Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A díszmadarak életképtelenek a természetben

Létrehozva:

|

Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.

A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.

Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi.  Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

 

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Európa egyik legkülönlegesebb vadon élő orchideája nyílik Székelyföldön

Virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a boldogasszony papucsa.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) – írja az alternativenergia.hu. Az Európában és Romániában is szigorú védettséget élvező növényfaj Hargita megyében a Csíki- és Gyergyói-havasokban, valamint a Hagymás-hegységben is megtalálható, továbbá Kovászna megyében is ismert három élőhelye. Világos erdőkben, erdőszéleken, mészkőben gazdag talajú tisztásokon nő. Mivel a növény fennmaradása rendkívül törékeny egyensúlyon múlik, és a kihalás szélén áll, fokozottan védett: tilos leszedni, kitépni, elpusztítani, kereskedni vele. Demeter László biológus, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság munkatársa az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a faj tudományos neve – Cypripedium calceolus – ógörög és latin nyelvből ered, és “Afrodité kis papucsaként” fordítható. A virág jellegzetes alakjára utal román és magyar elnevezése is, és a keresztény kultúrkörhöz, Szűz Máriához kapcsolódik.

A boldogasszony papucsa a romániai flóra legnagyobb spontán orchideája, mely évtizedekig élhet ugyanazon az élőhelyen. Védettségét az is indokolja, hogy fejlődése lassú, egy virágzásra képes felnőtt növény létrejötte hosszú ideig eltart. Megjelenése mellett a biológiája is lenyűgöző: virágja csapdaként funkcionál a beporzó rovarok számára – mutatott rá Demeter László.

“A virág színe és megjelenése vonzza a kis rovarokat a “papucsba”, de a belső falak csúszósak, és nem engedik őket kijutni azon az úton, amelyen bejutottak. Az egyetlen kiút a virág tetején található két keskeny nyíláson keresztül vezet. Kifelé menet a rovarok kénytelenek elhaladni a portokok és a bibe mellett, így történik meg a beporzás” – mondta a szakember.

Advertisement

Mivel magjai rendkívül kicsik és nem tartalmaznak elegendő tápanyagtartalékot ahhoz, hogy önállóan csírázzanak, a fejlődéshez kapcsolatba kell kerülniük a talajban található mikroszkopikus gombákkal. Ez a szimbiózis biztosítja az új növény létrejöttét. A biológus szerint a növény védettségét a faj ritkasága, szigorú ökológiai igényei, a klíma- és élőhelyváltozásokra való érzékenysége indokolja. Azokat, akik találkoznak vele, arra kérik, hogy csodálják, de hagyják az élőhelyén.

Egy természetből gyökerestől kiszedett növénynek nagyon alacsonyak a túlélési esélyei, és egyetlen példány elvesztése is hatással lehet egy évtizedek alatt kialakult populációra. “A legjobb módja annak, hogy megvédjük ezt a rendkívüli orchideát, ha természetes élőhelyén csodáljuk, és hozzájárulunk azoknak a helyeknek a megőrzéséhez, ahol még mindig fennmaradt” – mondta.

Advertisement

A boldogasszony papucsa egyik legfontosabb populációja a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkban található. Itt mintegy 300 példány nő csoportosan, viszonylag kis területen, ami különösen értékes a faj védelme szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák