Zöldinfó

A díszmadarak életképtelenek a természetben

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-06-19

Szerző:

Hell

Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.

A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.

Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi. Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

Kapcsolódó tartalom:diszmadarak Gyerkó Tibor

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Tudatosabb vízhasználat: így spórolnak a magyarok a mindennapokban

A magyar lakosság jelentős része valós és fenyegető problémaként érzékeli a vízhiányt – derül ki a víz világnapja alkalmából.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatás szerint a válaszadók 61 százaléka súlyos, míg 15 százaléka kifejezetten nagyon súlyos problémának tartja a vízhiányt. A megkérdezettek többsége ezért a mindennapokban is igyekszik tudatosabban bánni a vízzel – emelték ki a Kärcher az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint az alternativenergia.hu írta, a vízkészletek kérdése világszerte egyre hangsúlyosabb téma. A klímaváltozás, a gyakoribb aszályos időszakok és a növekvő vízigény miatt sok térségben nő a vízhiány kockázata, és ez a jelenség Magyarországon is egyre érzékelhetőbb. Az utóbbi évek száraz nyarai és az alacsony vízállások a hazai vízgazdálkodás sérülékenységére is ráirányították a figyelmet. A kutatás alapján a vízfogyasztás csökkentésének leggyakoribb módja az olyan egyszerű, mindennapi gyakorlatokhoz kapcsolódik, mint a csap elzárása fogmosás közben (63 százalék), a kádfürdő helyett a zuhanyzás választása (54 százalék), valamint a csöpögő csapok gyors megjavítása (52 százalék). Az esővíz gyűjtése a válaszadók 27 százalékára jellemző, ami a községekben élők körében a legelterjedtebb (38 százalék), míg a fővárosban nyilvánvalóan jóval ritkább (15 százalék).

A Kärcher tisztítási szakértői szerint a háztartási takarítás sokszor észrevétlenül is jelentős vízfelhasználással jár. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen módszereket használunk. Egy hagyományos felmosás során például gyakran 5-10 liter víz is elfogy egyetlen alkalommal, különösen, ha a vizet többször cseréljük a vödörben.
A gőztisztítás ezzel szemben jóval kevesebb vízzel működik: a készülékek általában kis mennyiségű vizet alakítanak át magas hőmérsékletű gőzzé, amely hatékonyan oldja a szennyeződéseket, így a tisztítás akár lényegesen kisebb vízfelhasználással is megoldható.

A kutatásból az derült ki, hogy a takarítás során is egyre többen figyelnek a vízhasználatra. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) tudatosabban adagolja a vizet takarítás közben, harmaduk (34 százalék) kifejezetten kevesebb vízzel működő eszközöket használ, míg negyedük (24 százalék) inkább ritkábban, de alaposabban takarít, így kevesebb vizet használ. Minden tizedik válaszadó gőztisztítót használ, amivel jelentős vízmennyiség takarítható meg.

A Kärcher kutatása szerint a fenntartható takarítás legfőbb előnyeit a válaszadók csaknem azonos arányban látják a környezet védelmében (50 százalék), az alacsonyabb víz- és energiafelhasználásban (50 százalék), valamint az egészségesebb otthoni környezetben (48 százalék). A felelősség kérdésében a válaszadók több mint fele (56 százalék) úgy véli, hogy a fenntartható takarítás elterjedése közös társadalmi feladat, miközben közel azonos arányban említik a háztartások, továbbá a gyártók, márkák szerepét is. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom