Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A biztosítóknak is fel kell készülniük a környezeti kockázatokra

Ajánlást adott ki az MNB a hazai biztosítóknak az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosításáról, kezeléséről és közzétételéről, illetve üzleti tevékenység során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről.

Létrehozva:

|

A piac szereplői az aszálybiztosításoktól a felelősségi kárviselésen át egészen a befektetések átértékelődéséig számos módon kitettek a klíma- és környezeti kockázatoknak, így a zöld fordulat esetükben is kiemelten fontos. Az ajánlás összhangban van az MNB Zöld Programjával és a tavaly megújított felügyeleti stratégiájával is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a magyarországi székhelyű biztosítók számára az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről tevékenységük során. A felügyeleti szabályozás célja, hogy a piaci szereplők azonosítsák, mérjék, kezeljék, kontrollálják és tegyék közzé az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, üzleti tevékenységükben pedig érvényesítsék a környezeti fenntarthatósági szempontokat is. Mint emlékezetes, az MNB tavaly újította meg a hitelintézeti szektornak kiadott zöld ajánlását.

Intézményi befektetőként a biztosítók – pl. az ESG, zöld (állam)kötvények jegyzésével – keresleti oldalról is hozzájárulhatnak Magyarország karbonszegény, fenntartható gazdaságra való átállásához. Emellett nekik is fel kell ismerniük saját tevékenységük esetleges káros környezeti hatásait és a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat. Ezek nyomán tudnak – a környezeti hatásokat is figyelembe vevő – megalapozott stratégiai, üzleti döntéseket hozni.

A szektornak akut – pl. viharok, áradások, tüzek – és krónikus – csapadékmennyiség csökkenése, hőmérséklet emelkedése – fizikai kockázatokra kell felkészülnie, akár saját biztosítási szerződései kapcsán. Átállási kockázatot jelentenek (a stratégiát, üzleti modellt érintően) a karbonszegény, éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való átállás érdekében tett politika-szabályozási, technológiai vagy piaci változások. A biztosítási piac speciális kockázata ezek mellett az éghajlatváltozás okozta felelősségbiztosítási károkból fakadó rizikó. Utóbbi nem megfelelő kezelése akár a biztosítókkal szembeni fellépésekkel, perekkel is járhat.

Az ajánlás elvárja a biztosítóktól, hogy vállalatirányítási rendszereik átalakítása nyomán igazgatási, irányító és felügyelő testületeik kellően fel tudják mérni a klímaváltozási és környezeti kockázatokat. Ajánlott, hogy a biztosítók hozzanak létre az éghajlatváltozással, környezeti kockázatok kezelésével és kontrolljával foglalkozó szervezeti egységet („ESG központ”) vagy/és nevezzenek ki felelős vezetőt („fenntarthatósági vezető”) a téma kapcsán.

Advertisement

Az MNB elvárja, hogy a biztosítók alakítsanak ki belső irányelveket, melyek szabályozzák, hogy az éghajlatváltozáshoz köthető és környezeti kockázatok értékelése és nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba. Értékelniük kell emellett (rövid-, közép- és legalább 10 éves távlatban is) a klímaváltozáshoz köthető és környezeti kockázatoknak való – pl. szektorális, földrajzi, egyes termékekre vonatkozó – kitettségüket, valamint a befektetési döntéseik meghozatalánál is figyelembe kell venniük a környezeti kockázatokat.

A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos felügyeleti ajánlás, hogy a biztosítók az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat illetően materiális információkat, illetve kulcsfontosságú adatokat tegyenek közzé. Meg kell kezdeniük továbbá a felkészülést a már bejelentett, de még nem hatályos közzétételekre vonatkozó jogszabályok teljesítésére is.

Az ajánlást 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk a biztosítóknak, úgy, hogy ezt megelőzően – még a szabályozás hatályba lépése előtt – önértékelést kell elvégezniük az ajánlásban megfogalmazott elvárások tekintetében.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Advertisement

Zöldinfó

„Csókosok” lettek a gólyák, otthont teremtenek nekik a szakemberek

Megújult otthon várja a visszatérő gólyákat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zalai Tájegységében. A szakemberek javában munkálkodnak, hogy a gólyafészkek megfelelő állapotban várják vissza lakóikat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az általuk szükségesnek ítélt beavatkozásokban az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. munkatársai is együttműködnek. A villanyoszlopokon lévő fészkek esetében több kiváltó ok miatt válhat szükségessé a beavatkozás. A régi, több éven át épített, tatarozott fészek, akár több száz kilogrammot is nyomhat, magassága és kerülete is jóval meghaladhatja az egy métert!

A gallyakon kívül, amelyek a fészek vázát adják, az annak bélelésére szolgáló föld, és fűfélék, valamint a fiókanevelés idején felhalmozódó egyéb szerves anyag is növeli a súlyát. Több esetben előfordul, hogy a régi, nagy méreteket öltő fészek megdől. Így azon kívül, hogy az áramszolgáltatás folytonosságát veszélyeztetheti, a gólyáknak sem biztonságos „statikailag”, könnyen leeshet az oszlopról. Ilyen esetekben a fészek egy részét, vagy akár a teljes gólyafészket eltávolítják, a meglévő fészekmagasítóra szükség esetén új fészekalapot helyeznek.

A másik gyakori eset, amikor a gólyák közvetlenül az oszlop tetejére, a vezetékekre építenek új fészket. A megérkezésük előtti, vagy az elvonulásuk utáni időszakban nyílik lehetőség az áramszolgáltató által rendszeresített fém fészekmagasítók kihelyezésére, amelyekre az Igazgatóság munkatársai által készített, a fészeképítésre ösztönző fészekalap kerül. Sok kolléga több éves tapasztalata szerint a fészekalapok kihelyezése esetén nagyobb a fészekfoglalás valószínűsége, szeretik a gólyák.

A fehér gólya fészek-beavatkozások kapcsán a Nyugat-Zalai tájegységben 28 tervezett beavatkozás történik 2024 márciusáig, amihez 22 fészekalap szükséges. Az Igazgatóságunk teljes működési területén átlagosan körülbelül 40-50 gólyafészek alapra van szükség évente. Ennek a mennyiségnek az elkészítése nem kis feladat. Ezért Igazgatóságunk szívesen veszi a fészekalap előállításához kedvet érző lakosság által készített fészekalapokat is. Különösen az őszi-tavaszi metszések idején sok alapanyag gyűlhet össze a kertekben, ezekből is célszerű a könnyen hajló, ujjnyi vastagságú vesszőket használni, ám minimális drótozással is segíthetjük a fészekalapok stabilitását. A fészekalap minimum 100-110 cm átmérővel a gólyák számára már kívánatos lehet.

Idén, tájegységünk munkatársai eddig 13 fészekalapot készítettek hajlékony vesszőkből. Jó alapanyagnak bizonyult a fűz, vagy a szőlő metszése után keletkező venyige. Hajlékonyságuk miatt könnyen kör formájúra alakíthatók, tartósságuk akár 10-20 év is lehet.

Advertisement

A fehér gólyák már elindultak telelő helyeikről, reméljük jó útjuk lesz, hogy ismét sok fiókát nevelhessenek fészkeikben.

Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!