Zöldinfó

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják a Nők a Tudományban Kiválósági Díj idei díjazottjai; Munkácsy Gyöngyi és Lengyel Edina munkásságát kiemelkedő tudományos teljesítményük, valamint mentorálási tevékenységük elismeréseként díjazták.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2024-03-20

Szerző:

Vanessza

A díjat évről évre olyan inspiráló kutatónőknek adják át, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket – áll a Nők a Tudományban Egyesület MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, a Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet az idei nőnaphoz kötődően a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével tizenegyedik alkalommal ítéltek oda. A földtudományok kategóriában az elismerést Lengyel Edina, a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa kapta, aki kutatásaiban a sekély vizes élőhelyek jelentős élőlénycsoportjával, a kovaalgákkal foglalkozik. Terepi és laboratóriumi munkálatai révén arra keres válaszokat, hogy az emberi tevékenység miként változtatja meg az édesvizekben és a szikesekben élő kovaalgák jelenlétét és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Rangos szaklapokban megjelent eredményeit és a kutatócsoportjuk által kifejlesztett speciális mutatókat azóta már széles körben alkalmazzák, többek között tavak ökológiai állapotbecsléséhez is – emelik ki a közeleményben.

Lengyel Edinát idézik, aki elmondta: a víz fontossága megkérdőjelezhetetlen, így vizeink megőrzése és jó állapotuk fenntartása a jelen és jövő kor kiemelt és sürgős feladatai közé tartozik. Az orvosi-biológiai kategória díjazottja Munkácsy Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, aki onkológiai kutatásai és bioinformatikai analízisekben szerzett tapasztalatai révén a genetikai alapú, személyre szabott medicina fejlődéséért dolgozik. Az ehhez szükséges, rendkívüli precizitást igénylő laboratóriumi munkafolyamatok során hatalmas mennyiségű adattömeg keletkezik, amelynek bioinformatikai kiértékelése számos, nyilvánosan is elérhető eszköz és adatbázis bevonásával történik. Munkácsy Gyöngyit is idézik, aki elmondta: a biológia és az informatika ötvözése lehetővé teszi számára, hogy hozzájáruljon a rákgyógyítás terén folyó kutatásokhoz. “Egy tumoros megbetegedés kialakulása és gyógyítása még mindig számos megoldatlan kérdéssel szembesít bennünket, én azonban hiszem, hogy e két terület kombinálása segíthet új diagnosztikai és terápiás megközelítések kifejlesztésében” – mutat rá Munkácsy Gyöngyi.

A kiemelkedő kutatói teljesítményhez nélkülözhetetlenek a mindennapi munkát segítő technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők. Közülük az idei évben Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense részesült Nők a Tudományban Kiválósági Díjban, aki 29 éve támogatja az intézményben dolgozó orvosok, biológusok és PhD-hallgatók kutatásait.

Zöldinfó

A bolygónkon minden mindennel összefügg, erről szólnak a Planet Lens fesztivál alkotásai

A bolygónkon minden mindennel összefügg és csak az együttélés teremthet harmóniát – erről szólnak a fesztivál alkotásai – hangsúlyozta Áder János.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2025-05-19

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Áder János volt köztársasági elnök elmondta, hogy az alkotók számára a természet, a környezet és a fenntarthatóság nemcsak egy téma a sok közül, hanem egy tudatosan vállalt küldetés, hitvallás az élet mellett. Mint mondta, a fesztiválra 45 országból érkeztek pályázatok,176 film és 1331 fotó közül választhatta ki a zsűri a versenyműveket.

A május 15. és 18. között zajló rendezvény eseményei ingyenesen látogathatók a város több intézményében és külső helyszínein. A programok a planetlens.hu oldalon is megtalálhatóak. Áder János emlékeztetett, hogy a világ talán legismertebb természetfilmese, David Attenborough egy héttel ezelőtt ünnepelte a kilencvenkilencedik születésnapját. Hozzátette: a jeles nap alkalmából egy angol napilap felkérésére éppen kilencvenkilencen, köztük írók, színészek, zenészek, politikusok, környezetvédelmi szakemberek, tudósok és tévés munkatársak mondták el a legendás alkotóval kapcsolatos élményeiket. A kuratóriumi elnök felidézte, Attenborough első sorozatai alatt az utcák kiürültek, valamint arról is beszélt, hogy a természetfilmes a mai napig tud áhítatot tud teremteni.

Áder János az egyik Attenborough-t köszöntő szavait idézve elmondta, hogy a természetfilmes újra és újra ugyanazzal a felszólítással kezdte a mondandóját: Look, azaz Nézzék! Bármilyen sokszor mondta, a felhívás szinte mágikus erővel hatott, David Attenborough azt mutatta, ami ott volt – fogalmazott Áder János. Hozzátette, hogy alkotót ünneplők szerint Attenborough mindig az igazat mondta, egy olyan korban, amikor nehéz megbízni bárkiben. Olyan korban élünk, amikor még a saját szemünknek hinni sem könnyű, hiszen a digitális felületek ontják a hamisított látványt, és lassanként leszoktatnak az elmélyült figyelemről – fogalmazott a volt köztársasági elnök.

A Planet Lens fesztivál most minden segítséget megad, hogy attenborough-i módon nézzünk és lássunk – fűzte hozzá. Szavai szerint Budapesttől Mongóliáig, az Ibériai-félszigettől Etiópiáig, Kanadától Szovátáig merülhetünk el az elénk táruló látványban. Ami lehet felemelő vagy megdöbbentő – hangsúlyozta.

Áder János kiemelte: a kor, amelyben élünk, az első olyan kihalási hullámot hozta el, amelyért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. A kihalás gyorsasága pedig minden képzeletet felülmúl – hangsúlyozta, hozzátéve: a kérdés az, hogy akarjuk-e a ma ismert és számunkra otthonos állat- és növényvilágot holnap a már kihalt kavicsfogú álteknős mellé tenni.

Az emberi kultúra csak akkor maradhat fenn, ha a biológiai sokféleség megmentésével önmagunkat mentjük meg – fogalmazott Áder János beszédében. Porga Gyula, Veszprém polgármestere (FIDESZ-KDNP) arról beszélt, hogy a 2023-as Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat három szakaszból állt, a felkészülésből, a programévből és a most “az örökség” szakaszaiból. Mint mondta, az EKF révén olyan feltételek jöttek létre Veszprémben, amelyek lehetőséget biztosítanak például a Planet Lens és más hasonló rendezvények lebonyolítására.

Tovább olvasom