Zöldinfó

A díszmadarak életképtelenek a természetben

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-06-19

Szerző:

Hell

Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.

A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.

Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi. Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Kapcsolódó tartalom:diszmadarak Gyerkó Tibor

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Klímasemlegesség felé 2040-es köztes céllal

2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő az uniós klímarendelet módosítása.

Létrehozva:

59 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós klímarendelet módosításáról a Tanáccsal kötött politikai megállapodást, amely 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési célt rögzít az Európai Unió számára – írja az alternativenergia.hu. A képviselők 413 igen szavazattal, 226 ellenében és 12 tartózkodás mellett támogatták a rendelet módosítását. Az új, köztes és kötelező érvényű 2040-es cél az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elérését szolgálja. A felülvizsgált klímarendelet bizonyos rugalmassági elemeket is bevezet a tagállamok számára. 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés legfeljebb öt százalékpontja – az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest két százalékponttal több – származhat magas minőségű, partnerországokból származó nemzetközi szén-dioxid-kreditekből. A képviselők biztosítékokat építettek be annak érdekében, hogy az ilyen projektek ne sértsék az EU stratégiai érdekeit.

A módosítás lehetővé teszi továbbá a tartós, belföldi szén-dioxid-eltávolítás beszámítását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások ellentételezésére, valamint nagyobb rugalmasságot biztosít az ágazatok és eszközök közötti célmegvalósításban, a költséghatékonyság erősítése érdekében. A jogalkotók hangsúlyozták: a zöldátállásnak és az uniós versenyképesség javításának kéz a kézben kell járnia. A módosítás egy évvel, 2028-ra halasztja az úgynevezett ETS2 rendszer bevezetését, amely az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra terjed ki.
A klímarendelet szerint az Európai Bizottság kétévente értékeli majd a 2040-es cél elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejlődést és az uniós ipar versenyképességének alakulását. A vizsgálat során elemzik az energiaárak trendjeit, azok vállalkozásokra és háztartásokra gyakorolt hatásait, valamint a nettó szén-dioxid-eltávolítás uniós szintű alakulását is.

A felülvizsgálat eredményeként a bizottság javaslatot tehet az uniós klímarendelet további módosítására, beleértve a 2040-es cél kiigazítását vagy a végrehajtási keret megerősítését szolgáló intézkedéseket, az uniós versenyképesség, jólét és társadalmi kohézió megőrzése érdekében.

Tovább olvasom