Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium május közepén azonnali moratóriumot hirdetett a védett erdők fakitermelésére – írja az alternativenergia.hu. A napokban megjelent miniszteri utasítás óvja a védett és Natura 2000 területeken a magas természetességű állami erdeinket, melynek hatálya alatt szeptember 30-áig néhány kivételtől eltekintve tilos a fakitermelés. A WWF Magyarország ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a moratórium lejártával hosszú távon és gyökeresen át kell alakítani a természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdeink kezelését. A moratórium lejárta után a védett és Natura 2000 területekről száműzni kell a tar- és végvágásokat, illetve a jelentősebb kiterjedésű védett területeket végleg ki kell vonni a gazdasági célú faanyagtermelésből. A váltásra az erdők klímaalkalmazkodása és a vadon élő állat- és növényvilág megőrzése miatt feltétlenül szükség van, de az erdei talaj védelme és a helyben élők életminőségének javítása érdekében ugyancsak elkerülhetetlen.

„Az új kormányzat egyik első lépése szimbolikus jelentőségű – mondta dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A tavaszi időszak tarvágásokkal kapcsolatos társadalmi vitái megmutatták, valós igény van arra, hogy a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és egyéb védett területek erdeinek kezelése a jövőben másképpen történjen, a Gemenctől egészen a Zempléni-hegységig.”

A WWF Magyarország az alábbi hét pontban foglalta össze, hogy milyen lépésekre van szükség a védett és Natura 2000 területek erdeinek új szempontú kezeléséhez:

• 1) A védett és Natura 2000 területek őshonos fafajú erdeiben meg kell szüntetni a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodást, vagyis a tar- és végvágás lehetőségét.
• 2) A nemzeti parkokban és tájvédelmi körzetekben ki kell jelölni a faanyagtermelésből kivont, jelentős kiterjedésű erdőtömböket – ún. természeti övezeteket (más néven magterületek vagy A-zónák) –, ahol kizárólag természetvédelmi erdőkezelés végezhető, illetve lehetőség szerint az erdők háborítatlan állapotú fenntartása kap prioritást.2 Fontos, hogy a védett területek természeti övezeteinek kezelése a nemzetipark-igazgatóságokhoz kerüljön.
• 3) A 140 évnél idősebb fákból álló, magas természetességű szentélyerdőkben kizárólag természetvédelmi erdőkezelés történhet, az elsődleges cél pedig háborítatlan állapotuk fenntartása legyen, bárhol is vannak az országban!
• 4) A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a védett és Natura 2000 területeken az őshonos fafajokból álló, elegyes, vegyeskorú erdők kialakítására és megőrzésére kell alapozni, nem a távoli tájak idegenhonos fafajaira.
• 5) Biztosítani kell a nem vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás, illetve a természetvédelmi erdőkezelés termőhelyi feltételeit – mindenekelőtt a természetes vízellátottságot, illetve vízpótlást, az emberi beavatkozás miatt túlszaporodott patás nagyvadfajok létszámának szabályozását az erdei újulat túlzott károsításának megelőzése érdekében, valamint az inváziós tulajdonságú idegenhonos, fásszárú fajok visszaszorítását.
• 6) Csökkenteni kell a kitermelt faanyag mennyiségét, és meg kell szüntetni a tűzifa pazarló felhasználását – különösen a biomassza-erőművekben.
• 7) Az állami erdőket kezelő intézmények finanszírozását fenntarthatóvá kell tenni, hogy ne a fakitermelésből származó bevétel képezze a működésük alapját. Védett és Natura 2000 területeken az erdőgazdálkodást állami forrásokból kell támogatni.

A WWF Magyarország álláspontja szerint a természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdeink természetességének és ellenálló képességének megőrzése az itt végzett gazdasági célú faanyagtermelésnél jóval fontosabb össztársadalmi érdek, ezért a kezelésüket feltétlenül új alapokra kell helyezni. A feladat megkívánja a jelenlegi erdőtervezés felülvizsgálatát, a védett területekre vonatkozó kezelési tervek elkészítését és az intézményi rendszer átalakítását.