Zöldinfó

Csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja a világon

Alig 50 év alatt csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja világszerte – figyelmeztet a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése, amely azonnali beavatkozást sürget.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-24

Szerző:

Hell

A WWF kétévente közzétett Élő bolygó-jelentésének idei kiadványa 5230 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj mintegy 32 ezer populációjának változását értékelte az elmúlt évtizedekre visszatekintve. Mint írták, 1970 és 2018 között átlagosan 69 százalékkal csökkent a populációk mérete, amit főleg az állatok természetes élőhelyének eltűnése okoz, mivel ezeket mezőgazdasági területekké alakítják, de az éghajlatváltozás is egyre nagyobb veszélyt jelent számukra. A legsúlyosabb populációvesztést az édesvízű tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő fajok szenvedték el, ezek létszáma 1970 óta átlagosan 83 százalékkal csökkent. A jelentés szerint a legnagyobb populációvesztés az Amazonas vidékén következett be, ahol az erdőirtás miatt pusztulnak el a korábban az erdőkben élő fajok. Ebben a régióban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az Amazonas esőerdői gyorsan közelednek ahhoz a fordulóponthoz, amikor már nem tudnak segíteni a globális felmelegedés hatásainak csökkentésében. “Ha elveszítjük az Amazonast, elveszítjük a klímaváltozás elleni harcot” – hangsúlyozta Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója. Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában kisebb léptékben csökkent a vadon élő állatok populációja. Ugyanakkor a londoni Zoológiai Társaság kutatói megjegyezték, hogy ezekben a térségekben már 1970-ben is csökkentek a populációk. A WWF a jelentés elkészítéséhez a Zoológiai Társaság Living Planet Indexének adatait használta. “Az éghajlati és a természeti válság nem valami távoli fenyegetés, amelyet unokáink egy még fel sem fedezett technológiával fognak megoldani” – hangsúlyozta Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi ügyvezető igazgatója, aki szerint a természet pusztulása és az éghajlatváltozás egyazon érem két oldala.

A tudósok szerint a globális hőmérsékletemelkedést 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni ahhoz, hogy a világ elkerülje az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait. Ennek eléréséhez a természet megóvása is létfontosságú, mert a természeti rendszerek – köztük az esőerdők – nagy mennyiségű üvegházhatású gáz tárolására alkalmasak. Barrett arra figyelmeztetett: “jelenleg még mindig veszítünk a természetből, tehát rossz irányba haladunk”. Évente tízmillió hektár erdő tűnik el, ami hatással van az éghajlatra, az élelmezésbiztonságra és emberek millióinak megélhetésére is.A jelentés ugyanakkor pozitív példákat is kiemelt: mint írták, a ciprusi célzott természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően 1999 és 2015 között 500 százalékkal nőtt az álcserepes teknősök fészkeinek száma. Nagy-Britanniában sikerült visszatelepíteni a kihalt darvakat, és ma már több mint 200 példány él belőlük, a kelet-afrikai Virunga-hegységben pedig 2010 óta a hegyi gorillák száma 480-ról 604-re nőtt.

Barrett hangsúlyozta: kormányoknak nem elegendő arról megállapodni, hogy a bolygó 30 százalékának védelmére biztosítanak forrásokat. “A vezetőknek el kell gondolkodniuk azon, hogy mi történik a bolygó másik 70 százalékával” – tette hozzá arra is utalva, hogy decemberben rendezik meg a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény konferenciát. A WWF-jelentés azt is kiemelte, hogy a természet helyreállítása nem lehetséges az őslakos népek és a helyi közösségek jogainak, valamint természetvédelmi vezető szerepüknek elismerése és tiszteletben tartása nélkül. A WWF Magyarországnak a jelentésről kiadott csütörtöki közleményében Sipos Katalin igazgató rámutatott: “miközben az éghajlatváltozás hatásai gyötrik az élővilágot is, az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben”. A közlemény szerint Magyarországon mások mellett olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya.

“A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek” – hangsúlyozta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.

mti

Kapcsolódó tartalom:állatok csökkenés populáció

Otthon

A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház

Vajon számít-e, hogy gyorsan, egyszerűen épül meg optimalizált anyagfelhasználással igényre szabott és kiváló energetikával rendelkező otthon? Igen! Lássuk a részleteket!

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-02

Szerző:

Hell

Vajon hogyan válik a jövő technológiájává az előregyártott betonelemekből épülő családi ház?

Az időjárási helyzetre tekintet nélkül, szélsebesen épült, és az első kapavágás után – november eleje és március vége között – eltelt öt hónap alatt az egyetlen betontechnológiával készülő mintaházban a belső munkálatok is befejeződtek. Az ÉMI Nemzeti Mintaházparkjában a Leier Mintaháza az egyetlen, amely nem könnyűszerkezetes, és amelynek építési sebessége az alkalmazott előregyártott betontechnológiának köszönhetően simán felvette a versenyt a könnyűszerkezetesekkel.

Egy biztos: a Leier előregyártott betontechnolóiáját alkalmazó épületnek feltétlenül helye van a gyorsan épülő házak bemutatására életre hívott telepen. Az ÉMI Nemzeti Mintaházparkjának célja az innovatív technológiájú épületek összegyűjtése, valamint a ma egyik fontos elvárására, a gyors építkezés igényére választ adó megoldások bemutatása. Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint típusházaik a gyorsaságon és az építési innováción kívül egy sor más előnyt is kínálnak a jövőben építkezőknek, amelyek közül legfontosabbként az energiatakarékosságot említette. Mi lehet ennek az alapja?

Energiatakarékos ház kompakt tömeggel

A jövőben az ÉMI telepén bemutató házként üzemelő épület alapja a Leier Rába típusháza volt, amit a tervező ezúttal a megadott, 12 × 8 méteres beépíthetőségre igazított. Az egyszerű alaprajzú, logikus elrendezésű otthon 5 fős család kényelmére optimalizált. Parádi Zsuzsanna, építész szerint, aki a Rába típusház eredeti terveit is jegyezi, az egyébként is jól átgondolt koncepciót könnyedén lehet az adott igényekre alakítani, ami a típusházak egyik fontos előnye. Ennél a háztípusnál az emeleti szint kialakítására eleve több variáció áll rendelkezésre, így a család intim tere lehet 1, 2 vagy akár 3 hálószobás is. Amennyiben nincs szükség fent ennyi hálóra, úgy a földszinti nappali galériás légterű helyiségkapcsolattal is épülhet. Ezzel a nappali nagyobb belmagassága elegáns, reprezentatív térérzetet nyújt.

Ilyen a most elkészült mintaház kialakítása is, amelyre szintén jellemző az alapjaként használt Rába ház kompakt épülettömege. Ez részben az energetikát szolgálja, de a kevésbé tagolt forma mind az előregyártás, mind a kivitelezés szempontjából gazdaságos, költséghatékony megoldás.

Az épület lemezalapjának elkészítése után gyorsan haladt a munka, hiszen a Leier kéregfalak következtek, majd a kéregelemes födém. A gyárból egyenesen a helyükre daruzható vasbeton panelek kb. egy hét múlva már kész szerkezetet eredményeztek.

Technológiai bemutató a mintaházon

A kész épület rövidesen látogatható bemutatóházként és műszaki tanácsadó központként, sok hasznos információval szolgálja majd a ma és a jövő szakembereit és az építkezőket egyaránt. Erre tekintettel már a tervezés során cél volt, hogy a lehető legtöbb műszaki megoldás megjelenjen az épületen. Így a földszinti főfalak esetén több változat került a tervre, ami kétféle technológia bemutatását szolgálja. Az épület homlokzatának egy részén megjelenő külső látszóbeton felületek mind sima, mind pedig strukturált, matricázott felületek szemléltetésére is lehetőséget adtak. Erre a szakaszra belső PIR hőszigetelés került, a normál kéregfalak pedig külső hőszigetelést kaptak.

A megrendelői igény és a településképi elvárások szerint a Rába típusház esetén a tető formája – a nyeregtetőtől a lapostetős változatig – több variáció közül választható. A Szentendrén felépített háznál a tervező egy aszimmetrikus nyeregtetős verzió mellett döntött, így a mintaházon bemutathatóvá vált kétfajta előregyártott vasbeton elem és a tény, hogy mindkettő alkalmas az ún. koporsófödém építésére. A házra tehát egy aszimmetrikus koporsófödém került, amelynek egyik oldala a 25o-ig alkalmazható mesterpanel födém elem, míg a másik oldala az ennél nagyobb hajlásszög esetén javasolt falpanel. Az létrejött tető alátéthéjazata, lég- és párazárása, és hőhídmentes tetőszigetelése is az épület remek energetikáját szolgálja.

A házon az előregyártott elemek közül megjelenik a 2022-ben Construma-díjas klímafödém, de mára az ún. klímafalak is kifejezetten népszerűek. A klímafödém lényege, hogy a kéregfödémbe épített csővezetékek alkalmasak mind hűtő-, mind pedig fűtővíz szállítására, ezáltal hőszivattyú kiszolgálására is úgy, hogy a csövek építés közbeni sérülése is elkerülhető. A mennyezet így fontos szerepet kap a kellemes klíma kialakításában, ugyanakkor a födém alsó felülete egységes marad, ezáltal tiszta teret adva bármilyen belső építészeti megoldásnak.

A megújuló energia részarány kielégítésére a tetőre kerülő napelemek mellett az épületben a kellemes téli esti hangulat felelőse, egy kandalló is helyet kapott, Leier kéménnyel.