Zöldinfó
A díszmadarak életképtelenek a természetben
Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.
A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.
Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi. Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Természetközeli rekreációs területet alakítanak ki a Csobaj-tó mellett
Új rekreációs zöldterület jön létre a főváros XVI. kerületében a Csobaj-tónál és környezetében, ahol a jövőben komoly fejlesztés indulhat..
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
“Az Energiaügyi Minisztérium felkarolta a projektet, és kezdő lökésként 30 millió forintos támogatást biztosít a tervezés előkészítéséhez, a védő erdősáv kialakításához” – mondta Raisz Anikó, olvasható az alternativenergia.hu. Mint kifejtette, nagyon fontos, hogy a városon belül is minél több zöldfelület legyen, amelyet rekreációs, környezeti nevelési céllal lehet használni, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt szabadidős tevékenységet folytathatnak. Hozzátette: a Csobaj-tó környékén élhető, tiszta, szép és természetes környezetet akarnak teremteni. “Az egykori bányaterület újra gyönyörű ékköve lehet a fővárosnak” – jegyezte meg Raisz Anikó. Kovács Péter XVI. kerületi polgármester felidézte, hogy a helyszínen régen kavics- és sóderbánya működött, a terület pedig az elmúlt néhány évtizedben magánkézben volt. Hozzátette: korábban voltak tervek a cinkotai Csobaj-bánya és környezete beépítéséről, de az önkormányzat hosszas tárgyalásokat követően tavaly megállapodott az eddigi tulajdonossal, és megvásárolta a területet.
“Célunk, hogy a Városligethez hasonlítható nagy zöld terület létesüljön a XVI. kerületi kertvárosban” – szögezte le a polgármester. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a projektet a XVI. kerület a Főváros helyett végzi el. Elmondta, hogy a környéken lakók kérték, hogy a terület maradjon meg zöldterületnek, és a szabadidőt, a rekreációt szolgálja. “Itt a kerületben nem engedünk új területeket beépíteni, főleg olyanokat nem, amelyek alkalmasak rekreációs és szabadidős tevékenységre. Ezért tűztük ki célul, hogy megvásároljuk a csaknem 20 hektáros területet. A tulajdoni lapra az önkormányzat be lett jegyezve, mostantól az itt lakók kéréseit, igényeit figyelembe véve alakítjuk a területet” – fejtette ki Szatmáry Kristóf.
A politikus elmondása szerint több terv van arra, mit lehetne tenni a 20 hektáros területen, a folyamat várhatóan hosszú és költséges lesz. Szatmáry Kristóf megjegyezte, hogy eddig a Turul-liget, illetve a Levente-park vetődött fel a terület új elnevezéseként. A sajtótájékoztatót követően a helyszínen egy szakember közreműködésével mintát vettek a Csoba-tó vizéből, amiből kiderült, hogy annak PH-, foszfor- és oxigénértéke egyaránt kiváló, és élhető környezetet mutat. Szakértők szerint a tó környezete mára számos védett állatfaj élő-, pihenő- és szaporodóhelyévé vált, így a Cinkotai-bányatónak kiemelt ökológiai jelentősége van a helyi biodiverzitás megőrzése szempontjából. A tóban féltucat halfaj mellett több védett kétéltűfaj is él, például nagy tavibékák, erdei békák és barna varangyok. A tavat, a tóparti nádast, a közeli bozótosokat és az erdős részeket számos madárfaj keresi fel hosszabb-rövidebb időre, a tó körüli dombok között rendszeres vendégek a rókák és az őzek.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés