Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mutatjuk mennyivel ér többet a háza napelemmel

Létrehozva:

|

Hiába a napelemes piacot érintő durva döntések, a rendszerek adott esetben még mindig értékesebbé tehetnek egy ingatlan.

A hazai napelemes piac az elmúlt bő egy évben elképesztő hullámzáson esett át. Az uniós-állami támogatásoknak köszönhetően előbb óriási fellendülés kezdődött, majd idén októbertől kezdődően szigorú szabályokat vezetett be a kormány, aminek következtében jelenleg nagyon hosszú a megtérülési idő. A szakértők bíznak benne, hogy rövidesen változnak az előírások, most ugyanis nem igazán éri meg a lakosság számára a beruházás. A különös helyzet a magyarországi ingatlanpiacra is jelentős hatást gyakorolt. A furcsa helyzetet a G7 a közelmúltban egy átfogó cikkben ismertette. A lap illusztrálásképpen három teljesen egyforma, egyazon utcában lévő képzeletbeli családi házat mutat be.

Az ingatlanok közti különbséget egyedül a napelemes felszereltség adja. Az első háznak nincs napelemes rendszere, gáz- és villanyszámlát fizetnek a lakók, a mostani helyzet miatt pedig bizonytalan ideig nem is éri meg nekik napelemet telepíteni. A második háznak sincs saját rendszere, de még az október 31-i határidő előtt beadták a telepítési kérelmet. Így még felszerelhetnek a jövőben egy olyan napelemeket, amelyek betáplálhatnak a közműhálózatba, de csak a rendszer átadása utáni tíz évben. Az esetleges beruházás megtérülése ezen ingatlan esetében bizonytalan.

Advertisement

A harmadik házon már egy felszerelt, működő napelemes rendszer van, gáz helyett árammal fűtenek, a napelemek teljes egészében fedezik az energiaigényt. Ennek az ingatlannak a tulajdonosa most nem fizet gáz- és villanyszámlát, és ez független attól, hogy mennyi lesz a gáz és az áram ára a jövőben. Ez a kegyelmi állapot jelen állás szerint addig tart, amíg a rendszer el nem éri a 10. születésnapját, hogy ezt követően mi lesz, az kérdéses. Vajon ha a tulajdonosok most akarnák eladni az egyes ingatlanokat, melyik érné a legtöbbet? Erre a kérdésre keresi a választ a G7.

Szaldó, nem szaldó

Advertisement

A bizonytalanság mellett a szaldó elszámolás az a tényező, amellyel számolni kell. Ennek lényege röviden az, hogy a háztartás évente egyszer számol el a szolgáltatóval a hálózatba betáplált, illetve az onnan felvett áram tükrében. Elvileg a rezsicsökkentet 36 forintos áram mellett is lehetséges, hogy ha nem jelentős a többletfogyasztás, elvileg nulla forint közelében maradjon a rezsi. Eddig nem volt egyértelmű, hogy a második és harmadik ház eladása esetén a vevő is maradhat-e a szaldós rendszerben. Az elmúlt évek szabályzása alapján az elszámolás egyébként csakis addig maradhat egy fogyasztónál, amíg az érintett szerződést újra nem kötik – ha például az inverter cserére szorul, új szerződésre van szükség. Az új szabályok értelmében a szaldó lehetősége legfeljebb tíz évig maradhat, ami tíz év felett számolt megtérülés esetén igencsak problémás lehet. Egyelőre csak feltételezhető, hogy 2024 után a bruttó elszámolás a mostani rendszerrel ellentétben már nem teszi majd lehetővé a rezsi lenullázását, legfeljebb csökkentést biztosíthat. De mi van akkor, ha a jelenlegi jogi káoszban megvesz valaki egy szaldós-napelemes házat? Bár a zavaros szabályok alapján úgy tűnhet, hogy a vásároló bukja a kedvező feltételeket, az E.ON a G7 megkeresésére azt közölte, ez nincs így.

Sokat dobhat az értéken

Advertisement

A három ház esetében tehát a harmadik ingatlannál az új tulajdonosnak sem kellene rezsit fizetnie, a másodiknál pedig adott a lehetőség a rezsicsökkentő beruházásra. Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy ha az adásvétel vagy öröklés átírásának időpontja nem a szaldó éves elszámolási napjára esik, akkor az adott napon bruttó alapon kell lezárni a szerződést. Megoldás lehet, amennyiben az ingatlan eladója lezáráskor kifizeti a bruttó szerinti egyenleget, a vevő pedig azt kéri, hogy neki már a szerződéskötés időpontja legyen a szaldó fordulónapja.

Ha a szolgáltató ezt elfogadja, akkor nem kell a bruttóval számolgatnia, hiszen egyből szaldóban indul. Benedikt Károly, a Duna House Holding Nyrt. marketing- és PR-vezetője szerint az utóbbi időben komoly volt az érdeklődés a napelemes házak iránt. Egy-egy ilyen ingatlanért a szokásos piaci árnál 10-15 százalékkal többet is kifizethetnek. Ez bizonyosan nagyobb összeg, mint amennyibe maga a rendszer került, a napelemes házakat ráadásul általában gyorsabban is el lehet adni. Az eladó elvileg dönthet úgy is, hogy az értékesítés előtt leszerelteti, majd magával viszi a napelemeket. Ilyenkor viszont új, kedvezőtlenebb szerződést kell kötni következő otthonánál.

Advertisement

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák