Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

Létrehozva:

|

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak – derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

A klímaváltozás miatt egyre korábban lesz meleg, ezért a növények is korábban kezdenek virágozni, e jelenség pedig az ökoszisztémák táplálkozási hálózatait követve végiggyűrűzik a fajok ökológiai kapcsolatrendszerén. A növényeket fogyasztó állatoknak ugyanis alkalmazkodniuk kell az egyre korábban elérhető táplálékhoz, de a növényevőket követik az őket fogyasztó ragadozók is. Így erős kényszer alakul ki a láncolatban, hogy korábban kezdődjön a reprodukciós időszak – összegezték a kutatók az ELKH szerdai közleményében. “Azonban nem minden madárfaj reagál egyformán, számos tényező befolyásolhatja az egyes fajok alkalmazkodási képességét a klímaváltozáshoz, ami felboríthatja az évmilliók alatt stabilizálódott ökológiai kapcsolatokat” – hívták fel a figyelmet. A kutatók most megjelent közös tanulmányából kiderül, hogy e változások egyértelműen átalakítják sok száz világszerte honos madárfaj életét, hiszen ők is kénytelenek előrébb hozni a szaporodásukat. Az ornitológusok megfigyelték, hogy a tápláléknövények korábbi virágzásával párhuzamosan a költözőmadarak is előbb érkeznek meg telelőhelyeikről, majd hamarabb párosodnak és költenek.

“Munkatársaimmal összesen 684 madárfajról gyűjtöttünk a költés időzítésére vonatkozó adatokat a szakirodalomból. Több mint 5500 különálló idősort találtunk arról, hogy a madarak az 1811 és 2018 közötti időszakban mikor érkeztek a költőhelyükre, mikor költöttek és mikor indultak útnak ősszel” – ismertette a kutatás részleteit Garamszegi László Zsolt, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) főigazgatója. “Azt vizsgáltuk, hogy a költés korábbi kezdése mennyire általános a fajok között és milyen különbségeket fedezhetünk fel a fajcsoportok viselkedése között” – tette hozzá a kutató. Az adatelemzésből egyértelműen kiderült, hogy a költés előbbre tolódása általános jelenség. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált fajok évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban kezdenek költeni. Viszont nem minden faj reagál egyformán: vannak olyanok, amelyeknek költési viselkedését kevésbé befolyásolja az éghajlat átalakulása, másokéra viszont nagyon erőteljes hatást gyakorol. A fajok megóvása szempontjából elengedhetetlen az ezeket a különbségeket meghatározó tényezők megértése.

A kutatók megállapították, hogy a téli időszakot is Európában töltő rezidens madarak pontosabban tudják követni a növényzet – és ezáltal az elérhető táplálék – változásait, így e fajok költése még inkább előrébb tolódott az elmúlt évtizedekben, mint a vonuló fajoké. Vannak olyan vándormadarak, amelyek egyre korábban indulnak vissza a telelőterületeikről, de ez nem tudatos döntés a részükről, hanem szelekciós folyamat. Az evolúció ugyanis azoknak az egyedeknek kedvez, amelyek korábban éreznek késztetést a visszaindulásra, hiszen így sikeresebben szaporodnak. Ha a költőterületen korábban köszönt be a tavasz, akkor a hamarabb indulók kerülnek előnybe. Így ők várhatóan sikeresebben fognak szaporodni, és a korai indulást kiváltó gének elterjednek a populációban. Így idővel a madarak többsége egyre hamarabb vág neki a hazaútnak.

A növényevő vagy generalista (mindenevő) fajok rugalmasabban alkalmazkodnak a táplálékforrások szezonális eloszlásához, így költési idejük kezdetét előrébb tudják hozni. Ennek oka, hogy hatékonyan találnak alternatív élelemforrást a szűkösebb kora tavaszi kínálatban is, így nagyobb sikerrel tudják kiaknázni a hamarabb ébredő természet adta lehetőségeket. A specialista és a ragadozó életmódot folytató fajok viszont nem képesek olyan rugalmasan reagálni a természet változásaira. Ha az éghajlati változások miatt kevésbé férnek hozzá a megszokott táplálékukhoz, akkor ők nagyobb veszélybe kerülnek, mint a sokféle eleség közül választani képes generalisták.

Advertisement

A kutatók azt találták, annak ellenére, hogy a madarak korai költéskezdése a klímaváltozásra adott általános válasznak tekinthető, ez nem jár együtt azzal, hogy a költési szezont korábban is fejezik be. Vagyis összességében megnyúlik a költési időszak, hiszen az éghajlat megváltozásával a hűvösebb klímájú vidékeken is egyre hosszabb ideig alkalmas számukra az időjárás. “Az ökoszisztémák táplálkozási hálózataiban minden fajnak alkalmazkodnia kell a többi faj és a környezeti tényezők változásaihoz. Az éghajlati átalakulásra először a növények reagálnak, majd ehhez alkalmazkodik az őket fogyasztó rovarközösség, illetve más növényevő állatok. E hatás ezután kaszkádszerűen végighalad a teljes táplálkozási hálózaton.

Az előnybe kerülő fajok fogyasztói is előnybe kerülnek, miközben zsákmányaik megfogyatkozhatnak. Végső soron az egész ökoszisztéma működése átalakulhat, csakhogy a fajok eltérő mértékben képesek alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez. Ez pedig zavart okozhat az egész rendszer működésében, így a korábban kialakult kapcsolatok ellehetetlenülhetnek, és új kapcsolatok alakulhatnak ki” – foglalta össze Garamszegi László Zsolt. A vizsgálat eredményeit bemutató publikáció a Ecological Monographs című szakfolyóiratban jelent meg.

Zöldinfó

Elkészült a 2023. évi fehérgólya-felmérés összesítése

Az idén 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megalakulása óta aktívan részt vesz a fehér gólyák védelmében és a faj időszakos felméréseiben. 2023-ban is az ország jelentős részén zajlott adatgyűjtés a fészkekről, a mindenki számára nyitott TermészetLesen program részeként.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adatgyűjtést az MME Turdus okostelefonos app Gólyales alkalmazása is nagyban segítette, és az örömteli eredmények az állomány mintegy 10%-os növekedését mutatják.

Az 1970-es évektől évtizedeken keresztül 4 800 és 5 500 között ingadozott az ötévente szervezett felmérések adatai alapján a költőállomány, azonban a 2019-es országos felmérés – némileg váratlanul – csak 4 000 költőpárat mutatott ki. A csökkenés azóta megállt, sőt enyhe emelkedést tapasztaltunk – ezért is vártuk kíváncsian az újabb év eredményeit, és mint kiderült, nem hiába!

Az MME online gólya adatbázisába 2023. december 31-ig feltöltött adatok 1 280 település 3 715 fészkelőhelyéről tudósítanak. A napi megfigyelési adatok száma 5 970, a korábbi évekhez képest magas szám jórészt a Turdus alkalmazáson keresztül érkezett a felmérőktől. A vizsgált fészkelőhelyek közül:

  • 2 019 fészek volt lakott, melyből 1 690 sikeresen repített fiókákat vagy fiókát, 334 pár sikertelen volt, 85-nek nem ismert a költési eredménye, 33 fészket pedig magányos gólya foglalt;
  • 1 021 üres, fészekanyag nélküli, 51 fészekkezdeményes és 501 lakatlan fészek volt fészektartó „gólyakosáron”;
  • a sikeres párok összesen 5 007 fiókát neveltek fel, így az átlagos fiókaszám az összes párra számolva 2,46, a sikeres párokra számítva 2,96 volt – ez nem rekordmagas, de a sokéves átlagnál jobbnak számít;

1 143 olyan település volt, ahol a 2019-es országos felmérés során és 2023-ban egyaránt történt adatgyűjtés. A két adatsort alapul véve megbecsülhető a teljes országos állomány, amely 2019-ben mintegy 4 000 pár volt, 2023-ban 4 550 párra becsülhető. Ez a bő 10%-os emelkedés a négy évvel ezelőtti mélyponthoz képest örvendetes eredmény.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!