Zöldinfó
A foci is lehet zöld?
Az elmúlt napokban ismét visszatért a remény a hazai labdarúgó válogatott eredményeit követő honfitársaink otthonaiba: a magyar nemzeti tizenegy előbb Románia válogatottja ellen ért el 1-1-es döntetlent, majd a Feröer-szigetek csapatát verte meg 1-0-ra. Vannak országok azonban ahol a sportág megújulása teljesen más dimenzióban mozog, mint az éppen regnáló szövetségi kapitány leváltásának vagy megtartásának kérdése. A focit is egyre inkább ostromolja a környezettudatos, fenntarthatósági paradigmákat előtérbe helyező szemlélet.
A sportág zöldülést számos fejlesztés segíti: organikus pályák, újrahasznosítható gyep, kinetikus energiával működő elektromos rendszerek vagy éppen egy egész stadiont LED-es fényárba borító fejlesztés. De legalább ilyen fontos a megfelelő szennyvízkezelés kiépítése, vagy éppen a környezetbarát alapanyagok használata.
Ahol tényleg felvillanyoz a játékosok futásteljesítménye
A kinetikus energiatermelés elvét már sok posztban említettem, mint a jövő egyik fontos fejlesztési iránya. Most éppen egy angol cég telepített 200 kinetikus energiát gyűjtő panelt egy brazil stadion gyepszőnyege alá. A panelek minden egyes rájuk lépés során körülbelül 5 watt energiát termelnek másodpercenként. A stadion zöld státuszát napelemek telepítésével erősítették, amelyek alapfeladata a kinetikus rendszerben termelt energia kiegészítése. A rendszer körülbelül 10 órán keresztül képes a pálya megvilágítását biztosítani.
Organikus játéktér
Gloucestershire-i Forest Green Rovers labdarúgó klub nemrég nyerte el Nagy-Britannia első organikus focipályájának elismerő címét. Az elmúlt három évben a klub sikeresen tűntette el a játéktér környékéről a nitrogénalapú műtrágyákat és a pálya karbantartásához használt környezetszennyező anyagokat. Ezek helyett elsősorban növényi alapú anyagokat – például tea vagy hínár alapú tápanyagok – használnak a gyep gondozására. A baktériumok és gombák számára pedig rendszeresen faszenet juttatnak ki a játéktérre.
Újrahasznosítható gyepszőnyeg
A Real Madrid 2012-ben 11 edzőpályáját borította be újgenerációs gyepszőnyeggel. A gyep nem igényel sem öntözést, sem vágást vagy gyomirtást. Ugyanakkor a Desso nevű vállalat, a gyepszőnyeget szállító cég, biztosította a patinás klub vezetőit, hogy az edzőpályák régi játékterét iskolák és sportklubok részére továbbítja, ezzel nyújtva meg azok életciklusát. Emellett a cég kötelezettséget vállalt arra is, hogy 2020-ig átáll a lehető legkörnyezetbarátabb anyagokból készülő műfüves pályák telepítésére, amelyekhez a napjainkban általánosan használt, kevésbé környezetbarát anyagok alig 10 százalékát használják majd fel.
Az angol Manchester United pedig az Apollo Tyres céggel kötött megállapodást és létesítettek közösen egy focipályát az Old Trafford komplexumban 2.200 darab, közel 10 tonnányi, használt gumiabroncs újrahasznosításával. A FIFA-minősítéssel rendelkező műfüves pályát elsősorban a helyi közösség használja.
LED-es fényjáték
Szintén egy európai topcsapat, a Bayern München, volt az, amelyik stadionját 380 ezer energiatakarékos LED-es izzóval szerelte fel. Ezek a világítási funkció mellett szórakoztató eszközként is hasznosíthatóak. A hagyományos megoldásokhoz képest 60 százalékkal kevesebb energiát használó megoldás mintegy 362 tonna szén-dioxid kibocsátástól kíméli meg a környezetet. A fejlesztés a klub és a Phillips együttműködése révén valósulhat meg, debütálására pedig valamikor 2015 környékén kerülhet sor.
forrás: chikansplanet.blog.hu
Zöldinfó
A sugárzásmérésben erős a magyar űrkutatás
Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe, mivel az ilyen befektetések hozama nemcsak számok formájában jelentkezik az ország életében – írja az alternativenergia.hu. Európa legrangosabb űrtechnológiai szakkiállításán önálló standdal volt jelen a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a HUNOR-programot pedig Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok képviselték. Kapu Tibor a rendezvényen az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nyilvánvaló, hogy Magyarország nem mérhető olyan űrtechnológiai nagyhatalmakhoz, mint az Egyesült Államok és Kína, ennek ellenére azonban vannak olyan szakterületek, amelyekhez Magyarország is rengeteget tud hozzáadni, sőt kisebb kiterjedésű szakmai területeken vezető szerepet is be tud tölteni.
A magyar kutatóűrhajós ezek között említette a sugárzásmérést, amely szavai szerint “magyar sajátossággá vált”, és Magyarország ezen a szakterületen az elmúlt évtizedekben erősebbé vált, mint több nagy űrkutatási hatalom.
Kapu Tibor szerint kiemelhető ugyanígy számos orvosbiológiai és gyógyszerkutatási terület is. Elmondta: az ő űrutazásának idején a Nemzetközi Űrállomáson zajlott 60 kísérletből 25 magyar program volt, és ezek zöme a hosszú távú űrutazások problémáinak megoldását célozta. Ennek fontossága Kapu Tibor szerint abban rejlik, hogy jóllehet az emberi űrutazások 65 évvel ezelőtt kezdődtek, ezeknek az űrutazásoknak a nagy része azonban nem hagyta el az alacsony földkörüli pályát.
“Eljutottunk a Holdra, de nem voltunk ott túl sokat, a holdutazások csak három évig tartottak, és az Apollo-programok résztvevői átlagosan 50 órát töltöttek a Hold felszínén” – hangsúlyozta Kapu Tibor. Elmondta: a most készülő Artemis-program célja is az, hogy az ember visszamenjen a Holdra, viszont immár hónapokat fog ott tölteni. “Aztán egyszer, remélhetőleg még az én életemben, el fogunk jutni a Marsra is” – tette hozzá a magyar űrhajós. Elmondta: a sugárzásmérés és a sugárzásvédelem fejlesztését célzó kutatások azért is fontosak, mert egy-egy Mars-utazás 2,5-3 év, és ennyi időt még senki nem töltött a világűrben. A leghosszabb idő egy év volt, de ezt is alacsony földkörüli pályán töltötték az űrhajósok, a Föld mágneses mezeje által védve a sugárzástól. Kapu Tibor a londoni Space-Comm Expo Europe rendezvényen előadást is tartott a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a HUNOR-program keretein belül végzett kísérletekről, emellett Tim Peake brit űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója társaságában panelbeszélgetésen is részt vett az emberes űrrepülés tapasztalatainak innovációs és gazdasági hatásairól.
Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományi területekért felelős tudományos alelnöke a rendezvényen az MTI-nek elmondta: az űripar az 1980-ban végrehajtott első magyar űrrepülés óta jelen van Magyarországon. Hangsúlyozta: az, hogy a két magyar űrutazás között több mint négy évtized telt el, nem jelenti azt, hogy az ilyen jellegű kutatások Magyarországon megszűntek volna. Ennek bizonyítékaként említette, hogy a Nemzetközi Űrállomáson most is van magyar fejlesztésű sugárzásmérő.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés