Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A díszmadarak életképtelenek a természetben

Létrehozva:

|

Gyerkó Tibor, standard hullámospapagáj-tenyésztő a tenyésztői, kiállítási oldalról mesél a díszmadártartásról. Elmondása szerint díszmadár kategóriába soroljuk például a kanári fajokat, a különféle papagájokat, és az úgynevezett egzota gyűjtőfogalomba tartozó apróbb madárfajtákat.

A díszmadarak mér régóta fogságban élő, nemesített madarak, amik a természetben életképtelenek. Kiállítási kalitkában, és szoba, vagy kerti volierekben – röpdékben – szokás tartani őket. Vadmadarakat csakis kutatási célra lehet befogni, és ellenőrzött körülmények között lehet tartani. Gyerkó Tibor az Egyenlítő című műsorban arról mesél, hogy a kanári madarak tollazatának szín mutációja a tenyésztők több száz éves munkájának eredménye. A kanárit több más kisebb testű madárfajjal keresztezték, mint például a csízekkel. A standard hullámospapagáj az egyetlen olyan faj, amit csak saját fajtájával tudtak szaporítani. Magyarországon a legtöbb tenyésztő színkanárit tart, házi kedvencnek pedig a legtöbben a hullámos papagájt választják, emellett népszerűek a díszpintyfélék is. Viszonylag ritkábban választanak gyümölcs- és lágyevő madarakat, amilyen például a beo. Sokak számára egyértelműnek tűnik, hogy a díszmadarakat, kimondottan a számukra készített eleséggel szabad csak táplálni.

Viszont Gyerkó Tibor olyan abszurd esetről is beszámolt, hogy a boncolás során az derült ki, hogy az adott madarat gazdái emberi táplálékkal etették. A madártartásban felmerülhet a kérdés, hogy egy díszmadár és a gazdája között milyen kapcsolat alakulhat ki. Igaz a szóban forgó madaraktól nem fognak a tulajdonosok olyan figyelmet, kapni, mint például egy kutyától, vagy egy macskától kaphatnának, de Gyerkó Tibor tapasztalatai szerint egyértelműen kialakul a kötődés, némely példánynál jellemző, hogy interakcióba lépnek tulajdonosukkal. A díszmadártartás egyik problémája a szökés. Ilyenkor csak az esetek 10-15%-ban kerülnek elő a madarak. A díszmadarak, főleg a kiállításra tenyésztett példányok a természetben életképtelenek. Gyerkó Tibor többször hangsúlyozza, hogy számára a díszmadártartás, és tenyésztésük egy szép hobbi.  Még több hasznos információt, és tudnivalót tudhatnak meg a díszmadarakról, ha megnézik az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén.

 

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Évtizedes ritkaság: földközi-tengeri barátfókát videóztak Budva közelében

Ritka földközi-tengeri barátfókát észleltek a montenegrói partoknál.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világ egyik igen ritka tengeri emlősét, egy földközi-tengeri barátfókát filmezett le egy búvár a montenegrói Budva közelében – számolt be az alternativenergia.hu. Martin Beier búvároktató a Budva előtti Sveti Nikola-sziget közelében merült, amikor a távolban mozgásra lett figyelmes. Néhány másodperc elteltével vált világossá számára, hogy egy földközi-tengeri barátfóka úszik előtte nyugodtan az Adria vizében. “Nem akartam hinni a szememnek” – idézte fel a ritka találkozást a búvár. Mint mondta, különösen szerencsésnek érzi magát, hogy saját szemével láthatta az állatot. Bár a felvétel minősége nem tökéletes, már maga a találkozás is kivételesnek számít.

A búvárok nem közelítették meg az állatot, hanem tisztes távolságból figyelték, amíg lassan eltűnt a tenger kékjében. Beier elmondása szerint a felszínre érve még sokáig csak a különleges élményről beszéltek. A földközi-tengeri barátfóka (Monachus Monachus) a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint kihalóban van. A vadászat, a tengerek szennyezettsége és az élőhelyek elvesztése miatt mindössze néhány száz egyedre zsugorodott össze a populáció.

A legtöbb földközi-tengeri barátfóka a görög és török partoknál él. Montenegró adriai partszakaszán az elmúlt években mindössze néhány alkalommal figyelték meg, ezért minden hiteles észlelés fontos információval szolgálhat az állomány helyzetének nyomon követéséhez – közölte a kotori Tengerbiológiai Intézet.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák