Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A foci is lehet zöld?

Létrehozva:

|

Az elmúlt napokban ismét visszatért a remény a hazai labdarúgó válogatott eredményeit követő honfitársaink otthonaiba: a magyar nemzeti tizenegy előbb Románia válogatottja ellen ért el 1-1-es döntetlent, majd a Feröer-szigetek csapatát verte meg 1-0-ra. Vannak országok azonban ahol a sportág megújulása teljesen más dimenzióban mozog, mint az éppen regnáló szövetségi kapitány leváltásának vagy megtartásának kérdése. A focit is egyre inkább ostromolja a környezettudatos, fenntarthatósági paradigmákat előtérbe helyező szemlélet.

A sportág zöldülést számos fejlesztés segíti: organikus pályák, újrahasznosítható gyep, kinetikus energiával működő elektromos rendszerek vagy éppen egy egész stadiont LED-es fényárba borító fejlesztés. De legalább ilyen fontos a megfelelő szennyvízkezelés kiépítése, vagy éppen a környezetbarát alapanyagok használata.

Ahol tényleg felvillanyoz a játékosok futásteljesítménye

A kinetikus energiatermelés elvét már sok posztban említettem, mint a jövő egyik fontos fejlesztési iránya. Most éppen egy angol cég telepített 200 kinetikus energiát gyűjtő panelt egy brazil stadion gyepszőnyege alá. A panelek minden egyes rájuk lépés során körülbelül 5 watt energiát termelnek másodpercenként. A stadion zöld státuszát napelemek telepítésével erősítették, amelyek alapfeladata a kinetikus rendszerben termelt energia kiegészítése. A rendszer körülbelül 10 órán keresztül képes a pálya megvilágítását biztosítani.

Advertisement

Organikus játéktér

Gloucestershire-i Forest Green Rovers labdarúgó klub nemrég nyerte el Nagy-Britannia első organikus focipályájának elismerő címét. Az elmúlt három évben a klub sikeresen tűntette el a játéktér környékéről a nitrogénalapú műtrágyákat és a pálya karbantartásához használt környezetszennyező anyagokat. Ezek helyett elsősorban növényi alapú anyagokat – például tea vagy hínár alapú tápanyagok – használnak a gyep gondozására. A baktériumok és gombák számára pedig rendszeresen faszenet juttatnak ki a játéktérre.

Advertisement

Újrahasznosítható gyepszőnyeg

A Real Madrid 2012-ben 11 edzőpályáját borította be újgenerációs gyepszőnyeggel. A gyep nem igényel sem öntözést, sem vágást vagy gyomirtást. Ugyanakkor a Desso nevű vállalat, a gyepszőnyeget szállító cég, biztosította a patinás klub vezetőit, hogy az edzőpályák régi játékterét iskolák és sportklubok részére továbbítja, ezzel nyújtva meg azok életciklusát. Emellett a cég kötelezettséget vállalt arra is, hogy 2020-ig átáll a lehető legkörnyezetbarátabb anyagokból készülő műfüves pályák telepítésére, amelyekhez a napjainkban általánosan használt, kevésbé környezetbarát anyagok alig 10 százalékát használják majd fel.

Advertisement

Az angol Manchester United pedig az Apollo Tyres céggel kötött megállapodást és létesítettek közösen egy focipályát az Old Trafford komplexumban 2.200 darab, közel 10 tonnányi, használt gumiabroncs újrahasznosításával. A FIFA-minősítéssel rendelkező műfüves pályát elsősorban a helyi közösség használja.

LED-es fényjáték

Advertisement

Szintén egy európai topcsapat, a Bayern München, volt az, amelyik stadionját 380 ezer energiatakarékos LED-es izzóval szerelte fel. Ezek a világítási funkció mellett szórakoztató eszközként is hasznosíthatóak. A hagyományos megoldásokhoz képest 60 százalékkal kevesebb energiát használó megoldás mintegy 362 tonna szén-dioxid kibocsátástól kíméli meg a környezetet. A fejlesztés a klub és a Phillips együttműködése révén valósulhat meg, debütálására pedig valamikor 2015 környékén kerülhet sor.

forrás: chikansplanet.blog.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák