Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A díszmadarak életképtelenek a természetben

Létrehozva:

|

Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.

A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.

Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi.  Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

 

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A felszín alatti vizek és a geotermikus energia kerülnek a középpontba Budapesten

Budapesten rendezik meg a hidrogeológusok világkongresszusát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Budapesten rendezik meg a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) 53. világkongresszusát szeptember 14. és 18. között – ismertette az alternativenergia.hu. A felszínalatti vizekkel foglalkozó szakmai rendezvény ötven év után tér vissza Magyarországra – közölték az MTI-vel a szervezők. A közlemény szerint a rendezvényre a világ 75 országából közel 900 kutató, mérnök, vízügyi szakember, ipari szereplő és döntéshozó érkezik a fővárosba.

A résztvevők a fenntartható vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a geotermikus energia, valamint a felszínalatti vízkészletek védelmének legfontosabb kérdéseit vitatják meg. A kongresszus szeptember 15-i ünnepélyes megnyitóján a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), az UNESCO és az IAH vezető képviselői köszöntik a megjelenteket.

Az esemény középpontjában a felszínalatti vizek stratégiai jelentősége és a nemzetközi tudományos együttműködés szerepe áll. A megnyitó kiemelt részeként megemlékeznek Prof. Tóth Józsefről, a világhírű magyar hidrogeológusról, akinek felszínalatti vízáramlási rendszerekről alkotott elmélete alapvetően formálta át a modern hidrogeológiai gondolkodást – írták a tájékoztatóban.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák