Zöldinfó
A díszmadarak életképtelenek a természetben
Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.
A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.
Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi. Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
3700 hektárnyi pusztítás után: jelentősen megerősítette tűzvédelmét Szlovénia
Szlovénia jobban felkészült az erdőtüzek megfékezésére, mint négy éve.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szlovénia ma már jóval felkészültebb az erdőtüzek megfékezésére, mint négy évvel ezelőtt, amikor az ország történetének legsúlyosabb erdőtüze pusztított a Karszt-fennsíkon – közölte az alternativenergia.hu. A 2022. július 15-én, hőhullám idején keletkezett tűz 17 napon át tombolt az olasz határ közelében, és mintegy 3700 hektárt, köztük 2900 hektár erdőt perzselt fel. Az oltásban több ezer tűzoltó, katonai helikopterek és külföldi egységek vettek részt. A katasztrófa ráirányította a figyelmet a szlovén tűzoltás hiányosságaira, és felgyorsította a légi oltási kapacitás, a megelőzést szolgáló infrastruktúra és a vészhelyzeti koordináció fejlesztését.
A 2024-ben létrehozott légi tűzoltóegység jelenleg négy Air Tractor típusú tűzoltó repülőgéppel rendelkezik. A gépek az idén már tizenegy erdő- és bozóttűz oltásában vettek részt. A katasztrófavédelem szerint a gyors légi beavatkozással megakadályozható a tüzek továbbterjedése. A repülőgépek személyzete általában fél órán belül mozgósítható. A légi egység további két repülőgép, több pilóta, valamint felderítő drónok beszerzését tervezi. A ljubljanai repülőtéren új hangár is épül a flotta számára. A tűzoltóság szerint a repülőgépek ezen a nyáron több alkalommal is bizonyították, hogy jelentősen javítják az oltás hatékonyságát. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a tartós aszály és a szélsőséges időjárás tovább növeli az erdőtüzek kockázatát.
A 2022-es tűzvész óta a Karszt-fennsíkon tűzvédelmi pásztákat, víztározókat, bekötőutakat és helikopter-leszállóhelyeket alakítottak ki. A Sezanában tavaly megnyílt erdőtűzvédelmi központban az első évben mintegy ezer tűzoltót képeztek ki. A leégett erdők helyreállítása 2022 végén kezdődött meg. Az érintett területek egy részén őshonos fafajokat telepítenek, máshol a természetes újulásra bízzák az erdő regenerálódását.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés