Zöldinfó
A foci is lehet zöld?

Az elmúlt napokban ismét visszatért a remény a hazai labdarúgó válogatott eredményeit követő honfitársaink otthonaiba: a magyar nemzeti tizenegy előbb Románia válogatottja ellen ért el 1-1-es döntetlent, majd a Feröer-szigetek csapatát verte meg 1-0-ra. Vannak országok azonban ahol a sportág megújulása teljesen más dimenzióban mozog, mint az éppen regnáló szövetségi kapitány leváltásának vagy megtartásának kérdése. A focit is egyre inkább ostromolja a környezettudatos, fenntarthatósági paradigmákat előtérbe helyező szemlélet.
A sportág zöldülést számos fejlesztés segíti: organikus pályák, újrahasznosítható gyep, kinetikus energiával működő elektromos rendszerek vagy éppen egy egész stadiont LED-es fényárba borító fejlesztés. De legalább ilyen fontos a megfelelő szennyvízkezelés kiépítése, vagy éppen a környezetbarát alapanyagok használata.
Ahol tényleg felvillanyoz a játékosok futásteljesítménye
A kinetikus energiatermelés elvét már sok posztban említettem, mint a jövő egyik fontos fejlesztési iránya. Most éppen egy angol cég telepített 200 kinetikus energiát gyűjtő panelt egy brazil stadion gyepszőnyege alá. A panelek minden egyes rájuk lépés során körülbelül 5 watt energiát termelnek másodpercenként. A stadion zöld státuszát napelemek telepítésével erősítették, amelyek alapfeladata a kinetikus rendszerben termelt energia kiegészítése. A rendszer körülbelül 10 órán keresztül képes a pálya megvilágítását biztosítani.
Organikus játéktér
Gloucestershire-i Forest Green Rovers labdarúgó klub nemrég nyerte el Nagy-Britannia első organikus focipályájának elismerő címét. Az elmúlt három évben a klub sikeresen tűntette el a játéktér környékéről a nitrogénalapú műtrágyákat és a pálya karbantartásához használt környezetszennyező anyagokat. Ezek helyett elsősorban növényi alapú anyagokat – például tea vagy hínár alapú tápanyagok – használnak a gyep gondozására. A baktériumok és gombák számára pedig rendszeresen faszenet juttatnak ki a játéktérre.
Újrahasznosítható gyepszőnyeg
A Real Madrid 2012-ben 11 edzőpályáját borította be újgenerációs gyepszőnyeggel. A gyep nem igényel sem öntözést, sem vágást vagy gyomirtást. Ugyanakkor a Desso nevű vállalat, a gyepszőnyeget szállító cég, biztosította a patinás klub vezetőit, hogy az edzőpályák régi játékterét iskolák és sportklubok részére továbbítja, ezzel nyújtva meg azok életciklusát. Emellett a cég kötelezettséget vállalt arra is, hogy 2020-ig átáll a lehető legkörnyezetbarátabb anyagokból készülő műfüves pályák telepítésére, amelyekhez a napjainkban általánosan használt, kevésbé környezetbarát anyagok alig 10 százalékát használják majd fel.
Az angol Manchester United pedig az Apollo Tyres céggel kötött megállapodást és létesítettek közösen egy focipályát az Old Trafford komplexumban 2.200 darab, közel 10 tonnányi, használt gumiabroncs újrahasznosításával. A FIFA-minősítéssel rendelkező műfüves pályát elsősorban a helyi közösség használja.
LED-es fényjáték
Szintén egy európai topcsapat, a Bayern München, volt az, amelyik stadionját 380 ezer energiatakarékos LED-es izzóval szerelte fel. Ezek a világítási funkció mellett szórakoztató eszközként is hasznosíthatóak. A hagyományos megoldásokhoz képest 60 százalékkal kevesebb energiát használó megoldás mintegy 362 tonna szén-dioxid kibocsátástól kíméli meg a környezetet. A fejlesztés a klub és a Phillips együttműködése révén valósulhat meg, debütálására pedig valamikor 2015 környékén kerülhet sor.
forrás: chikansplanet.blog.hu

Zöldinfó
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kutatást a kínai Csengtui Műszaki Egyetem vezette, és abban Matthew Dodd, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) tudósa is részt vett – számolt be róla az alternativenergia.hu. A tudósok azt már korábban is sejtették, hogy az oxigénszint fokozatosan nőtt a Föld légkörében, de abban nem volt konszenzus közöttük, hogy ez a folyamat pontosan mikor zajlott, és hogyan befolyásolta az óceánok kémiai összetétele, valamint a biológiai evolúció. “A Föld légkörében az oxigénszint emelkedése alapvető fontosságú az oxigénnel lélegző komplex élet megjelenése, a bolygó lakhatósága és a létfontosságú természeti erőforrások kialakulása szempontjából” – idézte Dodd magyarázatát az UWA honlapja. A kutatók az ősi szulfátásványokban megőrzött, nagy felbontású oxigénizotóp-adatok elemzésével rekonstruálták a légköri oxigénszint emelkedését és annak dinamikus kölcsönhatását az óceánokkal.
“A több milliárd évre kiterjedő oxigénizotóp-adatok szisztematikus mintavételével és a korábban publikált tanulmányok adatainak felhasználásával létrehoztuk a legteljesebb oxigénizotóp-alapú rekonstrukciót az elmúlt hárommilliárd év oxigénevolúciójáról” – mondta el a tudós. A kutatás, amelyet a Csengtui Műszaki Egyetem honlapja szerint Li Csao professzor, az egyetem tudósa vezetett, megállapította, hogy a Föld légkörének oxigéntartalma 410 millió évvel ezelőtt érte el a modern szintet. Az oxigéngazdag légkör kialakulásának folyamata három lépcsőben zajlott le. Az 1. szakasz, 2,4 milliárd évvel ezelőtt előtt a csaknem oxigénhiányos állapot időszaka volt. A 2. szakaszban 2,4 milliárd és 410 millió év között viszonylag alacsony szintről dinamikus változásokkal fokozatosan nőtt az oxigénszint. A 3. szakaszban pedig 410 millió évvel ezelőtt stabil, oxigéndús állapot alakult ki – számoltak be róla a kínai egyetem honlapján.
A kutatók három fő légköri oxigénszint-növekedési epizódot tártak fel: a paleoproterozoikumban (2,5 milliárd évtől 1,6 milliárd évvel ezelőttig), a neoproterozoikumban (1 milliárd évtől 538,8 millió évvel ezelőttig) és a paleozoikumban (538,8 millió évtől 252 évvel ezelőttig). A neoproterozoikumban zajlott oxigénszint-emelkedést követően a Föld óceánjai, amelyek nagyrészt oxigénhiányosak voltak, időszakos oxidációs impulzusoknak voltak kitéve. Ezek az események több száz millió éven át egymással szinkronban zajló szén-, kén- és oxigénizotóp-eltolódásokat eredményeztek, ami arra utal, hogy a légköri oxigén mennyiségének növekedése többször is előidézte az óceánok átmeneti oxidációját – írta a tanulmányt ismertetve az ausztrál egyetem. “A felfedezések környezeti keretet nyújtanak a földi élet eredetének és fejlődésének megértéséhez, valamint annak megismeréséhez, hogy hogyan keletkeztek az ásványi lerakódások és alakultak ki a kőolajkészletek” – magyarázta a kutatás jelentőségét Dodd.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás óta
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés