Zöldinfó
A díszmadarak életképtelenek a természetben
Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.
A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.
Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi. Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Velence csatornáiban is feltűnnek a delfinek: a felmelegedő tenger lehet az ok
Olaszország partjainál egyre több delfint figyelnek meg.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tenger felmelegedése okozhatja, hogy Velencétől Szardíniáig egyre több delfin merészkedik az olaszországi partokhoz – nyilatkozott Maddalena Jahoda biológus, a Tethys tengerkutató intézet szakértője a Corriere della Sera napilapnak. A Canal Grande csatornájába augusztus 13-tól visszaköltözött a helyiek által Mimmo névre keresztelt delfin, aki már tavaly nyár óta gyakori látogatója Velence kanálisainak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Idén nyáron Lampedusa partjainál is több delfint figyeltek meg, amiként Szardínia szigeténél, valamint az Adriai-tengernél is, Rimini magasságában. Közös nevezőnek számít, hogy a magányos vagy csapatban, kölykeikkel érkező delfinek egészen közel merészkednek a partokhoz, beúsznak a kikötőkbe, nem tartanak az emberek jelenlététől. A negyven éve a tengeri környezet fenntartásával foglalkozó Maddalena Jahoda elmondta, hogy a Földközi-tengerben nyolcfajta delfin él, és mindegyiknek megvan a saját területe.
A partokhoz közeledő delfinek a palackorrúak családjába tartoznak, amely alkalmazkodóképességéről ismert. Ez a delfin jól viseli a hőmérséklet és a tengervíz sótartalmának változását – hangoztatta a biológus. Úgy vélte, hogy a tengerek felmelegedése az ott élő fajok mozgásában, területi elosztásában is változást okoz, vagyis átalakítja a táplálkozási lehetőségeket. Maddalena Jahoda hangsúlyozta, hogy a szokások pontos felméréséhez több év megfigyelés szükséges, de “az a benyomásunk, hogy valami változóban van, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése befolyásolja a a cetek mozgását”.
A milánói székhelyű Tethys tudományos intézet 1986 óta tanulmányozza a tengeri környezet fenntarthatóságát. Ez az intézet állította össze a Földközi-tenger medencéjében élő cetek és más állatfajok legnagyobb adatbankját, amely az interneten is konzultálható. Santuario Pelagos (Tengerszentély) névvel védett tengeri oázist is működtet kilencvenezer négyzetkilométeres területen a Ligur-tengeren.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon4 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés