

Zöldinfó
A fenntarthatóságért fog össze tizennégy magyarországi egyetem
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kezdeményezésére 14 intézmény részvételével alakult meg a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) a baranyai megyeszékhelyen, csütörtökön.
A platform létrehozásáról szóló keretmegállapodás aláírása előtt tartott előadásában Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a globális kihívásoknak elsősorban helyi megoldásokkal lehet megfelelni, a mostani együttműködés pedig ennek egyik kiváló példája. Kijelentette: a TIM üdvözli az egyetemek fenntarthatóságot szem előtt tartó együttműködési készségét és a kezdeményezést. Azt mondta, a magyarországi egyetemek előremutató módon gondolkodnak, nyitottak arra, hogy a fenntarthatóságra figyelve valósítsák meg céljaikat. Reményét fejezte ki, hogy a keretmegállapodást most megkötő 14 egyetemből hamarosan akár 60-nál is több lesz. Biztos abban ugyanis – tette hozzá -, hogy a közös munka már rövid távon is sok előnnyel jár majd. Az államtitkár úgy vélekedett: a gazdasági növekedésnek mindig együtt kell járnia a környezetvédelemmel, egyik terület sem fejlődhet a másik kárára. Hangsúlyozta, a magyar kormány ennek megfelelően hozza meg intézkedéseit, és már bizonyította, hogy elkötelezett a környezet védelme és a fenntarthatóság iránt.
Az energiaválság felgyorsította az eddigi folyamatokat, a kabinet pedig készen áll arra, hogy a problémákra az egyetemekkel közösen keressen megoldást – mondta Raisz Anikó. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaválság és az aszály is megmutatta, nincs fontosabb, mint a teremtett világ védelme, e tekintetben pedig kiemelkedő szerep jut az egyetemeknek. Éppen ezért a képzési struktúra megújításánál a fenntarthatóságot kiemelt helyen kezelik majd – fűzte hozzá. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta, a megállapodásnak külön aktualitást ad az energiaválság és az, hogy az ember tevékenysége immár bizonyíthatóan kedvezőtlenül befolyásolja a környezetet. Reményét fejezte ki, hogy az intézményeknek egyre több jó gyakorlatot sikerül megosztaniuk egymással a fenntarthatósággal összefüggésben. Szili Katalin, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet: az egyetemeknek komoly felelősségük van abban, hogy “élhető környezetet hagyjunk az utódainkra”, e tekintetben pedig a baranyai felsőoktatási intézmény élen jár.
Az intézmény már ma is a világ egyik legzöldebb egyeteme, amely energiafelhasználását már fele részben megújuló forrásokból fedezi, folyamatosan egyre több elektromos autót állít szolgálatba, szelektív módon gyűjtik a karokon a hulladékot és száműzték az intézményből a PET-palackokat is – mondta. A csütörtöki rendezvényen a kezdeményező PTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vált a MEFP tagjává.
mti

Zöld Energia
Milyen hatással van a baromfira, ha napelemek alatt kapirgálnak?
A Technique Solaire francia vállalat szerint a napelemeknek a baromfitenyésztésben is van létjogosultsága.

A francia Technique Solaire napelem-fejlesztő partneri megállapodást kötött a Nouzilly-i Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet (INRAE) Baromfi Kísérleti Egységével, illetve a Magneraud Alternatív Baromfitenyésztési Rendszerek Kísérleti Egységével – számol be a PV Magazine. A cél az, hogy felmérjék a fotovoltaikus panelek használhatóságát a szabadtéri baromfitenyésztő területeken.
A napelemes technológia az élet egyre több területén jelenik meg. Az egyik izgalmas fejlesztési irány a mezőgazdaságot érinti: világszerte sok régióban kutatják, hogy a fotovoltaikus paneleket hogyan lehetne alkalmazni az agráriumban. A legtöbb esetben a paneleket a növénytermesztésben, például üvegházakban hasznosítják, de az állattenyésztésben is van létjogosultsága a technológiának.
A Technique Solaire 2017 óta fejleszt fotovoltaikus madárházakat, ólakat vad- és baromfitenyésztők bevonásával. Ezek olyan egymás után elhelyezett, hálókkal összekapcsolt tetőegységek, amelyeken fotovoltaikus rendszerek találhatóak.
Az alacsonyabb telepítési költségek mellett a madárházak komoly előnye, hogy a kültéri tyúkólak tulajdonságait igazítják az olyan baromfik tartásához, mint amilyenek a húsukért tartott brojler csirkék vagy a kacsák.
A Technique Solaire szerint nem túl gyakori, hogy a madarak számára szabadtéri ólakat helyezzenek ki, sok állat élete során még csak el sem hagyja a költőépületeket. Mint a cég kiemelte, számos tanulmány kimutatta, hogy a madarak valójában éppen az árnyékos szabadtéri kifutókat kedvelik, ahol fák, kerítések és panelek is helyet kaphatnak. A vállalat által kínált napelemes egységek tehát a madarak számára is kedvezőek lehetnek.
A gyakorlati alkalmazás tökéletesítéséhez ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek. Az INRAE segítségével a Technique Solaire elemezni kívánja az állatok viselkedésének alakulását a rendszerek közelében. A cég szerint a Lot-et-Garonne-ban működő madárház alatt tett első megfigyelések kifejezetten biztatóak, az állatok gyakoribb, hosszabb és távolabbi utakat tesznek meg a farmépületből.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Ezért lehet kiváló befektetés a napelem a vállalatoknak
-
Egyéb1 hét telt el a létrehozás óta
Itthon is elérhetőek a könnyen tisztuló napelemek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Csapvíz vagy ásványvíz?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Így lesz még hatékonyabb a napelem
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Mit tehetünk a jó vízminőség érdekében?