Zöldinfó
A díszmadarak életképtelenek a természetben
Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.
A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.
Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi. Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.
Zöldinfó
Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten
A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.
Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia13 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés