Zöldinfó
A foci is lehet zöld?
Az elmúlt napokban ismét visszatért a remény a hazai labdarúgó válogatott eredményeit követő honfitársaink otthonaiba: a magyar nemzeti tizenegy előbb Románia válogatottja ellen ért el 1-1-es döntetlent, majd a Feröer-szigetek csapatát verte meg 1-0-ra. Vannak országok azonban ahol a sportág megújulása teljesen más dimenzióban mozog, mint az éppen regnáló szövetségi kapitány leváltásának vagy megtartásának kérdése. A focit is egyre inkább ostromolja a környezettudatos, fenntarthatósági paradigmákat előtérbe helyező szemlélet.
A sportág zöldülést számos fejlesztés segíti: organikus pályák, újrahasznosítható gyep, kinetikus energiával működő elektromos rendszerek vagy éppen egy egész stadiont LED-es fényárba borító fejlesztés. De legalább ilyen fontos a megfelelő szennyvízkezelés kiépítése, vagy éppen a környezetbarát alapanyagok használata.
Ahol tényleg felvillanyoz a játékosok futásteljesítménye
A kinetikus energiatermelés elvét már sok posztban említettem, mint a jövő egyik fontos fejlesztési iránya. Most éppen egy angol cég telepített 200 kinetikus energiát gyűjtő panelt egy brazil stadion gyepszőnyege alá. A panelek minden egyes rájuk lépés során körülbelül 5 watt energiát termelnek másodpercenként. A stadion zöld státuszát napelemek telepítésével erősítették, amelyek alapfeladata a kinetikus rendszerben termelt energia kiegészítése. A rendszer körülbelül 10 órán keresztül képes a pálya megvilágítását biztosítani.
Organikus játéktér
Gloucestershire-i Forest Green Rovers labdarúgó klub nemrég nyerte el Nagy-Britannia első organikus focipályájának elismerő címét. Az elmúlt három évben a klub sikeresen tűntette el a játéktér környékéről a nitrogénalapú műtrágyákat és a pálya karbantartásához használt környezetszennyező anyagokat. Ezek helyett elsősorban növényi alapú anyagokat – például tea vagy hínár alapú tápanyagok – használnak a gyep gondozására. A baktériumok és gombák számára pedig rendszeresen faszenet juttatnak ki a játéktérre.
Újrahasznosítható gyepszőnyeg
A Real Madrid 2012-ben 11 edzőpályáját borította be újgenerációs gyepszőnyeggel. A gyep nem igényel sem öntözést, sem vágást vagy gyomirtást. Ugyanakkor a Desso nevű vállalat, a gyepszőnyeget szállító cég, biztosította a patinás klub vezetőit, hogy az edzőpályák régi játékterét iskolák és sportklubok részére továbbítja, ezzel nyújtva meg azok életciklusát. Emellett a cég kötelezettséget vállalt arra is, hogy 2020-ig átáll a lehető legkörnyezetbarátabb anyagokból készülő műfüves pályák telepítésére, amelyekhez a napjainkban általánosan használt, kevésbé környezetbarát anyagok alig 10 százalékát használják majd fel.
Az angol Manchester United pedig az Apollo Tyres céggel kötött megállapodást és létesítettek közösen egy focipályát az Old Trafford komplexumban 2.200 darab, közel 10 tonnányi, használt gumiabroncs újrahasznosításával. A FIFA-minősítéssel rendelkező műfüves pályát elsősorban a helyi közösség használja.
LED-es fényjáték
Szintén egy európai topcsapat, a Bayern München, volt az, amelyik stadionját 380 ezer energiatakarékos LED-es izzóval szerelte fel. Ezek a világítási funkció mellett szórakoztató eszközként is hasznosíthatóak. A hagyományos megoldásokhoz képest 60 százalékkal kevesebb energiát használó megoldás mintegy 362 tonna szén-dioxid kibocsátástól kíméli meg a környezetet. A fejlesztés a klub és a Phillips együttműködése révén valósulhat meg, debütálására pedig valamikor 2015 környékén kerülhet sor.
forrás: chikansplanet.blog.hu
Zöldinfó
A természetközeli megoldások híve került a klímapolitika élvonalába
A WWF Magyarország szakértője lett a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kajner Pétert, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét nevezték ki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárává – így a civil szervezet igazgatója, Sipos Katalin után újabb WWF-es szakember vállal szerepet a kormányzati munkában – írja az alternativenergia.hu. A két kinevezés a június 26-i Magyar Közlönyben is megjelent. Kajner Péter több mint 7 évig dolgozott a természetvédelmi civil szervezet Tisza-programján, ami az Alföld, az ország leggyorsabban szárazodó területének problémáira keresi a természetközeli vízvisszatartáson, fenntartható tájhasználaton alapuló válaszokat. A szakértő a terepen és szakpolitikában szerzett tapasztalataira is építhet annak érdekében, hogy hazánkban az éghajlatváltozás elleni küzdelem végre magasabb fokozatba kapcsolhasson.
Az évek óta halmozódó csapadékhiány, az egyre súlyosabb aszályok, a szaporodó éghajlati szélsőségek tükrében ma már jól látható, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jövőnket, de már a jelenünket is meghatározza. Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozással szemben, ami nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem a biztonságunkat, jólétünket fenyegető egyik legnagyobb kihívás. Alapvető érdekünk, hogy ne csak rövid távon, tűzoltással reagáljunk a bekövetkező károkra, hanem hosszú távú, stratégiai szemléletben álljon át az ország át egy fenntartható és a természettel összhangban működő pályára.
Magyarország évtizedek óta szárazodik, ami legjobban az Alföldön érezhető. Folyóink vízkészletei csökkennek, a talajvízszintek süllyednek, a természetes élőhelyek pedig egyre súlyosabban károsodnak a vízhiány következtében. A mezőgazdaság, az erdészet és a gazdaság más ágazatai egyre nagyobb károkkal néznek szembe, és az önkormányzatok, háztartások számára is tapinthatóvá válik a vízhiány vagy a hőhullámok hatása. A WWF Magyarország Tisza-programja 2019 óta stratégiai tervezéssel, a tudomány által javasolt válaszok feltárásával és gyakorlati alkalmazásával, szakpolitikai javaslatok előkészítésével és mintaterületeken való bemutatásával segíti a klímaváltozáshoz való rugalmas és természetközeli alkalmazkodást az Alföldön. A program hosszú távú célja a vízvisszatartásra alapozott ártéri gazdálkodás megvalósítása a Tisza mentén, ahol csak lehet. A Felső-Tiszán, a Beregben, a Közép-Tiszán, Nagykörűben gyakorlati jó példákon keresztül igyekeznek a vízvisszatartás és fenntartható gazdálkodás előnyeit demonstrálni.
„Az éghajlatváltozás kétségkívül ránk döntötte az ajtót az elmúlt években, ideje az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a rugalmas alkalmazkodás feltételeinek megteremtésével is intenzívebben foglalkozni – mondta Kajner Péter. – A kutatók, a civil szervezetek komoly munkát végeztek és végeznek a klímaváltozás hatásainak feltárásában, a helyes válaszok azonosításában, a jó példák bemutatásában. A közbeszédben és a sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap a téma, és a szakpolitikákban is történtek kedvező irányú változások. Az eddigi lépések azonban nem elegendőek, a klímapolitikának határozottabban kell fellépnie. Ahhoz, hogy ne csak a károkra reagáljunk és elszenvedjük a hatásokat, kénytelen-kelletlen alkalmazkodjunk hozzájuk, tudományos alapokon nyugvó stratégiai tervezés és összehangolt cselekvés kell a kormányzat egészében és a társadalomban, gazdaságban is. Széles körű partnerségre van szükség, és segíteni kell a közösségi kezdeményezéseket is, hogy helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat találjunk. Az Alkotmánybíróság is kimondta egy erős klímatörvény szükségességét. Az új klímatörvény megalkotásának a sürgős kormányzati feladatok között kell szerepelnie, hogy megadja egy erős és hatékony klímapolitika kereteit. Ebben az érintett ágazati, civil javaslatoknak komoly szerepe kell legyen” – tette hozzá Kajner Péter.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés