Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Milyen hatással van a hideg időjárás a napelemekre?

Az eső nem, a szél és a hideg időjárás viszont kifejezetten kedvezhet a napelemes rendszereknek.

Létrehozva:

|

Ahogy fejlődik a technika, és egyre gazdaságosabbá válnak a napelemek, úgy jelennek meg világszerte egyre több és több otthonon. A projekt megkezdése előtt sok kérdés merülhet fel a potenciális tulajokban, az egyik ilyen az, hogy az időjárás miként befolyásolja a panelek működését. Erre ad választ a Solar Alliance cikke. Talán nem meglepő, de a napelemek a napos időben termelik a legtöbb energiát, a felhőzet, sőt a hóréteg is csökkentheti a teljesítményt – igaz, ilyen időjárási körülmények között is működik a rendszer.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Nagy általánosságban elmondható, hogy minden, ami képes blokkolni a napsugárzást, befolyásolhatja a napelemeket. Az, hogy egy adott felhős napon mennyire működnek jól a panelek, nagyban függ a felhőzet vastagságától, de a rendszer jellemzően a normál teljesítmény 10-25 százalékát éri el. Ami már nem annyira evidens: a panelek épp a hideg időben működnek a legjobban. Amikor egy, a napból érkező foton elér egy fotovoltaikus cellát, az elektronok elektromos áramot hoznak létre. Az energiatermelés az elektron nyugalmi állapota és a napfény által aktivált, nagy energiájú állapota közötti különbségtől függ.

A hő hatására nyugalmi állapotban is magas a részecskék energiája, ami csökkenti a kulcsfontosságú eltérést, azaz az előállított áram mennyiségét. Elvileg tehát egy napsütötte, téli időszakban kifejezetten magassá válhat a teljesítmény – persze az energiatermelés szempontjából így is problémát jelent, hogy a hideg hónapokban kevesebb a napsütötte órák száma. Érdekes módon, noha az eső ronthat a működésen, van egy komoly előnye: lemoshatja a napfényt blokkoló szennyeződéseket. Hasonló tisztító hatással járhat a szél, amely ráadásul a hűtést is elősegítheti. Összességében tehát elmondható, hogy az időjárási viszonyok jelentősen befolyásolják a napelemes rendszereket. Ezen problémát az otthoni tartalékgenerátorok, valamint akkumulátorok orvosolhatják.

Advertisement

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák