Zöldinfó

A fenntarthatóságért fog össze tizennégy magyarországi egyetem

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kezdeményezésére 14 intézmény részvételével alakult meg a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) a baranyai megyeszékhelyen, csütörtökön.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-04

Szerző:

Hell

A platform létrehozásáról szóló keretmegállapodás aláírása előtt tartott előadásában Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a globális kihívásoknak elsősorban helyi megoldásokkal lehet megfelelni, a mostani együttműködés pedig ennek egyik kiváló példája. Kijelentette: a TIM üdvözli az egyetemek fenntarthatóságot szem előtt tartó együttműködési készségét és a kezdeményezést. Azt mondta, a magyarországi egyetemek előremutató módon gondolkodnak, nyitottak arra, hogy a fenntarthatóságra figyelve valósítsák meg céljaikat. Reményét fejezte ki, hogy a keretmegállapodást most megkötő 14 egyetemből hamarosan akár 60-nál is több lesz. Biztos abban ugyanis – tette hozzá -, hogy a közös munka már rövid távon is sok előnnyel jár majd. Az államtitkár úgy vélekedett: a gazdasági növekedésnek mindig együtt kell járnia a környezetvédelemmel, egyik terület sem fejlődhet a másik kárára. Hangsúlyozta, a magyar kormány ennek megfelelően hozza meg intézkedéseit, és már bizonyította, hogy elkötelezett a környezet védelme és a fenntarthatóság iránt.

Az energiaválság felgyorsította az eddigi folyamatokat, a kabinet pedig készen áll arra, hogy a problémákra az egyetemekkel közösen keressen megoldást – mondta Raisz Anikó. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaválság és az aszály is megmutatta, nincs fontosabb, mint a teremtett világ védelme, e tekintetben pedig kiemelkedő szerep jut az egyetemeknek. Éppen ezért a képzési struktúra megújításánál a fenntarthatóságot kiemelt helyen kezelik majd – fűzte hozzá. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta, a megállapodásnak külön aktualitást ad az energiaválság és az, hogy az ember tevékenysége immár bizonyíthatóan kedvezőtlenül befolyásolja a környezetet. Reményét fejezte ki, hogy az intézményeknek egyre több jó gyakorlatot sikerül megosztaniuk egymással a fenntarthatósággal összefüggésben. Szili Katalin, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet: az egyetemeknek komoly felelősségük van abban, hogy “élhető környezetet hagyjunk az utódainkra”, e tekintetben pedig a baranyai felsőoktatási intézmény élen jár.

Az intézmény már ma is a világ egyik legzöldebb egyeteme, amely energiafelhasználását már fele részben megújuló forrásokból fedezi, folyamatosan egyre több elektromos autót állít szolgálatba, szelektív módon gyűjtik a karokon a hulladékot és száműzték az intézményből a PET-palackokat is – mondta. A csütörtöki rendezvényen a kezdeményező PTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vált a MEFP tagjává.

mti

Kapcsolódó tartalom:egyetem fenntarthatóság összefogás

Zöldinfó

Újabb lépés a fenntartható gazdálkodás felé: támogatják az öntözést

Újabb öntözésfejlesztési beruházások indulnak.

Létrehozva:

8 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium (AM) első körben 26 darab komplex öntözésfejlesztési beruházás támogatásáról döntött 21,2 milliárd forint értékben – írja az alternativenergia.hu. A vissza nem térítendő támogatás célja, hogy elősegítse a jelentősen megváltozott klimatikus viszonyoknak kitett művelés alatt álló területeken a víz utánpótlásának biztosítását – jelentette be Nagy István agrárminiszter a szaktárca közleményében. Nagy István hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében az elmúlt tíz évben több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott az agrártárca, összesen 178 milliárd forint összegben. Mindezek eredményeként 32 ezer hektárral nőtt az öntözött mezőgazdasági terület Magyarországon, valamint számos régi infrastruktúrát is felújítottak – írták a közleményben. A miniszter hozzátette, hogy a gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt a víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a jelenleg zajló támogatási ciklus fejlesztési programjában, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) keretében is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az összesen csaknem 66 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett két öntözésfejlesztési intézkedés esetében 2025 tavaszán, illetve őszén, több szakaszban lehetett támogatási kérelmeket benyújtani. A pályázati felhívások azokat a műszaki megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően maximális víztakarékossággal járnak – tájékoztatott az Agrárminisztérium. Nagy István kifejtette, mindkét felhívás keretében támogatási célként jelent meg a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztése. Ennek megfelelően a támogatható tevékenységek között szerepelnek az öntözővíz felhasználásának hatékonyságát javító beruházások, a vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával, a melioráció és a vízfelhasználás-hatékonyság, valamint az öntözőberendezések energiafelhasználás hatékonyságának javítása.

A kisebb beruházásokat támogató intézkedés keretében már korábban is több körben születettek támogató döntések, összesen már 124 darab öntözésfejlesztési beruházás esetében, 8,8 milliárd forint értékben. Most az “Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatása” című, nagyobb, komplexebb beruházásokat támogató kiírás esetében is meghozta az agrártárca az első körös döntést, melynek értelmében 26 darab kérelem részesül több mint 21,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban – ismertette. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a kérelmek szakaszos elbírálása miatt, a következő hetekben is folytatódnak a döntések, melyek eredményeképpen mind a kisebb, mind pedig a nagyobb öntözésfejlesztési beruházásokat támogató kiírás tekintetében is bővül a támogatott gazdálkodók sora – közölte a Agrárminisztérium.

Tovább olvasom