Egyéb
Scholz: tekintettel kell lenni az orosz földgáztól függő uniós tagállamokra
A földgázpiacot érintő európai uniós szabályozás kialakításában tekintettel kell lenni az orosz szállításoktól nagyban függő tagállamok helyzetére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken Berlinben.
Olaf Scholz az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel folytatott megbeszélése után kettejük közös tájékoztatóján arra a kérdésre, mennyire tartanak attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljesen leállítja a földgázszállításokat, ha az EU felső határt vezet be a gáz árára, elmondta, “nagyon figyelmesen” meg kell hallgatni, hogy mit mondanak az ilyen javaslatokra az orosz szállításoktól erősen függő tagállamok. Németország sok más országgal együtt ki is állt azért, hogy a földgázt ne érintsék az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háborúja miatt elrendelt büntetőintézkedések. Nincsenek is ilyen szankciók, a nehézségeket egyedül az okozza, hogy Vlagyimir Putyin visszafogta a szállításokat, “nyilvánvalóan azért, hogy gyengítse vagy destabilizálja az európai demokráciákat” – húzta alá Olaf Scholz. Azonban az orosz elnök kísérlete kudarcra van ítélve, mert az európaiak szolidárisak egymással – mondta a német kancellár.
Olaf Scholz az energiaügyekért felelős tagállami miniszterek pénteki brüsszeli tanácskozásával kapcsolatban azt is jelezte, hogy kormánya a földgáz árának korlátozásáról szóló gondolatokkal ellentétben a villamosenergia piacán tervezett közösségi szintű szabályozást támogatja. Mint mondta, a német kormánynak és az EU javaslattevő intézményének, az Európai Bizottságnak a megközelítése igen hasonló. Kifejtette: az elképzelés lényege, hogy a fogyasztók energiaköltségeinek csökkentése érdekében egy ideiglenes nyereségadóval le kell fölözni a szél-, a nap-, a víz- és az atomenergiára, valamint a széntüzelésre építő áramtermelők kiugróan magas profitját, amelyre annak révén tesznek szert, hogy a villamos energia ára a jóval drágábban termelő, gáztüzelésű erőművek költségeihez igazodik. Charles Michel ugyancsak kiemelte, hogy Oroszország “megbízhatatlan szereplő” a földgázpiacon, és törekvései az EU megfélemlítését célozzák. Kifejtette, hogy az energiaválság leküzdéséhez három területen kell előre lépni, az első a fogyasztáscsökkentés, a második az ellátásbiztonság erősítése, a harmadik pedig az árak alakítása, amely azonban rendkívül összetett feladat.
A német kancellár Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban arról is szólt, hogy az EU rövidesen ötmilliárd euró hitelt biztosít az ukrán kormánynak. Németország ezen felül, nemzeti szinten további egymilliárd euróval segíti az orosz agresszió ellen védekező országot, és reméli, hogy követik példáját más tagállamok – mondta Olaf Scholz. Az EU jövőjével kapcsolatban a német kancellár és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács elnöke egyaránt kiemelte, hogy korszerűsíteni kell a döntéshozatalt, mindenekelőtt a külpolitikában. Ezen a területen a cselekvőképesség erősítése érdekében szakítani kell a teljes egyetértésre épülő döntésekkel, és át kell térni a többségi döntéshozatali eljárásra. Olaf Scholz hangsúlyozta: “teljesen világos”, hogy egy többpólusú, és hamarosan tízmilliárd lakosú világban a bővülő EU külpolitikája nem épülhet az egyhangúság elvére.
mti
Egyéb
A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.
Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.
Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.
„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.
Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.
„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.
A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.
Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem