Zöld Energia

A francia kormány 2,1 milliárd euróval támogat tíz zöld hidrogénes beruházást

Élisabeth Borne francia miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy a zöld hidrogént érintő fejlesztési stratégia keretében az állam 2,1 milliárd euróval támogat tíz nagy ipari beruházást. Emellett 3,2 milliárd eurónyi magántőke is érkezik az ágazatba.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2022-10-14

Szerző:

Dalma

“Tíz francia projektet választottunk ki 2,1 milliárd eurós állami beruházáshoz” – mondta a kormányfő a Plastic Omnium műanyagipari cégcsoportnak a Párizshoz közeli Compiegne-ben található kutatóközpontjában tett látogatásán. Európai támogatással ez egy hatalmas lépés a franciaországi hidrogénipar számára – jelentette ki a miniszterelnök. A tíz beruházáshoz 2,1 milliárd eurós szubvenciót irányoz elő a kormány, amelyhez 3,2 milliárd eurós magánbefektetés is kapcsolódik, így az ágazatba 5,3 milliárd euró érkezik összesen. A 2,1 milliárd eurónyi közpénz része annak a 9 milliárd eurós programnak, amellyel Franciaország 2030-ig az alacsony karbon-kibocsátással járó hidrogéntermelés egyik vezető európai államává szeretne válni.

Az ország hét régiójában telepített “gigaüzemek” 5200 közvetlen munkahelyet biztosítanak az elektrolízerek, a hidrogéntartályok, a hidrogén vonatok és más járművek üzemanyagcelláinak és alkatrészeinek gyártásában – hangsúlyozta a miniszterelnök. A projektekben a miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint részt vesz egyebek közt az Alstom, az Arkema, a Forvia, a Plastic Omnium, valamint számos kis- és középvállalat.

mti

Kapcsolódó tartalom:beruházás hidrogén zöld

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom