Zöld Energia
Hatalmasat csökkenhet a rezsiszámla, ha split klímát használunk?
Valóban olcsóbb split klímával fűteni?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 23-án jelentette be: azon dolgoznak, hogy legyenek alternatív módszerek, amelyekkel a gázfogyasztás csökkenthető, és amelyekkel akár az áram terhére bizonyos szolgáltatások kezelhetővé válnak. „A split klíma alapú fűtés olcsóbb és hatékonyabb, mint a gázzal való fűtés. Persze mi is tudjuk, hogy ezt még be kell szerelni” – tette hozzá. A Portfolio szerint a felvetés a lakosság jelentős részét érinti: a hazai lakásállomány közel háromnegyede fogyaszt vezetékes gázt, és a légkondicionálók száma is gyorsan nő. A lap cikke alapján split klímával fűteni valóban olcsóbb és hatékonyabb, mint gázzal. Mint írják, a hőszivattyús megoldás sajátossága, hogy 1 kilowattóra villamosáramból 1 kilowattóra hőenergiát ad, a külső környezetből pedig még hozzátesz 3-4 kilowattóra hőenergiát. Így 70-ről 17 forintra csökkenhet a kilowattóránkénti energiaköltség. Amennyiben a berendezés hatásfoka lehetővé teszi a H tarifa használatát, az ár még alacsonyabb lehet.
A Daikin Hungary mintaszámítása alapján egy 80 négyzetméteres, három gázkonvektorral fűtött, évi 2200 köbméter gázfogyasztású lakásnál a fűtési számla évi több mint 530 ezer forint lesz. Egy három beltéri és egy kültéri egységből álló levegős hőszivattyú készülék ára megközelítőleg 1 millió forint, a telepítése közel 400 ezer forint, a H tarifa kiépítése pedig szintén legalább 300-400 ezer forint. A 1,7 millió forintos beruházás évi mintegy 75 000 forint mellett üzemeltethető, ami évente mintegy 400 ezres megtakarítást jelent.
A váltást fontolgatóknak elsősorban azt kell mérlegelniük, hogy pontosan mennyi a ház gázhasználata, illetve hogy belefér-e a kedvezményes átlagfogyasztás alatti díjszabásba az otthon. Az ingatlan energiahasználatát nagyban befolyásolja az energetikai állapota, így a szigeteltsége és a külső nyílászárók állapota. Split klíma esetében a hőszivattyúk számára létrehozott kedvezményes H tarifa akkor érhető el, ha szezonális fűtési jósági foka, az úgynevezett SCOP értéke eléri a minimális 3,4 értéket. Ezt ma már a legtöbb típus teljesíti. Az egyedi díjszabást a területileg illetékes villamos energia elosztói engedélyesnél lehet igényelni. Elmondható, hogy a levegő-levegő (split klímák) és a levegő-víz hőszivattyúk iránt is egyre nő a kereslet. Ez leterheltséget okoz a magyarországi cégeknél, ami hosszabb várakozási időt eredményezhet.
Zöld Energia
Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek
Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.
A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.
A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.
Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.
A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.
A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.
Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.
Borítókép: pv magazine / ai
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások
