Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A díszmadarak életképtelenek a természetben

Létrehozva:

|

Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.

A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.

Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi.  Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

 

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Drágul a vízparti pihenés: prémium nyaralók hódítanak a Dél-Alföldön

Élénkül a kereslet a dél-alföldi régió üdülőingatlanpiacán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mérsékelt élénküléssel indult a nyári szezon a dél-alföldi régió üdülőövezeteiben; a vásárlók kétharmada továbbra is helybeli vagy a régióból érdeklődik, ugyanakkor egyre nagyobb számban jelennek meg a nyugat-magyarországi és fővárosi vásárlók, akik kiszorulnak a drága balatoni és velencei-tavi piacokról-közölte az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése alapján az MTI-vel. Az ingatlanközvetítő hálózat elemzése szerint a Dél-Alföldön is teret hódít a prémium szegmens a piacon, az elsődleges szempont a négyévszakos használhatóság és az alacsony fenntartási költség – írja az alternativenergia.hu. A dél-alföldi üdülőingatlanok piacát jelenleg rendkívül erős árazási kettősség jellemzi: a tranzakciók többsége a 25-60 millió forintos sávban történik, ám az olló a műszaki tartalom és a vízparti elhelyezkedés függvényében drasztikusan szétnyílt. A piac gerincét adó, felújítandó vagy klasszikus szezonális hétvégi házak jellemzően 350-700 ezer forintos négyzetméteráron mozognak. A korszerű gépészettel felszerelt üdülők négyzetméterára 800 ezer és 1,2 millió forint között alakult. A kiemelt lokációkban található, saját stéggel vagy privát vízparttal rendelkező, wellness-funkciós luxusingatlanoknál a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem ritka – közölték.

Piros Szilvia, a dél-alföldi régió vezetője a közleményben ismertette: a kínálat enyhe bővülést mutat a tavalyi évhez képest, de a piac erősen szelektál. A reálisan árazott, jó állapotú ingatlanoknál minimális az alkupozíció, míg a korszerűtlen, túlárazott nyaralók több szezonon keresztül is a piacon ragadhatnak. Általánosságban 5-10 százalékos alku jellemző – tette hozzá. Az adataik szerint a legerősebb érdeklődés az 50-90 négyzetméteres, saját kerttel vagy stégkapcsolattal rendelkező nyaralók iránt mutatkozik, 25-50 millió forintos áron.

Finanszírozási oldalon a lakáspiaccal ellentétben továbbra is a készpénzes vásárlások dominálnak, mivel a hitelfelvételt jelentősen korlátozza a nyaralók hitelezhetősége. Az elemzés szerint a régió legkeresettebb és legértékállóbb célpontjai továbbra is a Körös-holtágak, azon belül is Szarvas és Békésszentandrás. A turisztikai és strandfejlesztések hatására a Tisza-tó térségében Abádszalók emelkedik ki. A természetközeli, családias hangulatot keresők körében a Tisza-parti területek – Mártély, Tiszakécske, Csongrád-Körös-torok – piaca is stabil.

Advertisement

Az elemzés rámutat egy újonnan megjelenő tendenciára is: a vásárlók egy része tudatosan fordít hátat a klasszikus tömegturizmusnak. A kiszámíthatóbb fenntartási költségek, a nyugalom és a családiasabb környezet miatt egyre népszerűbbé válnak az olyan kisebb üdülőterületek, mint a Szelidi-tó vagy a Vadkerti-tó. Ezzel párhuzamosan megjelentek a spekulatív befektetők is, akik a jó lokációjú, de jelenleg még komfort nélküli, elavult ingatlanokat keresik azokon a területeken, ahol az önkormányzatok már elindították a modernizációs és infrastrukturális fejlesztési programokat – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák