Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A díszmadarak életképtelenek a természetben

Létrehozva:

|

Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.

A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.

Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi.  Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

 

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Régészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen

Megújította a pusztamaróti történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a Pusztamarót térségében található történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő; az itteni régészeti feltárás új ismeretekkel szolgált az 1526 őszén, a mohácsi csata után itt lezajlott eseményekről és az egykori érseki kastélyról – írja az alternativenergia.hu. A parkerdő az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a régészeti kutatás és a környezetrendezés állami támogatással, hétmillió forintos keretből, valamint további kétmillió forint saját forrásból valósult meg. A Gerecse, azon belül Pusztamarót ma kedvelt erdei kirándulóhely, ötszáz évvel ezelőtt azonban a mohácsi csatát követő időszak egyik tragikus eseményének helyszíne volt – írták. A közlemény szerint, a vizsgálatot a pécsi Janus Pannonius Múzeummal együttműködésben végezték. A múzeum a Mohács 500 kutatási program részeként már több mint egy évtizede vizsgálja a mohácsi csatateret és jelentős tapasztalattal rendelkezik a korszakhoz köthető terepi munkákban.

A régészeti feltárást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézete végezte tanszéki ásatás részeként, de a munkákban a területileg illetékes Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Balassa Bálint Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei is közreműködtek. A kutatás középpontjában a középkori Marót falu közelében, a Maróti-kő alján található épületmaradványok álltak: az erdő fái és avartakarója alatt két középkori eredetű épület nyomai húzódnak. Az írott források alapján feltételezhető, hogy itt állt Zsigmond király egykori vadászkastélya. A király 1388-ban Marótot az esztergomi érseknek adományozta, a kastély első ismert írásos említése pedig 1399-ből származik.

A régészeti feltárás és a talajradaros felmérések során sikerült pontosan meghatározni az egykori palotaegyüttes alaprajzát; ez két részből állt, és egykor monumentális építménynek számított. Az északi épülettömb lehetett az Estei Hippolit esztergomi érsek által reneszánsz stílusban emelt új palota. Azt írták, a hely történetének legdrámaibb fejezete 1526 őszéhez kötődik. A mohácsi csata és Buda elfoglalása után az Esztergom felé menekülők egy csoportja Marótnál próbált ellenállni az oszmán hadaknak. A korabeli beszámolók szerint a menekülők elsáncolták magukat, ám ellenállásukat végül felszámolták, és sokan meghaltak. A kastély és a középkori Marót falu pusztulása is ehhez az időszakhoz köthető.

Advertisement

Jelentős eredményt hozott a terület vizsgálata, itt már 2024-ben emberi csontmaradványokra figyeltek fel. A régészek újabb, szétszóródott emberi maradványokat tártak fel, amelyek környezetéből a többi között muskétagolyó, nyílhegy és Jagelló-kori érme is előkerült. A forrásokban említett maróti csata egyértelmű nyomaira utalnak a falu területén felszínre került dárdák, golyók és egy 1524-ben vert II. Lajos érme is – ismertették.

A leletek fontos új adatokkal szolgálhatnak az 1526 őszén Marótnál lezajlott eseményekről, és arra utalnak, hogy a kastély közvetlen környezetét is érinthette az összecsapás. A feltárás eredményeinek tudományos feldolgozása azonban még folyamatban van, több kérdés megválaszolása további vizsgálatokat igényel – közölték. Az összegzés szerint a régészeti munkával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő rendezte a történelmi emlékhely környezetét, valamint új információs táblát helyezett ki, amely bemutatja Pusztamarót történetét, az egykori kastélyt és a régészeti kutatás legfontosabb eddigi eredményeit.

Advertisement

A parkerdő kiemelte, az erdészeti feladatai mellett fontosnak tartja, hogy a kirándulók számára a természeti értékek mellett az erdőkben élő történelmi múlt is láthatóbbá és érthetőbbé váljon. A pusztamaróti emlékhely jó példával szolgál arra a tényre, hogy az erdők nemcsak természeti értékeket őriznek: évszázadok történetének emlékei is megbújhatnak a fák és az avar alatt – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák