Zöldinfó
A klímaváltozás már Magyarországon is érezhető
A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.
Míg a 20. században még nem éreztette a hatását a klímaváltozás, napjainkra 70 százalékos valószínűséggel állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest – állapítja meg közös cikkében Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. A szerzők legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az utolsó tavaszi fagy hogyan alakult a megfigyelések szerint Magyarországon, illetve ez hogyan változott a vegetációs időszak kezdetéhez képest. Azt is elemezték, hogy mi várható a jövőben egy mérsékelt vagy fokozódó klímaváltozás esetében, és hogy a változásokért az emberi tevékenység okolható-e.
A cikk szerint az elmúlt 20 évben országos átlagban április 8-ára esett az utolsó tavaszi fagy. Amennyiben pedig a 1970-80-as éveket nézték, akkor ez még április közepén volt, azaz körülbelül egy héttel korábbra tolódott az utolsó tavaszi fagy időpontja. A szimulációk alapján az emberi tevékenység okolható az elmúlt néhány évtizedben mért gyenge korábbra tolódásért is. “Lehet, hogy mi örülünk a korábbi fagyoknak, de a növények nem” – írják a kutatók, figyelmeztetve, hogy amennyiben a pesszimista forgatókönyv szerint a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, akkor a század végére még nagyobb lesz a különbség a vegetáció fejlődésének kezdete és az utolsó fagy között.
A vegetációs időszak kezdete sokkal gyorsabban tolódik korábbra, mint ahogyan azt az utolsó tavaszi fagyok követni tudják, így ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd. A várható változásoknak különösen kitett a Kisalföld és az Észak-Dunántúl. “Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az alkalmazkodás sem lesz képes megvédeni a magyar mezőgazdaságot a növekvő fagykároktól” – hangsúlyozzák a meteorológusok.
Zöldinfó
Államosítás előtt áll a legnagyobb német földgázimportőr
Állami tulajdonba veszik az Unipert, Németország első számú földgázimportőrét, a tárgyalások az utolsó szakaszban vannak – közölte kedden az orosz földgázszállítások visszafogása miatt megrendült vállalat.
A közlemény szerint a lezáráshoz közeledő tárgyalások arról szólnak, hogy a szövetségi kormány megvásárolja a Fortum finn állami energetikai vállalattól az Uniperben birtokolt tulajdonrészét és nyolcmilliárd eurós tőkeemelést hajt végre. A német állam így “jelentős többségi részesedést szerez az Uniperben” – közölték, hozzátéve, hogy a megállapodást még nem véglegesítették. Az Uniper azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben visszafogta németországi földgázszállításait, noha a földgázkereskedelmet nem érintik az EU-s szankciók, vagyis az Oroszországot a háború miatt büntető európai uniós intézkedések. A szállítások egyoldalú visszafogása miatt az Uniper arra kényszerül, hogy a Moszkva által nem betartott szerződésekben rögzítettnél jóval magasabb áron, a piacon szerezze be az ügyfelei – köztük számos németországi közműszolgáltató – ellátásához szükséges földgázt.
Az orosz szállítások leállása és a földgáz piaci árának meredek, éves összevetésben nagyjából hatszoros emelkedése révén a cég likviditási válságba jutott. A szövetségi kormány eddig egy kilencmilliárd eurós hitellel támogatta az ország energiaellátásában rendszerszintű fontosságú vállalatot az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül, majd tárgyalásokat kezdtek egy újabb, négymilliárd eurós csomagról. Az Uniper keddi közleménye alapján ez a tárgyalási folyamat végül nem egy újabb hitelkeret megnyitásához, hanem államosításhoz vezet. Az üzemi tanács vezetője, Harald Seegatz a tervezett lépésről egy keddi nyilatkozatában azt mondta, hogy az idő sürget, mert a cég vesztesége napi szinten százmillió euró. Azonban az államra mint fő tulajdonosra nemcsak azért van szükség, hogy az Uniper “túlélje a gázválságot”, hanem ezért is, hogy jelentős szereplő maradjon az ágazat több évig tartó átalakításában, amelynek révén Németország a földgázról átáll a hidrogén használatára – mondta az üzemi tanács vezetője a Rheinische Post című lap hírportálján idézett nyilatkozatában.
mti
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegállapodott a kormány a távhőszolgáltatókkal
-
Egyéb1 hét telt el a létrehozás ótaHa napelemet telepítene, mutatjuk mire figyeljen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEnergia-túlfogyasztás gyanúja esetén szomszédjuk feljelentésére buzdít egy hamis reklámkampány Svájcban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMutatunk 8 tippet, amelyekkel tízezreket spórolhat meg a rezsiszámláján
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaIngyen napelemekre hamarosan újra lehet pályázni