Zöldinfó

A díszmadarak életképtelenek a természetben

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-06-19

Szerző:

Hell

Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.

A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.

Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi. Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Kapcsolódó tartalom:diszmadarak Gyerkó Tibor

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?

A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.

Létrehozva:

11 perc telt el a létrehozás óta

2025-12-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.

A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.

A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.

A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.

Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.

A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.

Tovább olvasom