Zöldinfó
A díszmadarak életképtelenek a természetben
Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.
A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.
Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi. Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Aszály és kockázatok ellen: új online biztosítási megoldás a mezőgazdaságban
Online is köthető növénybiztosítás az MBH AgrárPartner Platformon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MBH Bank 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalata, az MBH eFin Technologies Zrt. és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elindította az MBH AgrárPartner Platformot, amelyen növénybiztosítást köthetnek a gazdálkodók – közölte az alternativenergia.hu. A platformon beadott igények alapján a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. négy biztosítótól kér be ajánlatot, és segít a legelőnyösebb kiválasztásában. A teljes folyamat: az adatmegadástól az ajánlatok összehasonlításán át egészen a szerződéskötésig teljes egészében online intézhető. Kovásznai Ádám, az MBH eFin Technologies Zrt. üzletágvezetője a közleményben megjegyzete, az együttműködéssel olyan ügyfélbarát, digitális csatornát nyit, amely átláthatóbbá teszi a növénybiztosítást és számottevő időmegtakarítást jelenthet.
A közlemény idézte Bara Ágnest, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. stratégiai és nemzetközi értékesítési vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta, a növénybiztosítás speciális kockázatátruházási megoldás, ráadásul az államilag támogatott biztosítási rendszernek köszönhetően a biztosítási díj számottevő része visszaigényelhető. Arra is kitértek, hogy Magyarországon négy biztosító kínál növénybiztosítást, az ebből származó díjbevétel évente mintegy 25-30 milliárd forint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a mezőgazdaság éves kibocsátása 4100 és 4400 milliárd forint között mozgott tavaly, ebből a gabonafélék 900-1100, az ipari növények 500-550, a kertészeti termékek 400, a gyümölcsfélék 160-180, a takarmánynövények 100-120 milliárd forintos értéket képviselnek. A kibocsátás gerincét adó szántóföldi növénytermesztés mintegy 4 millió hektáron folyik, a fő növények közül a búzatermelés jellemzően 5–6 millió tonna, a kukoricáé 3–8 millió tonna között alakul, míg az árpa- és a napraforgó-termelés egyenként 1,5–2 millió tonnát tesz ki. Rámutattak arra is, hogy a termelés egyre inkább ki van téve az időjárási szélsőségeknek, különösen az aszály okoz jelentős károkat.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés