Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A foci is lehet zöld?

Létrehozva:

|

Az elmúlt napokban ismét visszatért a remény a hazai labdarúgó válogatott eredményeit követő honfitársaink otthonaiba: a magyar nemzeti tizenegy előbb Románia válogatottja ellen ért el 1-1-es döntetlent, majd a Feröer-szigetek csapatát verte meg 1-0-ra. Vannak országok azonban ahol a sportág megújulása teljesen más dimenzióban mozog, mint az éppen regnáló szövetségi kapitány leváltásának vagy megtartásának kérdése. A focit is egyre inkább ostromolja a környezettudatos, fenntarthatósági paradigmákat előtérbe helyező szemlélet.

A sportág zöldülést számos fejlesztés segíti: organikus pályák, újrahasznosítható gyep, kinetikus energiával működő elektromos rendszerek vagy éppen egy egész stadiont LED-es fényárba borító fejlesztés. De legalább ilyen fontos a megfelelő szennyvízkezelés kiépítése, vagy éppen a környezetbarát alapanyagok használata.

Ahol tényleg felvillanyoz a játékosok futásteljesítménye

A kinetikus energiatermelés elvét már sok posztban említettem, mint a jövő egyik fontos fejlesztési iránya. Most éppen egy angol cég telepített 200 kinetikus energiát gyűjtő panelt egy brazil stadion gyepszőnyege alá. A panelek minden egyes rájuk lépés során körülbelül 5 watt energiát termelnek másodpercenként. A stadion zöld státuszát napelemek telepítésével erősítették, amelyek alapfeladata a kinetikus rendszerben termelt energia kiegészítése. A rendszer körülbelül 10 órán keresztül képes a pálya megvilágítását biztosítani.

Advertisement

Organikus játéktér

Gloucestershire-i Forest Green Rovers labdarúgó klub nemrég nyerte el Nagy-Britannia első organikus focipályájának elismerő címét. Az elmúlt három évben a klub sikeresen tűntette el a játéktér környékéről a nitrogénalapú műtrágyákat és a pálya karbantartásához használt környezetszennyező anyagokat. Ezek helyett elsősorban növényi alapú anyagokat – például tea vagy hínár alapú tápanyagok – használnak a gyep gondozására. A baktériumok és gombák számára pedig rendszeresen faszenet juttatnak ki a játéktérre.

Advertisement

Újrahasznosítható gyepszőnyeg

A Real Madrid 2012-ben 11 edzőpályáját borította be újgenerációs gyepszőnyeggel. A gyep nem igényel sem öntözést, sem vágást vagy gyomirtást. Ugyanakkor a Desso nevű vállalat, a gyepszőnyeget szállító cég, biztosította a patinás klub vezetőit, hogy az edzőpályák régi játékterét iskolák és sportklubok részére továbbítja, ezzel nyújtva meg azok életciklusát. Emellett a cég kötelezettséget vállalt arra is, hogy 2020-ig átáll a lehető legkörnyezetbarátabb anyagokból készülő műfüves pályák telepítésére, amelyekhez a napjainkban általánosan használt, kevésbé környezetbarát anyagok alig 10 százalékát használják majd fel.

Advertisement

Az angol Manchester United pedig az Apollo Tyres céggel kötött megállapodást és létesítettek közösen egy focipályát az Old Trafford komplexumban 2.200 darab, közel 10 tonnányi, használt gumiabroncs újrahasznosításával. A FIFA-minősítéssel rendelkező műfüves pályát elsősorban a helyi közösség használja.

LED-es fényjáték

Advertisement

Szintén egy európai topcsapat, a Bayern München, volt az, amelyik stadionját 380 ezer energiatakarékos LED-es izzóval szerelte fel. Ezek a világítási funkció mellett szórakoztató eszközként is hasznosíthatóak. A hagyományos megoldásokhoz képest 60 százalékkal kevesebb energiát használó megoldás mintegy 362 tonna szén-dioxid kibocsátástól kíméli meg a környezetet. A fejlesztés a klub és a Phillips együttműködése révén valósulhat meg, debütálására pedig valamikor 2015 környékén kerülhet sor.

forrás: chikansplanet.blog.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást

A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.

Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák