

Zöldinfó
Mikor ültessem ki a földlabdás fenyőfát?
Idén csaknem 10 százalékkal drágulhatnak a karácsonyfák tavalyhoz képest, a kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés – közölte az MTI kérdésére a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.
Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható az érdekképviselet szerint. A magyar termelőknek ugyanakkor kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek. Hosszú időn keresztül csak a költségeik nőttek, de az áraikat nem tudták jelentős mértékben módosítani, ahogy más dísznövény-termesztők sem – tették hozzá. Magyarországon a karácsonyi fenyők 600-700 családnak biztosítanak megélhetést körülbelül 3000-3500 hektáron, a termőterület hosszú ideje nagyjából változatlan. A fenyőfák karácsony előtti forgalma 1,8-2 millió darab, csaknem a negyedük külföldről érkezik, de Magyarországról is szállítanak a környező államokba. Belföldön a nordmann és az ezüstfenyő egyre keresettebb, a lucfenyő népszerűsége viszont csökken. A környezettudatosság erősödésével magyarázható, hogy a földlabdás fenyőfák évről évre népszerűbbek, jelenleg csaknem 10 százalékkal részesednek a forgalomból.
A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén, mert szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. A gyökeres fenyőket ezért kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, március végétől kerülhetnek ki a szabadba – javasolták.
Hangsúlyozták egyúttal, hogy a fenyőfa-termelés nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell karácsonyfát vágni.
Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek. Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év. Az éghajlatváltozás okozhat nehézségeket, de a termőterületek az átlagnál csapadékosabb, hűvösebb országrészeken, főképp a Nyugat-Dunántúlon összpontosulnak. Keresletcsökkenés még kevésbé fenyeget, a karácsonyi szokásoknak köszönhetően a fenyőfatermesztésnek van jövője Magyarországon – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szerveze.

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.