energia termelésének maximalizálását sürgeti, valamint a szén- és olajhasználatot. Olaszország energiafogyasztásának negyven százaléka számít gázfüggőnek, ami Európában az egyik legmagasabb arány. A Draghi-kormány az ukrajnai háború kirobbanását követően beszerzési diverzifikációt indított el, mindenekelőtt az Észak-Afrikából érkező gázmennyiséget növelve, de számítások szerint az oroszországi földgáztól való függetlenedést csak 2024-re tudja teljesíteni az ország. A most közölt takarékossági programot a szeptember 25-i parlamenti választások után a következő kormány módosíthatja. Az ügyvivő kormány bejelentése szerint a héten újabb költségvetési csomaggal támogatják az emelkedő energiaárak miatt nehéz helyzetbe került családokat és vállalkozásokat. Az év eleje óta már több mint 30 milliárd eurót különítettek el erre a célra.
mti
Zöldinfó
A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről
A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.
A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.
Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaInnováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
